A székelyföldi város polgármestere szerint ez leginkább azzal érhető el, ha a munkaadók versenyeznek a munkavállalókért, így a létesítmény beindítása hozzájárulhat az átlagbér növekedéséhez.

Abban bíznak ugyanis, hogy az ipari park a jóléti mutatókon is javít majd. Antal Árpád kérdésünkre kifejtette, vannak már érdeklődő cégek, ám a bonyolult romániai procedúrák miatt késlekedik a létesítmény beindítása. Az elöljáró szerint júniusban tudják lezárni a pályázatot, akkor folyamodhatnak az ipari minisztériumhoz ipari park minősítésért, és csak azután köthetnek szerződést a cégekkel.

Miklós Zoltán, az önkormányzat RMDSZ-es frakcióvezetője közben arról számolt be, hogy kidolgozták a szépmezői ipari park szabályzatát, aminek értelmében bónuszpontokat kapnak majd az érdekelt cégek a befektetés nagysága, a létrehozott munkahelyek száma, a tevékenység jellege és a munkavállalóknak adott bér alapján is.

Átrendeződés a munkaerőpiacon

Az újabb polgármesteri mandátumért pályázó Antal Árpád kedden arról is beszámolt a sajtó képviselőinek, hogy igyekeznek bevonni a mélyszegénységben élőket is a munkaerőpiacra, bár ők általában minimálbérért dolgoznak, és ez rontja a statisztikákat. „Jelenleg a köztisztasági vállalatnál hatvan őrkői lakos dolgozik, a munkájukat kiválthatnák négy géppel, de az a cél, hogy állást biztosítsunk nekik, hogy jó példát mutassanak a gyerekeiknek\" – hangsúlyozta az elöljáró.

Antal ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a munkanélküliség, a gazdasági mutatók tekintetében megváltozzon a közbeszéd, hiszen a helyiek többsége még mindig a 2008-as állapotokat tartja valósnak, amikor a munkanélküliség tekintetében az országos lista végén kullogott Kovászna megye, holott időközben felzárkózott a középmezőnybe. 2008-ban Kovászna megye a 40. volt az országos munkanélküliségi rangsorban, Mehedinti és Vaslui megye előtt, 2015-re már 17 megyét utasított maga mögé.

„Ez azt igazolja, hogy a gazdasági válságra adott válaszaink jobbak voltak, mint a többi megyében\" – mondta a polgármester, aki szerint a statisztikáknál figyelembe kell venni a városi és a vidéki lakosság arányát is, mert minél magasabb a falun élők száma, annál nagyobb a munkanélküliség, és kisebb az átlagbér. 2015 decemberében például az egy évvel korábbi adatokhoz képes, 1766 pluszmunkahely volt Kovászna megyében, a nettó átlagjövedelem egy év alatt 14,13 százalékkal nőtt, Sepsiszentgyörgy pedig az országos hatodik helyen állt a lehívott EU-s források alapján – hangzott el.

Több hozzáadott érték kell

„Sepsiszentgyörgyön és Kovászna megyében csak az nem dolgozik, aki nem akar, a könnyűiparban és az autóalkatrész-iparban sok embernek tudnak munkát adni, viszont a bérek valóban nem elég magasak\" – foglalta össze a valóságot Édler András. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke éppen ezért úgy látja, hogy nagyobb hozzáadott értéket termelő iparágakat kell meghonosítani, ahol magasan képzett munkaerőre van szükség, és magasabbak a fizetések. Ezért hozzák létre az önkormányzattal és az IT Plusz klaszterrel a Design Bank elnevezésű startup és innovációs központot, abban bízva, hogy ha támogatnak 20-30 kezdő vállalkozást, abból kettő-három a nemzetközi piacon is megállja majd a helyét.