A pénzügyminisztérium államtitkára rámutatott: hamarosan módosítani fogják a január elsejétől hatályba lépett új adótörvénykönyvet, egyelőre a lehetséges megoldásokról zajlik az egyeztetés, de több mint valószínű, hogy a választási lehetőség biztosítása mellett fognak dönteni.

Biriş hangsúlyozta: az opcionális jelleg azért is szükséges, mert „nem szabad elfelejtenünk, hogy nem adóról, hanem biztosításról van szó”, ami automatikusan maga után vonja, hogy az azt befizető állampolgár állami egészségügyi ellátásban részesül. Arra a kérdésre, hogy a jövedelem nélkülieknek a módosítás után is a minimálbér alapján kell-e befizetniük a hozzájárulást, az államtitkár úgy fogalmazott: a kormánynak mindenképpen meg kell határoznia egy minimális alapösszeget, de erről még tárgyalnak, azonban a közeljövőben beszámolnak a részletekről.

Amint arról többször is beszámoltunk, a Hivatalos Közlönyben tavaly szeptemberben megjelent, január elsejétől hatályba lépett új adótörvénykönyv értelmében ettől az évtől a jövedelemmel nem rendelkező személyeknek is be kellene fizetniük az egészségbiztosítási hozzájárulást, vagyis a jelenleg bruttó 1050 lejes minimálbér 5,5 százalékát. A jogszabály arra is kitér, hogy a közteher befizetése alól mentesülnek a 18 év alattiak, a 26 évnél fiatalabb diákok és egyetemi hallgatók, a várandós nők, a mozgássérültek, a politikai üldözöttek és az eltartott kategóriába tartozó személyek.

Az előírások értelmében a jövedelemmel nem rendelkező, de a hozzájárulás kifizetésére kötelezett személyeknek az adóhatóságnál kell jelentkezniük, hogy bekerüljenek a nyilvántartásba. Amennyiben egy jövedelemmel nem rendelkező – de az említett kategóriákba se tartozó – személy legalább hat hónapig nem fizeti be az egészségbiztosítási hozzájárulást, a minimálbér hatszorosát kell lerónia bírságként. Idén januárban azonban Dan Suciu kormányszóvivő arról számolt be, hogy a kabinet lemondana az elképzelésről, mivel kérdésessé vált, hogy az illeték kiterjesztése követi-e a közterhek arányos és igazságos elosztásának elvét, ezért elképzelhető, hogy módosítják az adótörvénykönyv erre vonatkozó előírását.

„Úgy tűnik, hogy az egészségbiztosítási hozzájárulás begyűjtése a jövedelem nélküli polgároktól több költséggel járna az állam számára, mint amekkora bevételt be tudna hajtani az intézkedés nyomán. Nem fogunk országszerte emberekre vadászni” – fogalmazott év elején a kormányszóvivő, aki azt ígérte, hogy január végéig megvizsgálják, hogy az intézkedés fenntartható-e.

Suciu arra is kitért: az állami költségvetésre nem lesz semmilyen hatással, ha törlik a 180-as számú cikkelyt, az éves büdzsé elkészítésekor ugyanis nem vették figyelembe ezt a bevételt. Anca Dragu pénzügyminiszter év elején ugyancsak arról beszélt, hogy az előírás rendkívül hátrányosan érinthet bizonyos kategóriákba tartozó állampolgárokat.