Módosító javaslattal próbálja beépíteni a kormány az élelmiszerek és nem szeszes italok általános forgalmi adójának (áfa/TVA) csökkentését célzó sürgősségi rendeletbe a csapvíz áfájának a csökkentését is, a kormánypárt pedig támogatni fogja majd az indítványt, amelyről a parlamentnek is szavaznia kell – jelentette be hétfőn Victor Ponta miniszterelnök.
Mint ismeretes, a kormányrendelet értelmében a felsorolt termékek áfája júniustól a jelenlegi 24 százalékról 9 százalékra csökken. Ponta hétfőn elmondta, számításaik szerint ha egyúttal 9 százalékosra mérsékelik a csapvíz áfáját is, a költségvetésre gyakorolt negatív hatás nem éri el éves szinten a 100 millió eurót.
Nálunk az olcsó is drága
Előző nap az egyik kereskedelmi televíziónak nyilatkozva Eugen Teodorovici pénzügyminiszter azért is fontosnak nevezte a csapvíz áfájának csökkentését, mivel egyes vízszolgáltatók a közeljövőben áremelést terveznek. Így szerinte egyaránt jól járnának a 9 százalékos áfával a szolgáltatók és a fogyasztók is.
Emlékeztetett továbbá, hogy a kormány tervei szerint csupán 5 köbméterig terjedő mennyiségre vonatkozna a csökkentett általános forgalmi adó. Romániában egyébként rendívül alacsony az egy főre eső csapvízfogyasztás. A szakemberek szerint ennek egyik oka lehet az ár, ami ugyan európai viszonylatban nem számít magasnak, ám ha a jövedelmek szintjéhez viszonyítunk, akkor már drágának tűnik.
Nyerészkednek a multik
Időközben azonban úgy tűnik, hogy az élelmiszerek és nem szeszes italok áfájának júniusi csökkentéséről szóló bejelentések nyomán trükközésbe fogtak a nagy bevásárlóközpontok: több áruházlánc is jelentős mértékben felsrófolta az elmúlt időszakban számos élelmiszer, húsipari termék, zöldség és gyümölcs árát annak érdekében, hogy az áfacsökkentés után a magasabb árfekvésből kelljen engednie.
Az utóbbi két hét során bizonyos áruházakban jelentős mértékben megdrágult a sertéshús, a palackozott víz, a zöldség és az import gyümölcs, és akad olyan multinacionális társaság, amely bizonyos termékek árát harminc százalékkal megemelte.
Szakértők egybehangzó véleménye szerint az intézkedés mögött nyilvánvalóan a profitéhség húzódik meg. Az intézkedést a bejelentések nyomán melegen üdvözlő nagykereskedelmi láncok egyesülete akkor arra tett ígéretet, hogy az élelmiszerárak az áfacsökkentéssel megegyező mértékben esnek majd vissza júniustól.
Marius Dunca, az országos fogyasztóvédelmi hatóság vezetője egyszerűen csúfolkodásnak nevezte az áruházláncok magatartását, amelyek szerinte arra törekszenek, hogy az áfacsökkentésből se a fogyasztók, se az állam, hanem kizárólag ők profitáljanak. Bogdan Chiriţoiu, a versenytanács elnöke közölte, vizsgálatot indítanak az ügyben, és ha kiderül, hogy a multinacionális cégek áthágták a versenytörvény előírásait, tetemes pénzbírságot szabnak ki.
Ráadásul a multik nemcsak áremeléssel próbálnak hasznot húzni a közelgő áfacsökkentésből. Aurel Popescu, a romániai malom- és sütőipari munkáltatók szövetségének elnöke arra panaszkodott, hogy a majdani árcsökkentés kompenzálása érdekében egyes hipermarketek újra akarják tárgyalni a beszállítókkal a különböző díjszabásokat. „Nem fogjuk megengedni ezt a huncut húzást, hanem feljelentést teszünk valamennyi állami szervnél az érintett áruházláncok ellen” – szögezte le Popescu.
A körmükre néznek
Victor Ponta a hétvégén közölte, arra utasította Daniel Constantin mezőgazdasági minisztert, hogy kezdeményezzen megbeszélést a témában az áruházláncok képviselőivel. A versenyhivatal ugyanakkor vizsgálatot indít annak kiderítésére, hogy indokoltak-e az észlelt drágítások.
A miniszterelnök úgy vélekedett, lehetetlenség, hogy a júniustól hatályba lépő tizenöt százalékos áfacsökkentés ne legyen hatással az árakra. Hozzátette, kormánya a törvény adta keretek között ellenőrizni fogja azt is, hogy a közteher lefaragása megmutatkozik-e a fogyasztói ár alakulásában.
Hamarosan hivatalosan is befejezettnek nyilvánítják a nagyváradi repülőtér korszerűsítési munkálatait, miután az utolsó szükséges eljárások után elkezdték a projekt átvételét.
Az Európai Unió nem tiltja be a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánokat vagy fűtési rendszereket – például fali gázkazánokat, bojlereket, fűtőberendezéseket stb. – szögezte le közleményében az Európai Bizottság.
Márciusban 1 137 956 nyugdíjas részesült szociális pótlékban, 1647-tel kevesebb, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztar (CNPP) szombaton közzétett adataiból.
Az Európai Unió országaiban átlagban 3,3 százalékkal került többe a hús idén februárban, mint egy évvel ezelőtt; a legnagyobb arányú árnövekedést Bulgáriában (8,2 százalék) és Romániában (7,7 százalék) jegyezték – közölte pénteken az Eurostat.
Péntek óta megrendelhető a romániai márkakereskedéseknél az új Dacia Spring, miután közölték az arculatfrissítésen átesett népszerű elektromos autó árlistáját.
A paradicsom- és fokhagymatermesztési program támogatásaira pályázó gazdák május 16-ig nyújthatják be kérelmeiket. A bukaresti mezőgazdasági szaktárca a hagymatermesztők támogatását is tervezi, erről a következő hetekben dönthet a kormány.
Nőttek a globális élelmiszerárak márciusban havi összevetésben elsősorban a növényi olajárak emelkedése miatt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapjára pénteken felkerült adatok szerint.
Salt Bank néven online bank nyílt Romániában – jelentette be csütörtökön a pénzintézet.
Románia az Amerikai Egyesült Államokat és Oroszországot is megelőzi az 1000 főre eső információtechnológiai (IT) szakemberek száma tekintetében: európai éllovas és globálisan a 6. helyen áll.
Marcel Ciolacu kormányfő csütörtökön kijelentette, hogy szerinte az év végére 5 százalék alá csökken az infláció és nem lesz a tervezettnél nagyobb a költségvetési hiány.
szóljon hozzá!