Ötmilliárd lejt fordít Maros megye közlekedési infrastruktúrájára a szaktárca az elkövetkezendő tíz-tizenöt évben – jelentette be hétfőn Ciprian Dobre megyeelnök, aki szerint azonban a minisztérium nagyberuházásokat összegző terve (master planja) helyenként a valóságtól és az igényektől teljesen elrugaszkodott.
2015. március 02., 16:442015. március 02., 16:44
2015. március 02., 17:342015. március 02., 17:34
A fejlesztés akkor valósulhat meg, ha az európai döntéshozók is elfogadják a stratégiát. Dobre szerint mindez kétesélyes, ugyanis szerinte a hosszú távú tervnek bizonyos hiányosságai vagy legalábbis furcsaságai vannak.
Ha azonban minden az elképzeléseknek megfelelően történik, hamarosan nem csak a már korábban leszerződött Aranyosgyéres–Marosvásárhely-pályaszakasz megépítéséről beszélhetünk, hanem a Marosvásárhely–Târgu Neamţ-pályáról is.
Noha még nem történt meg az első kapavágás, az előbbi, összesen 1,6 milliárd eurós beruházás már folyamatban van, míg az Erdélyt Moldvával összekötő sztrádának elkészült a végleges terve. A megye területén az út két kisvároson, Nyárádszeredán és Szovátán fog végighaladni, kijáratról viszont csak az üdülő esetében lehet tudni.
Marosvásárhelyt és Brassót csak gyorsforgalmi út fogja összekötni, ami a terv szerint nem egy új, négysávos út megépítését feltételezi, hanem a meglévő kiszélesítését. Ugyancsak szélesítéssel korszerűsítenék és emelnék régiókat összekapcsoló úttá a tavaly korszerűsített Szeretfalva–Szászrégen–Marosvásárhely-szakaszt. A beruházás értéke mintegy 150 millió euró.
„Kampánykörgyűrűk”
A master plan szerint Segesváron mintegy 31 millió eurós beruházással terelőutat építenének. Egyelőre azonban Marosvásárhely körgyűrűje is kérdőjeles, ugyanis annak ellenére, hogy a tavalyi elnökválasztás előtt, a sajtó jelenlétében Victor Ponta miniszterelnök felavatta az építőtelepet, a szalagvágásra kivezényelt munkagépek már másnap elvonultak.
A 11,6 kilométeres szakaszon eddig csupán a régészek dolgoztak, akik hat lelőhelyet alakítottak ki. „A terelőút építését az is hátráltatja, hogy még mindig nem történt meg a területek kisajátítása. Azaz hiányos volt a kisajátításra kerülő földterületek jegyzéke, ezért az országos útügyi vállalatnak további összegeket kell elkülönítenie e célra” – figyelmeztetett Ciprin Dobre.
A prioritáslista végén a reptér
Üröm az örömben, hogy ugyan a repülőtér-fejlesztési stratégiában szerepel a vidrátszegi nemzetközi légikikötő folyamatos bővítése és korszerűsítése, ám a Transilvania reptér mindössze a 13. helyet foglalja el a szállítási tárca által összeállított fontossági sorrendben.
Mindez annak dacára, hogy az uniós finanszírozásra javasolt repterek többsége sokkal kisebb forgalmat bonyolít le, mint a vidrátszegi. Köztük olyan repülőtér is van, ahonnan hetente kétszer mindössze egy-egy kisebb Tarom-gép száll fel.
Míg tavaly 343 448 utas vette igénybe a Marosvásárhelytől mintegy 15 kilométerre lévő létesítményt, addig a kormány prioritáslistáján első helyen lévő tulceai légikikötőből alig 1221-en repültek. A második helyet a craiovai reptér foglalja el, mely 139 ezer utast szolgált ki, harmadik a nagybányai repülőtér, ahol 21 ezer utas fordult meg.
Ciprian Dobre elégedetlenségének adott hangot a kialakult helyzet miatt. „A kormány stratégiája veszélybe sodorja az uniós finanszírozást” – vélekedett a megyeelnök, aki főként a kormány által kidolgozott kritériumrendszert bírálta, mondván, hogy azok egy része nincs összhangban sem az uniós elvárásokkal, de még csak a romániai fontossági sorrenddel sem.
A megyeelnök azt is érthetetlennek tartja, hogy egy olyan reptérről, mint a marosvásárhelyi, amelynek mutatói évről évre javulnak, 2020-ra a kormány miért számol a jelenleginél mintegy negyvenezerrel kevesebb utassal.
Megerősítette a hosszú és rövid futamú román devizaadósság-állomány eddigi BBB-/A3 besorolását és változatlanul stabil kilátás mellett továbbra is befektetésre ajánlja Romániát a Standard&Poor's nemzetközi hitelminősítő – közölte a pénzügyminisztérium.
Összesen 18 millió lejre bírságolt az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) három vállalatot a villamosenergia-nagykereskedelmi piaci tranzakciók szabályainak megsértése miatt.
Történelmi mélypontra csökkent az áramfogyasztás Romániában – írta az economedia.ro a Transelectrica adatai alapján.
A következő időszakban munkahelyváltást tervezők körében a vezető ok a magasabb fizetés, a következő legfontosabb számukra az otthoni munkavégzés lehetősége – derül ki az eJobs munkaerő-közvetítő platform friss felméréséből.
Amikor egyre több ügyfél vásárol online, a Genius szolgáltatás, amely ingyenes kiszállítást, speciális ajánlatokat biztosít több mint 10 millió termék esetén, most kiterjeszkedik 300 új városba, elérhetővé téve az online vásárlást még több ember számára.
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
szóljon hozzá!