Elkészült a látványterve, illetve a megvalósíthatósági tanulmánya annak a repülőtérnek, amelyet a Székelyudvarhelytől húsz kilométerre fekvő Kápolnásfalu közbirtokosságához tartozó Cekend-tetőn szeretnének létrehozni – jelentette be keddi székelyudvarhelyi sajtótájékoztatóján Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) elnöke, a város korábbi polgármestere.

Hozzátette: a projekt kivitelezéséhez elengedhetetlen Kovászna és Hargita megye vezetőinek, illetve az említett közigazgatási egységekbe tartozó települések polgármestereinek összefogása.

„A székelyföldi repülőtér ötletét először néhai Vofkori László földrajz szakos tanár tárta elém, amikor még Székelyudvarhely polgármestereként dolgoztam. Ő ezt akkor a helyi közösség lehetséges kitörési pontjaként értékelte. Mivel 2008-ban – amikor az európai uniós pályázatok megjelentek Romániában – kiestem a közigazgatási rendszerből, ezt elraktároztam magamban. Most nyílt lehetőségem tenni a terv megvalósítása érdekében” – fejtette ki Szász Jenő.

A projekt egyik legfontosabb célja a Székelyföld gazdasági fejlődésének segítése, ezért a mindegy 7,5 millió forintból elkészült tanulmányt ingyen bocsájtják a helyi közösség rendelkezésére, azzal a feltétellel, hogy „az NSKI és a magyar kormány további katalizátorai maradhatnak a megvalósításoknak”.

A jelenlegi terveket egyébként 15 millió euróból lehetne kivitelezni, amelyet uniós pályázatokból finanszíroznának. Szász kifejtette, a munkálatok elkezdésének lehetséges időpontjáról nem szívesen beszélne, hiszen egyebek mellett addig még több engedélyt is be kell szerezniük a román államtól, továbbá nemzetközi szervezetektől, illetve a kivitelezési terv elkészítése is hátra van.

„Abban reménykedem, hogy vannak olyan dolgok, amelyek a politika felett állnak, a Székelyföld gazdasági fejlesztése pedig ilyen” – fogalmazott Szász Jenő, hozzátéve, hogy ezért a Kovászna és Hargita megyei politikai és más vezetők támogatására számít, akiknek el fogja küldeni a bemutatott tanulmányt.

Egy óra alatt Budapestre?

A magyarországi Győr-Pér repülőtér fejlesztése alapján elkészült tervek szerint a reptéren helyet kapnának a nagyobb utasszállító gépek is, ami nemcsak a turisták, de a befektetők szempontjából is elengedhetetlen lehet.

„Jelenleg a legközelebbi autópályát Marosvásárhely érintésével szeretnék megépíteni 2025-ben, ugyanakkor a reptér létrehozása ettől függetlenül indokolt, hiszen a mai rohanó világban az egyik legfontosabb tényező az, hogy a lehető legrövidebb időn belül lehessen közlekedni, továbbá szállítani. Budapestre egy óra lenne az út, Bukarestbe pedig 30 perc” – magyarázta Szász Jenő, hozzátéve, hogy a termékek importálása, illetve exportálása is egyszerűbbé válna a régióban, ami lényeges gazdasági növekedést eredményez.

Pozitívan nyilatkozott a tervekről Benedek László, Kápolnásfalu polgármestere, aki szerint a projekt kivitelezésének részükről nincs akadálya, sőt örvendenek, mivel a repülőtér vélhetően ezer munkahelyet teremtene.

Ugyanakkor meteorológiai és földrajzi adottságok szempontjából is a Cekend-tető a legmegfelelőbb helyszín egy székelyföldi repülőtér megépítésére – fejtette ki a bemutatott tanulmány elkészítésében részt vevő Mudra István magyarországi repülőtér-tervezési szakember, egyetemi oktató. Mint mondta, a helyszín kiválasztásakor fontos szerepet játszott az is, hogy a Cekend-tetőn évente két-három nap van köd, míg a Gyergyói-, illetve Csíki-medencében nem ilyen kedvezőek a körülmények.

Csíki konkurencia

Eközben a Hargita megyei közgyűlés éppen kedden jelentette be, hogy előkészítik a vonatkozó határozatot a Csíkszereda közeli Csíkcsicsóba tervezett Hargita megyei repülőtér nemrég elkészült fejlesztési koncepciója alapján, a törvény által előírt közvita lejárta után.

Mint arról már több ízben is írtunk, a Hargita Megyei Tanács arról folytat konzultációsorozatot szakemberekkel, vállalkozókkal, önkormányzatokkal, hogy a csíkcsicsói füves repülőteret miként fejleszthetnék olyan szintre, Hargita Airport néven, hogy kisgépekkel légi összeköttetést teremtsenek a Székelyföld és Budapest között. Ezeknek az egyeztetéseknek az eredménye a fejlesztési koncepció, amelyet a megvalósíthatósági tanulmány követne, ennek elkészítésére keres támogatót a megyei tanács.

