A középiskolai oktatás, a szakképzés erősítése Kovászna megye egyik prioritása kell hogy legyen – szögezték le a 2015–2020-as periódusra vonatkozó megyefejlesztési stratégiában. Az önkormányzat júliusi soros ülésén fogadta el az egykori főispán, Potsa József nevét viselő stratégiát, amelyben a fejlesztési irányvonalakat, a régió erősségeit, hiányosságait és a kulcsfontosságú tényezőket határozták meg.
2015. augusztus 03., 19:332015. augusztus 03., 19:33
A terv elkészítését Viorel Stănică, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karának dékánhelyettese koordinálta. A megye erősségei között sorolták fel, hogy 2013 óta növekszik a kereskedelmi mérlege, ami elsősorban az export folyamatos növekedésének tulajdonítható, a vendéglátóipar az országos átlag felett teljesít, a mezőgazdaságban pedig a cukorrépa- és a burgonyatermesztés országos szinten már most versenyképes. A terv készítői úgy látják a számítástechnikai és kommunikációs ágazatban is nagy potenciál rejtőzik, hasonlóképpen a feldolgozóiparban is folyamatosan növekszik az üzleti forgalom, ami azt bizonyítja, hogy nő az alkalmazottak termelékenysége, ez pedig a versenyképességet fokozza, és újabb előnyt jelenthet a megye gazdaságának.
A turizmus szintén húzóágazat lehet Háromszéken, a gyógyturizmusra, a kulturális turizmusra és a faluturizmusra egyaránt lehet alapozni, hiszen például Kovászna városa az ország első három gyógyfürdőhelye között van. Az erősségek kiaknázásában rejlik a legnagyobb probléma, mutatnak rá a stratégia készítői, hiszen például az idegenforgalmi potenciált sem hasznosítják megfelelőképpen, gondot jelent, hogy Kovászna forgalma teljes mértékben az ingyenes és támogatott gyógykezelési jegyekkel érkező vendégektől függ. Szintén az orvosolandó problémák között említik az elvándorlást, elsősorban a tanult, a szakképzett fiatalok migrációját. Felsőfokú tanulmányokkal a megye lakosságának mindössze 9,8 százaléka rendelkezik, ez sebezhetővé teszi a különböző ágazatok, például a számítástechnika fejlesztését.
A lakosság mintegy 20 százaléka van kitéve az elszegényedés veszélyének, az országos átlagnál rosszabb az egészségügyi alapellátáshoz való hozzáférés, a legnagyobb üzleti forgalmat lebonyolító, a legtöbb alkalmazottat foglalkoztató ágazatok termelékenysége pedig az országos átlag alatt marad, öszszegezték a hiányosságokat. Fejleszteni kell az oktatást, fel kell térképezni a turisztikai célpontokat, marketinget, brandet kell építeni, és növelni kell a mezőgazdaság, az ipar versenyképességét – határozták meg a tennivalókat a megyefejlesztési stratégiában.
Az európai uniós tagállamok közül Romániában az egyik legnagyobb a különbség a leggazdagabbak és a legszegényebbek jövedelme között – hívta fel a figyelmet a Friedrich-Ebert-Stiftung Románia Alapítvány az Eurostat 2022-es adatait idézve.
Az első két hónapban, a nyers adatok alapján, 41,2 százalékkal csökkent Romániában a lakásépítés volumene éves összevetésben – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Európai Unióban a februári 2,8 százalékról, illetve a januári 3,1 százalékról márciusban 2,6 százalékra csökkent az éves infláció; a tagállamok közül ezúttal is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – derül ki az Eurostat adataiból.
Az év első három hónapjában a 2023-as év hasonló időszakához képest 7,1 százalékkal nőtt a gépkocsigyártás Romániában, összesen 152 912 jármű gördült le a gyártósorról – derül ki a Romániai Gépkocsigyártók Egyesületének szerdán közzétett adataiból.
Már semmi sem indokolja az állam beavatkozását a romániai energiaárakba – állapították meg az Intelligens Energia Egyesület keddi szakmai rendezvényén felszólaló nemzetközi szakértők.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az októberi 3,8 százalékról 2,8 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
Megerősítette a hosszú és rövid futamú román devizaadósság-állomány eddigi BBB-/A3 besorolását és változatlanul stabil kilátás mellett továbbra is befektetésre ajánlja Romániát a Standard&Poor's nemzetközi hitelminősítő – közölte a pénzügyminisztérium.
Összesen 18 millió lejre bírságolt az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) három vállalatot a villamosenergia-nagykereskedelmi piaci tranzakciók szabályainak megsértése miatt.
Történelmi mélypontra csökkent az áramfogyasztás Romániában – írta az economedia.ro a Transelectrica adatai alapján.
A következő időszakban munkahelyváltást tervezők körében a vezető ok a magasabb fizetés, a következő legfontosabb számukra az otthoni munkavégzés lehetősége – derül ki az eJobs munkaerő-közvetítő platform friss felméréséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!