Nem bíznak abban az üzleti szféra képviselői, hogy beváltaná a hozzá fűzött reményeket a pénzügyminisztérium elképzelése, miszerint az elektronikus pénztárgépek kötelezővé tételével visszaszorítható lenne valamilyen mértékben az adócsalás.
Amint arról beszámoltunk, a szaktárca átfogó kampányt hirdetett az adócsalás ellen. Daniel Chiţoiu pénzügyminiszter az elmúlt héten beszélt arról, hogy több olyan intézkedésre készülnek a következő hónapokban, amellyel visszaszorítanák a feketegazdaságot, illetve növelnék az államkassza bevételeit.
A szaktárca egyebek mellett Magyarországhoz hasonlóan kötelezővé tenné az elektronikus naplóval rendelkező pénztárgépek használatát minden kereskedelmi egységben. Az új felszerelések a papír alapú számlák helyett elektronikus formában tárolnák a vállalkozások bevételeit.
A tervek szerint ugyanakkor az eszközök közvetlenül csatlakoznának az adóhatóság informatikai rendszeréhez, ezzel is elhárítva az adócsalás lehetőségét. Az érintettek szerint azonban nem ez a megfelelő megoldás a hatékonyabb adóbehajtásra.
Plusz teher, s nem is megoldás
„Plusz terhet jelent a cégeknek az elektromos pénztárgépek kötelező felszerelése, ráadásul azokat a tisztességes vállalatokat fogja sújtani, amelyek eddig is korrektül befizették az adóikat” – értékelte a tervezett intézkedést a Krónika megkeresésére Vass Attila, a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara adóügyi szakértője.
A szakember ugyanis úgy véli, ha minden áron az adócsalást szeretnék megszüntetni, illetve a feketegazdaságot akarják kifehéríteni a romániai gazdaságban, más intézkedésekre lenne szükség. Szerinte azokat a nagy vállalatokat kellene folyamatosan ellenőrizni, amelyek nagy bevételeik okán és a luxusadó miatt a leginkább eshetnek kísértésbe, hogy letagadják valós jövedelmüket. Mint részletezte, ilyen iparágak a kőolaj-kitermelés, a dohányipar vagy a fakitermelés. Ezek esetében ugyanis az értékesített áru nagyságrendjével játszva elvileg komolyabb összegeket is el lehet rejteni az adóhivatal elől.
Inkább kamera?
„Nem segít az adócsalás visszaszorításában, ha bevezetik az elektronikus naplóval rendelkező pénztárgépeket, ugyanis ha azt nem használják, s a pénzt feketén veszik el, teljesen mindegy, hogy a pénztárgép elektronikus vagy éppen manuális” – szögezte le hasonlóképpen megkeresésünkre Debreczeni László adótanácsadó. A szakember szerint éppen ezért arra kellene rávenni az adófizetőket, hogy használják a pénztárgépet, erre pedig szerinte az lenne talán az egyik legjobb módszer, ha bekameráznák a kereskedelmi egységeket, filmezve a pénztárnál folyó tevékenységet.
Ugyanezt emelte ki kérdésünkre Édler András, a Kovászna megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke is, aki rámutatott, hogy a papír alapú számlák is bekerülnek a könyvelésbe, és megjelennek az adóbevallásban, hiába kötik azonban össze a pénztárgépet az adóhatóság informatikai rendszerével, ha annak nincs milyen adatot továbbítania.
Édler a műszaki kivitelezés nehézségeire is felhívta a figyelmet, rámutatva, például nem minden faluban van megfelelő internet, és a több százezer pénztárgép kicserélése is időigényes. Ugyanakkor az érintettektől azt is megtudtuk, hogy egyelőre semmilyen hivatalos értesítést nem kaptak a témában.
Daniel Chiţoiu pénzügyminiszter bejelentése szerint egyébként az elektronikus pénztárgépeket három szakaszban vezetnék be: előbb a legnagyobb adófizetők, majd a nagyvállalatok, végül pedig a kis- és közepes vállalkozások számára teszik kötelezővé ezek használatát. A szaktárca mindezt március végéig megvalósítaná. Egy korszerű pénztárgép ára beszereléssel együtt mintegy 40–60 euró, az adóhatóság azonban a költségekkel arányos árengedményt biztosít a profitadóból a vállalkozásoknak.
Amikor egyre több ügyfél vásárol online, a Genius szolgáltatás, amely ingyenes kiszállítást, speciális ajánlatokat biztosít több mint 10 millió termék esetén, most kiterjeszkedik 300 új városba, elérhetővé téve az online vásárlást még több ember számára.
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
Az uniós forrásokból történő beruházások továbbra is „első számú prioritást” jelentenek, és a kormány kilenc új projektre különít el pénzt az EU helyreállítási alapjából lehívott összegekből – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu.
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
Nagyváradon hozza létre negyedik bázisát a HiSky moldovai légitársaság – jelentette be a cég vezérigazgatója csütörtökön.
szóljon hozzá!