Országos szinten nincs politikai akarat a Brassó megyei Vidombákra tervezett repülőtér megépítésére, ám helyi szinten sincs egyetértés és közös lobbi a légikikötő megvalósítására – szögezte le megkeresésünkre Kovács Attila.

A Brassó megyei RMDSZ elnöke, megyei tanácstag a Krónika kérdésére kifejtette, a szövetség álláspontja egyértelmű, hiszen nemcsak Brassó megye, hanem az egész Székelyföld érdeke a repülőtér beindítása. Ám egyre inkább úgy tűnik, szélmalomharcot folytatnak, hiszen a bukaresti politikusok folyamatosan megpróbálják ellehetetleníteni a projektet, és „helyi szinten is inkább egymás ellen harcoltak a politikusok, mintsem a repülőtér ügyének előremozdításán dolgoztak volna”. Kovács Attila emlékeztetett, hogy egy ideig vehemens harc dúlt ez ügyben a megyei és a városi önkormányzat között, aztán úgy tűnt, megegyeztek, ám mégis hosszú ideje nincs semmi előrelépés.

A szövetség politikusa szerint ugyanakkor számtalan lehetőség lenne a beruházás folytatására, befejezésére, az új európai uniós költségvetési ciklusban pályázni lehetne, ami mellé kormánypénzeket is mozgósíthatnának, és magánbefektetők bevonzása sem kizárt, ám egyelőre nem körvonalazódik egyik megoldás sem, nem történtek lényeges lépések.

Megkérdőjelezik a szükségességét

Eközben a Românialiberă.ro portál a napokban jelentetett meg egy összeállítást A brassói repülőtér ablakán kidobott pénz címmel, amelyben különböző szakértők szólalnak meg, és azt bizonygatják, hogy teljesen felesleges Brassóban repülőteret építeni, miközben 160 kilométerre van Otopeni, 150 kilométerre Nagyszeben és 170 kilométerre Marosvásárhely, és mind a három településen van már nemzetközi légikikötő. Kovács Attila szerint ez az összeállítás is azt bizonyítja, hogy Bukarestben nincs politikai akarat a brassói reptér megvalósítására, sőt próbálják elgáncsolni a projektet.

A portál többek között megszólaltat egy repülési szakértőt, Sorin Stoicescut, aki az UTI Group biztonsági holding részéről kijelölt tanácsadó volt a brassói projektben, ám most már nem hisz ennek a hasznában. Szerinte már a 12 millió euróból megépített kifutópálya is megrongálódott az elmúlt két év alatt. Ugyanakkor azt mondja, mivel Brassóban mindössze három hónapos a turistaszezon, csak ennyi ideig lennének a reptérnek ügyfelei, majd felveti, hogy az áruszállítás lehetne alternatíva, de ezt is iróniával üti el, mert mint mondja: „mennyi gyümölcsöt és tengeri herkentyűt rendelnek a brassói vendéglők?”.

A metropolisövezet mobilitásáért egyesület (AMM) vezérigazgatója, Ştefan Roşeanu is úgy véli, hogy értelmetlen Brassóba repteret építeni, szerinte inkább a vasútvonalat kellene korszerűsíteni Brassó és Otopeni között, mert az sokkal kisebb befektetés lenne, és ha a vonat 120 kilométer/órás sebességgel haladhatna, a Cenk alatti városból másfél óra alatt el lehetne jutni a nemzetközi reptérre. Az igazgató felveti, hogy ha mégis megépül a brassói légikikötő, a megyei önkományzatnak állami szubvenciót kell majd kérnie a működtetésére, mert nem lesz önfenntartó.

Olcsóbb, mint az autópálya

Sokkal optimistábban nyilatkozott a román hírportálnak Dorin Ivaşcu üzletember, a Regional Air Services cég tulajdonosa. Mint hangsúlyozta, Romániában kevesebb reptér van, mint az európai átlag, tehát lenne helye a Brassó megyében épülőnek is, másrészt a légikikötő kevesebbe kerül, mint a tervezett Brassó–Comarnic-autópálya, hiszen a 12 millió eurós kifutópálya már kész van, az egész beruházás épülettel, irányítótoronnyal, vezérlőrendszerekkel, kivilágítással együtt sem lenne több összesen, mint 60 millió euró.

Dorin Ivaşcu egyébként úgy tudja, hogy már két repülőtársaság érdeklődik a brassói reptér iránt. Az üzletember szerint a létesítmény akkor lenne életképes, ha több megyei önkormányzat és magánvállalat közösen működtetné.

Politikai játszmák

A portál ugyanakkor Románia közlekedési mestertervéből (master plan) is idéz, megállapítva, hogy a hivatalos becslések szerint sincs nagy jövője a Brassó megyei repülőtérnek. A dokumentum értelmében a repülőtér fejlesztése az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások kimenetelétől függ és a 2020–2030-as időszakra szóló befektetési tervektől.

A Brassó megyei hatóságoknak 2014 és 2020 között kell elkészíteniük a reptér fejlesztési stratégiáját, rámutatva, hogy mekkora beruházásra lenne szükség, hány új munkahely jönne létre. Ezen mutatók alapján döntik el, hogy a 2020–2030-as időszakban finanszírozzák-e az építkezés folytatását. A brassói repülőtér saját honlapján, az Aeroportbraşov.ro oldalon eközben arra figyelmeztetnek, hogy idén választási év van, így „a Brassó és környékén élő választópolgárok ne higgyenek a politikusok repülőtérrel kapcsolatos ígérgetéseinek, mert a tíz év alatt nagyon nehezen haladtak előre, és elsősorban a politikai játszmák akadályozták a légikikötő megépülését”.

Amint arról több ízben is írtunk, a Brassói Nemzetközi Repülőtér kifutópályáját 2014 októberében adták át, a megépítését a Brassó megyei közgyűlés finanszírozta, amely eddig összesen mintegy 30 millió eurót költött a légikikötőre. További 20 millió euróra lenne szükség a terminál megépítésére, egymillióba kerül az irányítótorony, és még két-három millió euró a kivilágítás. Ugyanakkor még ezzel sem lenne teljesen befejezve a projekt, hiszen még sok felszerelésre lenne szükség a működtetéséhez.