A stratégiai dokumentum a román kormány ama közúti, vasúti, hajózási és légi infrastrukturális beruházásait vázolja, amelyeket Bukarest 2030-ig valósítana meg, és amelyekre összesen 37 milliárd eurós finanszírozást igényelt az uniós kormánytól.

A brüsszeli döntésről beszámolva az Europa FM kereskedelmi rádió kedden arról számolt be, hogy a stratégia jóváhagyása nyomán nagyobb esély nyílik uniós forrásból is finanszírozni a 2004-ben megkezdett észak-erdélyi sztráda megvalósítását.

Bár a bukaresti hatóságok egyelőre nem pontosították, elsőként mely projektek kivitelezésére összpontosítanak, a csatornának a román közlekedési minisztériumból származó információi szerint a Nagyszebent Piteşti-tel, a Piteşti-et Craiovával, valamint a Nagyváradot Brassóval összekötő autópálya bizonyos szakaszai jelentenek prioritást a kormány számára.

István Zoltán, a szaktárca RMDSZ-es államtitkára kedden nem tudott tájékoztatást adni lapunknak a sztrádafinanszírozási kilátásokról, mivel elmondása szerint maga sem látta az EB által jóváhagyott infrastrukturális stratégiát, a minisztérium sajtóosztályán pedig későbbre ígértek tájékoztatást. Lapunk úgy tudja, a nagyszabású projekteket sorjázó dokumentumot jóformán államtitokként kezeli a kormány.

Különben Brüsszelben azért kerülhetett csak most terítékre az ország infrastrukturális stratégiája, mert a közlekedési tárca éléről júniusban lemondott Dan Şova mandátuma idején a minisztérium nem volt képes öszszefüggő tervet kidolgozni, így a terv véglegesítése utódjára, a kolozsvári Ioan Rusra hárult.

Az időhúzás miatt egyébként Románia akár kétmilliárd eurót is veszíthet az EU-támogatásból. Az átfogó beruházási terv öszszesen 530 projektet tartalmaz, ezek 43 százaléka a közúti, 36 százaléka a vasúti infrastruktúra korszerűsítésére vonatkozik. A szállítási minisztériumot augusztustól irányító Ioan Rus szerint 2020-ig 600 kilométernyi új autópálya-szakaszt és 2500 kilométer gyorsforgalmi utat építene a kormány, ezenkívül felújítanának 3000 kilométer, az ország különböző régióit összekötő útszakaszt.

Az észak-erdélyi autópálya számára már csak azért is jól jönnének az uniós források, mivel az amerikai Bechtellel – amely tíz év alatt mindössze 52 kilométert épített meg a 415 kilométeresre tervezett sztrádából a Kolozs megyei Gyalu és Aranyosgyéres között – történt tavalyi szerződésbontás óta a román kormány kevés forrást tud előteremteni a munkálatok folytatására.

Brüsszel egyébként már korábban azért zárkózott el ennek a sztrádának a finanszírozásától, mert a Năstase-kormány 2003-ban közbeszerzési eljárás nélkül, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva bízta az építést az amerikai cégre. Ugyanakkor az EU mindig is a 4-es számú páneurópai folyosó romániai szakaszának, a dél-erdélyi sztrádának a kivitelezését támogatta, amelyet amúgy Bukarest már a kilencvenes évek végén prioritásként jelölt meg.

Victor Ponta miniszterelnök két héttel ezelőtt – az észak-erdélyi autópálya Gyalu–Magyarnádas közötti szakasza építőtelepének átadásán – még arról beszélt, hogy csak az Aranyosgyéres-Marosvásárhely-szakaszon használhatnak fel EU-s forrásokat, a pálya Gyalutól nyugatra eső szakaszait saját forrásokból kell megépíteni. A Bechtel „kiebrudalása”, valamint a Bukarestet Piteşti-en és Nagyszebenen keresztül Araddal összekötő dél-erdélyi sztráda építésének előrehaladásával viszont a jelek szerint elhárult az akadály az uniós finanszírozás elől.

A szállításügyi minisztérium éppen a napokban készül kihirdetni a nyertest a Bechtel által félbehagyott Bors–Berettyószéplak közötti szakasz befejezésére kiírt pályázaton, az év végéig pedig várhatóan elkészül a Magyarnádas–Berettyószéplak- szakasz megvalósíthatósági tanulmánya, és jövő szeptemberben már ott is elkezdődhet az útépítés.