A kormány közel egymilliárd lejt – 940,39 milliót - költött el jogtalanul a 2013-as évben – derül ki a számvevőszék hétvégén nyilvánosságra hozott vizsgálatának eredményéből. Az összeget a kormány rendelkezésére álló tartalékalapból költötték el, amit a számvevőszék szerint „parlamenti ellenőrzés nélküli párhuzamos költségvetésként” használt a kabinet.
2015. február 15., 16:362015. február 15., 16:36
A jelentés rámutat: az összeget nem sürgős vagy előre nem látható célokra költötték el, hanem bizonyos intézmények, illetve helyi önkormányzatok költségvetését egészítették ki belőle. Ennek érdekében 38 kormányrendeletet fogadtak el, fittyet hányva az átlátható döntésekre vonatkozó előírásoknak.
Nem csupán a kormány, hanem az egyes minisztériumok költekezésében is találtak kifogásolható tételeket. A közlekedési tárca esetében például hatmillió lejt fizettek ki minden jogalap nélkül a minisztérium alárendeltségébe tartozó cégek igazgatóinak és ügyvezetőinek. Köztük van a Tarom légitársaság, a bukaresti repülőtereket működtető cég, valamint a Román Vasúttársaság (CFR Rt.) is.
Bár a kormány egy korábbi döntésével hathavi átlagbérben állapította meg az állami cégek vezetőinek havi javadalmazásának összegét, a cégeknél ezt nem vették figyelembe, és továbbra is több ezer lejes béreket fizettek a vezetőknek havonta.
A Taromnál ráadásul több mint 200 ezer lejt költöttek különböző ünnepségekre, holott ez tilos lett volna – lévén hogy a megelőző két évben a cég veszteséges volt. A minisztérium alárendeltségébe tartozó cégeknél összesen 5 370 000 lejt fizettek ki törvénytelen javadalmazásként.
A friss mezőgazdasági termékek internetes kínálata és a kézműves vásárok egyre nagyobb népszerűsége irányváltást mutat a vásárlói szokások alakulásában. Az új trend a multinacionális cégek romániai üzletláncait is alkalmazkodásra készteti.
Az európai uniós tagállamok közül Romániában az egyik legnagyobb a különbség a leggazdagabbak és a legszegényebbek jövedelme között – hívta fel a figyelmet a Friedrich-Ebert-Stiftung Románia Alapítvány az Eurostat 2022-es adatait idézve.
Az első két hónapban, a nyers adatok alapján, 41,2 százalékkal csökkent Romániában a lakásépítés volumene éves összevetésben – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Európai Unióban a februári 2,8 százalékról, illetve a januári 3,1 százalékról márciusban 2,6 százalékra csökkent az éves infláció; a tagállamok közül ezúttal is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – derül ki az Eurostat adataiból.
Az év első három hónapjában a 2023-as év hasonló időszakához képest 7,1 százalékkal nőtt a gépkocsigyártás Romániában, összesen 152 912 jármű gördült le a gyártósorról – derül ki a Romániai Gépkocsigyártók Egyesületének szerdán közzétett adataiból.
Már semmi sem indokolja az állam beavatkozását a romániai energiaárakba – állapították meg az Intelligens Energia Egyesület keddi szakmai rendezvényén felszólaló nemzetközi szakértők.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az októberi 3,8 százalékról 2,8 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
Megerősítette a hosszú és rövid futamú román devizaadósság-állomány eddigi BBB-/A3 besorolását és változatlanul stabil kilátás mellett továbbra is befektetésre ajánlja Romániát a Standard&Poor's nemzetközi hitelminősítő – közölte a pénzügyminisztérium.
Összesen 18 millió lejre bírságolt az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) három vállalatot a villamosenergia-nagykereskedelmi piaci tranzakciók szabályainak megsértése miatt.
Történelmi mélypontra csökkent az áramfogyasztás Romániában – írta az economedia.ro a Transelectrica adatai alapján.
szóljon hozzá!