Borboly Csaba tanácselnök a megyeházán rendezett keddi megbeszélésen elmondta, nemcsak a csicsói pályában gondolkodnak, hiszen a FIDIBE (Innovatív vállalkozási parkok kialakítása az innováció és vállalkozásfejlesztés ösztönzésére a délkelet-európai térségben) projektben már 2009-ben foglalkoztak a kérdéssel, és a pályázat révén készült tanulmányban a Székelyudvarhely melletti Cekend-tetőn és Gyergyószárhegyen lévő repülőtér fejlesztése is megjelenik.

„Egymást erősítő elképzelésekre van szükség, a megyei tanács pedig ezek mellé áll, mert nem szeretnénk ölbe tett kézzel ülni addig, amíg a Székelyföldet autópályák keresztezik, hiszen ez egyelőre távoli álom. Egy repülőtér megvalósítása viszont hamarabb valósággá válhat, ha van rá kellő akarat” – jelentette ki Borboly Csaba.

Amint arról beszámoltunk, a Hargita megyei közgyűlés sajtóosztálya január 5-én jelentette be, hogy elkészült a Csíkszereda szomszédságában található csíkcsicsói repülőtér fejlesztési koncepciója Farkas József és Farkas László magyarországi repülőtér-fejlesztési szakemberek segítségével. Mint rámutattak, az ügyben már több szakmai tanácskozást is tartottak a megyei képviselők anyaországi szakértőkkel.

Emlékeztettek, hogy már korábban kilátásba helyezték Csíkszeredának, Hargita megyének Budapesttel vagy akár Bukaresttel történő összekötését, mivel egy repülőtér több beruházót és turistát vonzana a térségbe. Hargita megyében jelenleg amúgy is a Csíkcsicsó és Csíkszereda között működő, magánkézben lévő 25 hektáros kisrepülőtér a legfejlettebb, két hangárral és négy kisrepülővel rendelkezik.

A megyei önkormányzat egyébként még decemberben közölte, hogy partnereket keres a csicsói kisrepülőtér fejlesztéséhez. Borboly Csaba szerint az ott már meglévő füves repteret fejleszteni kellene, mert az a menetrend szerinti járatok mellett akár egészségügyi szállításra is használható lenne, vagy áruszállításra, katasztrófa-elhárítási célokra (erdőtüzek vagy légi mentés esetében), továbbá vállalkozók, befektetők számára, mindez pedig munkahelyek teremtését jelentené.

Az 1200 méter hosszú csicsói pályáról azt mondták, rövidebbel, 800 méter hosszú kifutóval is el lehet kezdeni a működtetést, 20 méteres szélességgel, 6 centiméteres aszfaltréteggel, és ehhez egy működtetőcég, részvénytársaság létrehozását javasolták.

Szász: nem azonos kategória

A keddi udvarhelyi sajtótájékoztatón Szász Jenő úgy nyilatkozott, értesültek a csíkcsicsói reptér fejlesztési terveiről. „A két tervet nem lehet egy kategóriába sorolni, hiszen a Hargita megyei önkormányzat kisgépeknek szeretne leszállópályát biztosítani, míg az NSKI által ismertetett tanulmány nagyobb, nemzetközi járatok befogadására készült. (…) Úgy gondolom, hogy a Székelyföld szempontjából a Cekend-tetőre elképzelt repülőtérnek prioritást kell élveznie. Véleményem szerint ezt a szakemberek is be fogják látni, amint eljuttatjuk nekik a tanulmányt” – magyarázta.

Vásárhely megvan, Brassó jól halad

A Székelyföldet jelenleg a marosvásárhelyi repülőtér szolgálja ki, ahonnan Európa számos pontjára indulnak járatok. Székely légikikötőként emlegetik a Brassó melletti Vidombákon épülő repteret is, a tervezési időszakban az is felmerült, hogy Kovászna és Hargita megye is betársul a Brassó megyei közgyűlés mellé, erre viszont végül nem került sor.

Szeptember végén, amikor elkészült végre a kifutópálya, Aristotel Căncescu, a Brassó megyei önkormányzat elnöke ismételten arról beszélt, hogy számít a székely megyék partnerségére. Mint akkor részletezte, az általa vezetett intézménynek még ötmillió euró áll a rendelkezésére, hogy a pálya körüli infrastruktúrát kiépítse, ám ezzel a reptér csak 70 százalékban lesz kész. További 20 millió euróra lenne szükség a terminál megépítésére, egymillióba kerül az irányítótorony, és még két-három millió euró a kivilágítás. Ugyanakkor még ezzel sem lenne teljesen befejezve a projekt, hiszen még sok felszerelésre lenne szükség a működtetéséhez.

Tamás Sándor, a Kovászna megyei közgyűlés elnöke akkor Krónika megkeresésére úgy nyilatkozott, várják a hivatalos megkeresést, hiszen elsődleges fontosságúnak tartják a vidombáki repülőtér megépítését.

Az otopeni-i után az ország második legnagyobb légikikötőjének a megépítésére és üzemeltetésére egyébként már 2007-ben kiírták a versenytárgyalást, azóta azonban több ízben a politikai csatározások tárgya volt. A brassói politikusok viszont a tavalyi év végén derűlátóan nyilatkoztak, úgy értékelték, hogy a reptér a 2015-ös esztendő végére elkészülhet.