A Startup Nation – Románia-program májusban indul, de időben fel kell rá készülni – hívta fel a figyelmet Vajda Lajos, az Asimcov vállalkozói szövetség ügyvezetője. A program – mint arról korábban beszámoltunk – 200 ezer lejjel támogatja az induló kis- és közepes vállalkozásokat, a vállalkozók de minimis jellegű, vissza nem térítendő összegekre pályázhatnak.

A kezdeményezők abban bíznak, hogy a tízezer új cég legalább húszezer új munkahelyet hoz létre, hiszen a támogatás odaítélésének feltétele, hogy minden vállalkozás legalább két munkavállalót alkalmazzon meghatározatlan időre, az alkalmazottakat legkevesebb három évig kell foglalkoztatni. A program részleteiről a hamarosan induló www.romaniastartupnation.ro oldalon vagy a Facebookon, a RomaniaStartupNation oldalon, illetve a www.aippimm.ro honlapon lehet tájékozódni.

A hiányzó láncszem

Vajda Lajos emlékeztetett, hogy az Asimcov már lebonyolított egy startup programot, két régióban tíz hónap alatt negyven startup beindítását vállalták, ezek közül hat új cég Kovászna megyében jött létre, az indulásukat egyenként 25 ezer euróval támogatták. A szakember azt tanácsolja a kezdő vállalkozóknak, azonosítsák be a gazdaságban hiányzó láncszemet, olyan céget indítsanak, amelyik illeszkedik egy értékláncba, így megelőzhető a későbbi kudarc. Jó kezdeményezésnek tartja a fiatalok támogatását, szerinte új lendületre van szükség a gazdaságban.

Hogyan lehet túlélni?

Mátyus Enikő, az InnoHub koordinátora – aki startupperként vett részt a korábbi programban – fontosnak tartja, hogy az új vállalkozás becsatlakozzon egy rendszerbe, különben fennáll a veszélye, hogy elkölti a kapott támogatást, megveszi az eszközöket, megpróbál betörni a piacra, de önmagában utólag nem lesz életképes. Statisztikák szerint a startupok 97 százaléka a támogatási időszak után becsődöl – mutatott rá a szomorú valóságra Mátyus Enikő. Szerinte a  kezdő vállalkozók, mint ahogy a Startup Nation támogatási program iránt érdeklődők is a www.adrcentru.ro oldalon tanulmányozhatják az intelligens szakosodási stratégiát, amely meghatározza a területeket, amikbe érdemes befektetni. A középső fejlesztési régióban kilenc ilyen terület van: az erdőgazdálkodás és faipar, a mezőgazdaság, élelmiszeripar, textil- és konfekcióipar, bal­neo­turizmus, IT, zöldenergiák, mechatronika és repülőgépgyártó ipar.

Sebestyén Tihamér dok­to­randus szintén a sepsiszentgyörgyi innoHubban dolgozik, a Green Energy klaszter zöldenergia-projektjeit menedzseli. Külföldön is dolgozott, ám meglátása szerint egy jó ötlettel, startupot indítva itthon is a nyugatihoz hasonló életkörülményeket lehet teremteni. „Érdemes néhány évig külföldön tapasztalatot szerezni, majd itthon vállalkozni” – tanácsolja Sebestyén Tihamér.