„Nincs kapacitásunk rá, hogy drachmát nyomtassunk. 2000-ben, egy évvel azelőtt, hogy Görögország belépett az euróövezetbe, úgy döntöttünk, megszabadulunk a pénznyomtató gépektől\" – mondta Jánisz Varufakisz. Hozzátette: „minden áron bent szeretnénk maradni az eurózónában\". Szerinte egyébként az európai monetáris unió visszafordíthatatlan.

Mint ismeretes, a görög kormány, amely már közel állt ahhoz, hogy megállapodjon a külföldi hitelezőkkel, múlt pénteken meglepetésre népszavazást írt ki azokról az intézkedésekről, amelyek fejében a hitelezők folytatnák Görögország pénzügyi megsegítését. Megfigyelők szerint ha a görög szavazók többsége a népszavazáson elutasítja a nemzetközi hitelezők javaslatait, Görögország aligha maradhat a monetáris unió tagja.

Az Alekszisz Ciprasz vezette görög kormány ugyanakkor váltig azt hangoztatja, nem akarja kiléptetni Görögországot az euróövezetből. Varufakisz pénzügyminiszter rendszeresen elmondja, hogy ez jogilag nem is lehetséges.

A népszavazást vasárnap tartják meg Görögországban. A legfrissebb felmérések szerint nagyjából ugyanakkora a támogatók és az elutasítók tábora.

A referendumig állnak a tárgyalások

Miután eredménytelen maradt a kedd–szerdai görög megegyezési javaslat, az Eurócsoport minden döntést a vasárnapi görög népszavazás utánra halasztott.

Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója a CNN amerikai hírtelevíziónak és a Reuters brit hírügynökségnek szerdán nyilatkozva megfontoltabb hozzáállást szorgalmazott a megállapodás elérése érdekében az Athén és hitelezői között folyó tárgyalásokon, és hangsúlyozta: csak akkor lenne érdemes a görög adósság egy részének elengedéséről beszélni, ha az ország vezetése előbb belekezd a hitelezők által megkövetelt reformok végrehajtásába.

Lagarde Washingtonban azt hangsúlyozta: Athénnak minél előbb meg kell hoznia az IMF és az európai hitelezők – az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank – által kidolgozott programokban foglalt strukturális reformokat és fiskális kiigazítást, hogy fenntartható gazdasági és költségvetési pályára álljon.

A Reutersnek az esetleges újabb részleges adósságelengedést lehetőségét firtató kérdésére pedig azt mondta: a jelenlegi helyzetben jobb lenne, ha erre csak azután kerülne sor, hogy Athén eltökélt lépést tesz a reformok irányába”.

Az egyebek mellett adósságelengedést kérő, illetve több megkövetelt megszorító intézkedés elutasító radikális baloldali Sziriza párt vezette görög kormány tárgyalási taktikájával és szavahihetőségével kapcsolatban az IMF vezérigazgatója úgy fogalmazott: „Nincs választásunk, hogy ki képvisel egy országot, és minden választott kormányt ( ) legitim partnernek tekintünk a tárgyalásokon”.

Ugyanakkor Alekszisz Ciprasz görög kormányfő keddi ajánlatát – amely szerint Athén kész lenne elfogadni a hitelezők legtöbb feltételét – nem kommentálta. „Olyan sok ajánlatot kaptunk már az utóbbi néhány nap során, amelyeket aztán jóváhagytak, érvénytelenítettek, megváltoztattak, kiegészítettek, hogy igen bizonytalan, hogy a legutóbbi javaslat pontosan hol is áll” – fogalmazott a Reutersnek. A CNN-nek pedig azt mondta, a tárgyalásoknak jót tenne egy kicsit nagyobb érettség, bár konkrétan nem beszélt a görög fél felelősségéről.

Amint arról beszámoltunk, Ciprasz szerdán – kevesebb mint egy nappal a korábbi követeléseiről lemondani látszó ajánlata után – már arra buzdította a görögöket, hogy szavazzanak nemmel a vasárnap esedékes népszavazáson a nemzetközi hitelezők által Görögországnak kínált programra, mert az szerinte túlzott megszorításokat és így nagy társadalmi áldozatokat követelne.

A CNN-nek azt Lagarde is elismerte, hogy a legkiszolgáltatottabb görögök megsegítésére nyilvánvalóan lennie kell egy szociális védőhálónak, és bár a hitelezők az adószedés szigorítását követelik, a közterheket különösen a leggazdagabbaknak kell megfizetniük. Mindazonáltal a Reutersnek azt hangoztatta: a korábban mentőcsomagra szorult, de sikeresen talpra állt Írország és Portugália példája azt mutatja, hogy az ilyen helyzetekben nehéz intézkedéseket kell hozniuk a bajba jutott országoknak.

Johannis: mindenkire hatással lesz a görög válság

„Ha folytatódik a görög válság, az Romániára, az Európai Unióra és a NATO-ra is hatással lesz” – jelentette ki csütörtökön Klaus Johannis államfő, hozzátéve: nem hiszi, hogy „bárki annyira naiv, hogy azt gondolja, Görögország kilépése az eurózónából nem hatna ki mindenkire.”

„Görögországot illetően nem szabad, hogy illúzióink legyenek, ha folytatódik a válság, és nem lesz megoldás, akkor az a nehéz helyzet, amibe Görögország kerül, mindnyájunkra kihatással lesz. Ezért úgy vélem, nagyon fontos, hogy továbbra is keressük a módot a válság enyhítésére, és az abból való kilábalásra” – mondta az államfő csütörtökön, a Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral folytatott találkozót követő sajtótájékoztatón.