Állami segélyt ad a kormány a vajdahunyadi energetikai központnak, amely szénkitermeléssel és energiatermeléssel foglalkozik. Egyebek mellett az állami vállalatnál tervezett szerkezeti átalakítások képezték az egyik okát annak, hogy a Ponta-kabinet februárban nem állapodott meg a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) a jelenleg még érvényben lévő hitelmegállapodás folytatásának feltételeiről.
2015. április 15., 15:292015. április 15., 15:29
A segély egy sürgősségi rendeletből derült ki, amelynek tervezetét kedden tették közzé az energetikai minisztérium honlapján. E szerint a pénzügyminisztérium csaknem 100 millió lej értékű fél éves lejáratú kölcsönt ad állami segély címen a vállalatnak.
Ezt az összeget az állami privatizációs alapból folyósítják a Zsil-völgyében működő társaságnak, amelynek abban az esetben kell visszafizetnie kamatostól a segélyt, ha fél éven belül nem dolgoz ki egy szerkezetátalakítási tervet, amely növeli a vállalat hatékonyságát és biztosítja a fenntartható működését.
A kormány egyben arra is kötelezi a vállalatot, hogy különítse el a szénkitermelési és az energiatermelési tevékenységét. Victor Ponta rmán miniszterelnök februárban arról beszélt, hogy a washingtoni pénzintézet olyan drasztikus szerkezeti átalakításokat javasolt a szénkitermelő iparban, ami a vajdahunyadi és az olténiai energetikai központ megszűnéséhez vezetne hosszú távon.
Ezzel eltűnne Romániában ez az iparágazat, amely nagyon sok embernek biztosít megélhetést. Hozzátette, Bukarest számára energiabiztonsága szempontjából létfontosságú a szénbányászat. Mint ismeretes, a kormánynak februárban már másodszor nem sikerült megállapodnia az IMF-fel.
Az európai uniós tagállamok közül Romániában az egyik legnagyobb a különbség a leggazdagabbak és a legszegényebbek jövedelme között – hívta fel a figyelmet a Friedrich-Ebert-Stiftung Románia Alapítvány az Eurostat 2022-es adatait idézve.
Az első két hónapban, a nyers adatok alapján, 41,2 százalékkal csökkent Romániában a lakásépítés volumene éves összevetésben – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Európai Unióban a februári 2,8 százalékról, illetve a januári 3,1 százalékról márciusban 2,6 százalékra csökkent az éves infláció; a tagállamok közül ezúttal is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – derül ki az Eurostat adataiból.
Az év első három hónapjában a 2023-as év hasonló időszakához képest 7,1 százalékkal nőtt a gépkocsigyártás Romániában, összesen 152 912 jármű gördült le a gyártósorról – derül ki a Romániai Gépkocsigyártók Egyesületének szerdán közzétett adataiból.
Már semmi sem indokolja az állam beavatkozását a romániai energiaárakba – állapították meg az Intelligens Energia Egyesület keddi szakmai rendezvényén felszólaló nemzetközi szakértők.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az októberi 3,8 százalékról 2,8 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
Megerősítette a hosszú és rövid futamú román devizaadósság-állomány eddigi BBB-/A3 besorolását és változatlanul stabil kilátás mellett továbbra is befektetésre ajánlja Romániát a Standard&Poor's nemzetközi hitelminősítő – közölte a pénzügyminisztérium.
Összesen 18 millió lejre bírságolt az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) három vállalatot a villamosenergia-nagykereskedelmi piaci tranzakciók szabályainak megsértése miatt.
Történelmi mélypontra csökkent az áramfogyasztás Romániában – írta az economedia.ro a Transelectrica adatai alapján.
A következő időszakban munkahelyváltást tervezők körében a vezető ok a magasabb fizetés, a következő legfontosabb számukra az otthoni munkavégzés lehetősége – derül ki az eJobs munkaerő-közvetítő platform friss felméréséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!