Nyugat-európai színvonalú bérezést kénytelenek biztosítani alkalmazottaik számára a tevékenységüket Németországban is kifejtő külföldi cégek. A kontinens legnagyobb gazdasági hatalmának számító országban 2015. január elsejétől vezetik be a 8,5 euróban (37 lej) megállapított óránkénti minimálbért.

Az erről szóló rendelkezést a berlini kormány idén áprilisban, a parlament pedig júliusban szavazta meg. Az Angela Merkel vezette kereszténydemokraták (CDU) sokáig ellenezték a minimálbér bevezetését, a szociáldemokratáknak (SPD) viszont ez volt az egyik választási ígéretük, és ezt az intézkedést szabták a nagykoalíció feltételéül. A rendelkezés szerint a munkaadók januártól nem fizethetnek bruttó 8,5 eurós órabérnél kevesebbet a németországi dolgozóknak, akik közül jelenleg mintegy ötmillióan dolgoznak ennél alacsonyabb fizetésért.

Változó európai minimumok
Az Európai Unión belül minden ország maga dönt a minimálbér bevezetéséről és összegéről. Belgiumban ez havonta 1500 euró, Luxemburgban 1870 euró, Magyar-országon 335 euró, míg Bulgáriában csak 158 euró a havi minimum. Romániában jelenleg 900 lej a havi minimálbér, amely január elsejétől 975 lejre (218 euró) emelkedik, 2015 júliusától pedig a Ponta-kormány ígérete szerint eléri az ezer lejt.

Az új jogszabály ugyanakkor a külföldiekre is kifejti hatását, a német hatóságok álláspontja szerint ugyanis a kötelező minimálbért mindenkinek meg kell kapnia, aki Németország területén dolgozik – akkor is, ha nem ottani cég foglalkoztatja.

Vagyis a 8,5 eurós óránkénti minimálbért azoknak a nem német állampolgárságú munkavállalóknak is meg kell fizetni, akik külföldi cégnek dolgoznak, s csak átutaznak Németország területén, közben viszont dolgoznak. Mint például a kamionsofőrök.

A törvény értelmezése szerint a minimálbér olyan dolgozók esetében is érvényes, akik nem rendelkeznek német állampolgársággal, de átmenetileg Németországban tevékenykednek egy külföldi székhelyű munkáltató alkalmazásában. A németek szerint minden más munkajogi kérdésben ilyenkor a küldő ország munkajoga érvényesül, a bér kérdésében viszont a német szabályokat kell betartani.

A romániai közúti fuvarozók országos szövetsége (UNTRR) szerint a német hatóságok önkényes magatartására vall, hogy jogértelmezésük szerint a minimálbér kötelező a külföldiekre is. A napokban kiadott közleményében a 13 ezer személy- és teherszállítási vállalatot tömörítő érdekvédelmi szervezet úgy véli, a rendelkezés súlyosan sérti a szolgáltatások szabad áramlását biztosító uniós irányelvet, és ellehetetleníti a tevékenységüket Németországban is kifejtő cégek működését.

„Úgy véljük, eme rendelkezés révén a nyugat-európai fejlett államok – közöttük Német- és Franciaország – egyszerűen sorompót akar állítani a külföldi versenytársak elé. Különösen a kelet-európaiak elé, akiket protekcionista intézkedéseik indoklása érdekében gyakran vádolnak szociális dömpinggel. Csakhogy ez a kifejezés teljesen elhibázott, hiszen a kontinens nyugati, illetve keleti országaiban tetten érhető bérkülönbség nem tekinthető konkurencia ellenes gyakorlatnak, hanem egyszerűen a nyugati és keleti életszínvonal közötti különbséggel magyarázható\" – állapította meg Radu Dinescu, az UNTRR főtitkára.

A hazai közúti fuvarozók körében az verte ki a biztosítékot, hogy a németországi minimálbér nemcsak egy német cég német alkalmazottjára érvényes, hanem azokban az esetekben is, ha valaki nem német cég alkalmazottja, de a vállalkozás Németországban vállal munkát határon átnyúló szolgáltatás keretében, ha egy fuvarozó német felrakó- vagy lerakóhelyet érint, vagy ha tranzitként keresztülhajt az ország területén.

A Németországba történő belépés előtt a munkáltatónak be kell jelentenie a gépkocsivezető adatait az ottani hatóságoknak, pontosan regisztrálva, hogy a sofőr mikor lépett be az országba és mikor hagyta el azt. Ráadásul a jogszabály borsos büntetést helyez kilátásba a törvényszegőkkel szemben: akár 500 ezer eurós bírsággal is sújthatják azt a munkáltatót, amelyik nem fizeti meg dolgozóinak a kötelező minimálbért.

Túlkapásnak tartja az intézkedést Daniel Buda demokrata-liberális európai parlamenti képviselő is, aki szerint a német rendelkezés csődbe viheti az országot átszelő romániai fuvarozókat. A kolozsvári eurohonatya felszólította Victor Ponta kormányfőt és Ioan Rus közlekedési minisztert, hogy diplomáciai úton álljanak ki a hazai szállítási vállalatok érdekeiért.

„Valamennyien magasabb bérekre vágyunk, de sajnos a gazdasági körülmények ezt nem teszik lehetővé. Mindaddig, amíg egy egységes és erős EU-ról beszélünk, még Németország sem engedheti meg magának, hogy visszaéljen gazdasági hatalmával\" – szögezte le Buda, hozzátéve: a németországi rendelkezés visszavonása érdekében beadványban fordul Jean-Claude Junckerhez, az Európai Bizottság elnökéhez és Violeta Bulc közlekedésért felelős uniós biztoshoz.