A pénzügyi világválság kirobbanása előtti szintre csökkent tavaly az elszegényedés által fenyegetettek aránya az Európai Unióban, de az egyes tagállamokban nagyon eltérő a helyzet. Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által hétfőn kiadott jelentés szerint a 28 tagú Európai Unió lakosságának 23,7 százalékát, 119 millió embert fenyegetett a szegénység vagy a társadalomból való kirekesztettség 2015-ben.
2016. október 17., 17:112016. október 17., 17:11
2016. október 17., 18:092016. október 17., 18:09
A pénzügyi világválság 2008 őszén robbant ki, abban az évben 23,7 százalékos arányt mértek. A következő néhány évben fokozatosan 25 százalék közelébe emelkedett, majd a 2012-es 24,8 százalékról 2013-ban 24,5 százalékra, 2014-ben pedig 24,4 százalékra mérséklődött az elszegényedés által fenyegetettek aránya. A teljes EU-ban ezek a mutatók rendre 17,3 százalékon, 8,1 százalékon, illetve 10,5 százalékon álltak.
Tavaly a lakosság több mint egyharmadát három uniós tagállamban – Bulgáriában (41,3 százalék), Romániában (37,3 százalék), és Görögországban (35,7 százalék) – fenyegette a szegénység vagy a kirekesztettség. A veszélyeztetettek aránya Csehországban (14,0 százalék), Svédországban (16,0 százalék), Hollandiában (16,8 százalék), Finnországban (16,8 százalék), valamint Franciaországban és Dániában (egyaránt 17,7 százalék) volt a legalacsonyabb.
Az Eurostat módszertana szerint azt fenyegeti a szegénység, akinek havi jövedelme nem éri el az adott ország medián jövedelmének 60 százalékát, komoly gondot okoz a megfelelő életkörülmények biztosítása (például közüzemi számlák kifizetése, bizonyos tartós fogyasztási cikkek megvásárlása), vagy tartósan problémája van a munkakereséssel.
Az európai uniós tagállamok közül Romániában az egyik legnagyobb a különbség a leggazdagabbak és a legszegényebbek jövedelme között – hívta fel a figyelmet a Friedrich-Ebert-Stiftung Románia Alapítvány az Eurostat 2022-es adatait idézve.
Az első két hónapban, a nyers adatok alapján, 41,2 százalékkal csökkent Romániában a lakásépítés volumene éves összevetésben – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Európai Unióban a februári 2,8 százalékról, illetve a januári 3,1 százalékról márciusban 2,6 százalékra csökkent az éves infláció; a tagállamok közül ezúttal is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – derül ki az Eurostat adataiból.
Az év első három hónapjában a 2023-as év hasonló időszakához képest 7,1 százalékkal nőtt a gépkocsigyártás Romániában, összesen 152 912 jármű gördült le a gyártósorról – derül ki a Romániai Gépkocsigyártók Egyesületének szerdán közzétett adataiból.
Már semmi sem indokolja az állam beavatkozását a romániai energiaárakba – állapították meg az Intelligens Energia Egyesület keddi szakmai rendezvényén felszólaló nemzetközi szakértők.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az októberi 3,8 százalékról 2,8 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
Megerősítette a hosszú és rövid futamú román devizaadósság-állomány eddigi BBB-/A3 besorolását és változatlanul stabil kilátás mellett továbbra is befektetésre ajánlja Romániát a Standard&Poor's nemzetközi hitelminősítő – közölte a pénzügyminisztérium.
Összesen 18 millió lejre bírságolt az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) három vállalatot a villamosenergia-nagykereskedelmi piaci tranzakciók szabályainak megsértése miatt.
Történelmi mélypontra csökkent az áramfogyasztás Romániában – írta az economedia.ro a Transelectrica adatai alapján.
A következő időszakban munkahelyváltást tervezők körében a vezető ok a magasabb fizetés, a következő legfontosabb számukra az otthoni munkavégzés lehetősége – derül ki az eJobs munkaerő-közvetítő platform friss felméréséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!