Fotó: Veres Nándor
Egy év alatt közel százezer látogatója volt a tusnádfürdői élményfürdőnek – derült ki a tavaly decemberben megnyitott wellnesközpont évértékelőjén.
2014. december 18., 15:032014. december 18., 15:03
„A wellnessközpont nemcsak Tusnádfürdő, hanem a Székelyföld, Erdély ékessége is. Egy év alatt közel százezer vendégünk volt” – újságolta Albert Tibor tusnádfürdői polgármester, kiemelve, a létesítmény így nyereséges évet zárt.
Mint elhangzott, augusztusban voltak a legtöbben, akkor hozzávetőleg 16 ezren mártóztak meg az élményfürdő medencéiben. Mint megtudtuk, összességében a vendégek többsége Hargita és Kovászna megyéből érkezik, a vakációk idején azonban sokan utaznak a kisvárosba Románia más területeiről is. A látogatók körében a wellnessközpont termálmedencéje bizonyult a legnépszerűbbnek.
A tusnádfürdői élményfürdőt 2009-ben kezdték el építeni, megnyitására azonban csak 2013 decemberében kerülhetett sor. A beüzemelés késlekedésnek oka többek között az volt, hogy a 850 méteres mélységből felhozott termálvíz kémiai összetevői miatt egy vízkezelő rendszer beépítésére kellett pótfinanszírozást szerezzenek.
A teljes beruházás több mint 22 millió lejbe került. Ebből 900 ezer lejt Hargita megye önkormányzata biztosított tavaly novemberben a megyei önkormányzat költségvetéséből. „A létesítmény építője felé még most is van tartozásunk, de remélem, mihamarabb sor kerül ennek törlesztésére is” – mondta Albert Tibor.
Borboly Csaba, a Hargita megyei közgyűlés elnöke a létesítmény egyéves fennállása kapcsán elmondta, azért tartotta fontosnak, hogy támogassák ezt a beruházást, mert úgy véli, szükség van a Székelyföldön pozitív, kézzelfogható példákra. „A Székelyföldnek komoly lehetőségei vannak a gyógyturizmusban, a tusnádfürdői létesítményhez hasonló fürdők pedig a belső turizmust is erősítik” – fogalmazott az elnök.
Tavaly 5200-zal 39 900-ra csökkent a betöltetlen munkahelyek száma Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken ismertetett adatai szerint.
Tavaly az előző évhez képest 13,9 százalékkal 2113 lejre nőtt az átlagnyugdíj Romániában – tájékoztatott pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem elégedett Adrian Câciu európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter az uniós helyreállítási program (PNRR) keretében elköltött összeg mértékével.
Április elsejétől Belgiumban havi 2029,88 euróra nő a minimálbér, és ezzel ötre nő azoknak az európai uniós országoknak a száma, ahol a havi bruttó minimálbér meghaladja a 2 000 eurót – írja az Euractiv.
Sürgősségi rendelettel törölte csütörtökön a kormány a 2022/22-es számú sürgősségi rendeletbe foglalt termelő-fogyasztói „napfényadót”, és módosított az energiaárak korlátozásának rendszerén.
A kormány fenntartja az energiaár-sapkákat, de módosít az árplafonokon a fogyasztók javára – jelentette be a csütörtöki kormányülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Elfogadta a bukaresti parlament, hogy 25 ezer lejig terjedő fogyasztási kölcsön esetében legtöbb az összeg kétszeresét kérheti vissza ügyfelétől a hitelező. Eddig olyan esetek előfordultak, hogy a felvett összeg akár hatszorosát kellett visszafizetni.
Az átlagos óránkénti munkaerőköltség tavaly az EU-ban 31,8 euró, az euróövezetben pedig 35,6 euró volt, míg 2022-ben az EU-ban 30,2 euró, az euróövezetben pedig 34 euró – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) szerdán közzétett adataiból.
A Romániai Fuvarozók Szövetsége (COTAR) szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztása „senkinek sem segít”, de ami az árstop után következik, az „felér majd egy katasztrófával”.
A pénzügyminisztérium azt javasolja, hogy hosszabbítsák meg június 30-áig a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztását; az erről szóló tervezetet már közvitára bocsátották – jelentette be Marcel Boloş tárcavezető.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!