A közlekedésügyi minisztériumnál maradt meg a legnagyobb fel nem használt költségvetési összeg az összes állami intézmény közül 2015-ben: hárommilliárd lej – közölte csütörtökön Dragoş Pâslaru miniszterelnöki tanácsadó egy bukaresti konferencián. Ez a tárcának ítélt büdzsé negyede.
2016. február 04., 16:592016. február 04., 16:59
2016. február 04., 19:452016. február 04., 19:45
„Arra összpontosítottunk, hol fusson az autópálya vagy a vasútvonal, miközben nem gondoltunk a teljes folyamatra – ki, mikor, hogyan, melyek a szükséges lépések. Tíz évig tervezünk egy projektet, de nem gondolunk a kivitelezés, építkezés stádiumaira, a finanszírozásra” – hangsúlyozta a miniszterelnöki tanácsadó, aki szerint az emberek azt hiszik, nincs pénz, és ezért nincs autópálya.
„A probléma nem a finanszírozás. Az Európai Befektetési Bank hatmilliárd eurót ad nekünk infrastruktúrára, csaknem nulla kamattal. Tudatlanság miatt haladunk így, és mert nincs lentről fölfelé irányuló nyomás, ami koherensebb tettekre késztetne. Románia olyan ország, amelyet kenyérrel és cirkusszal könnyedén meg lehet vásárolni” – mutatott rá.
Pâslaru ugyanakkor úgy véli, hogy az állami költségvetés 30 százaléka „összevissza odaítélt pénz”. „Botoşani-ban a toalettpapír (amit a közintézmények vásárolnak – szerk. megj.) harmincszor drágább, mint Bukarestben, ez a közpénz elherdálása” – szögezte le a kormány képviselője.
Ezúttal 75–80 kilométer új sztrádát ígérnek
Több mint 75 kilométer autópályát adnak át a forgalomnak az idei év végéig – becsülte meg csütörtökön Dan Costescu közlekedésügyi miniszter egy, a masterplanról a képviselőházban megszervezett közvitán.
„Általában hosszú mandátumok során lehet becslésekbe bocsátkozni, amikor betervezel bizonyos dolgokat az első egy-két évben, aztán a harmadik-negyedik évben láthatóvá válnak az eredmények. A mi esetünkben, egyévesre korlátozott mandátummal, óvakodtam ettől, mivel ez az elődeink által elvégzett jó dolgok átvállalása lenne” – fejtette ki a szaktárcavezető.
Hozzátette: bár óvakodott a becslésektől, arra számít, hogy az idei év leforgása alatt 75–80 kilométernyi autópályát adnak át a forgalomnak. „A Szászsebes–Torda közötti 3-as és 4-es szakaszról, a Lugos–Déva közötti, szintén 3-as és 4-es szakaszról van szó a Bukarest és Ploiești közötti 3,3 kilométerrel egyetemben. Tulajdonképpen arra számítunk, hogy az év végéig 75 és 80 kilométer közötti sztrádát adunk át” – jegyezte meg Dan Costescu.
Április elsejétől Belgiumban havi 2029,88 euróra nő a minimálbér, és ezzel ötre nő azoknak az európai uniós országoknak a száma, ahol a havi bruttó minimálbér meghaladja a 2 000 eurót – írja az Euractiv.
Sürgősségi rendelettel törölte csütörtökön a kormány a 2022/22-es számú sürgősségi rendeletbe foglalt termelő-fogyasztói „napfényadót”, és módosított az energiaárak korlátozásának rendszerén.
A kormány fenntartja az energiaár-sapkákat, de módosít az árplafonokon a fogyasztók javára – jelentette be a csütörtöki kormányülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Elfogadta a bukaresti parlament, hogy 25 ezer lejig terjedő fogyasztási kölcsön esetében legtöbb az összeg kétszeresét kérheti vissza ügyfelétől a hitelező. Eddig olyan esetek előfordultak, hogy a felvett összeg akár hatszorosát kellett visszafizetni.
Az átlagos óránkénti munkaerőköltség tavaly az EU-ban 31,8 euró, az euróövezetben pedig 35,6 euró volt, míg 2022-ben az EU-ban 30,2 euró, az euróövezetben pedig 34 euró – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) szerdán közzétett adataiból.
A Romániai Fuvarozók Szövetsége (COTAR) szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztása „senkinek sem segít”, de ami az árstop után következik, az „felér majd egy katasztrófával”.
A pénzügyminisztérium azt javasolja, hogy hosszabbítsák meg június 30-áig a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztását; az erről szóló tervezetet már közvitára bocsátották – jelentette be Marcel Boloş tárcavezető.
Bár Románia példásan betartja az orosz kőolajtermékek behozatalára vonatkozó EU-s előírást, az orosz kőolaj „tisztára mosásáról” közismert Indiából és Törökországból nagyságrendekkel nőtt a behozatal tavaly.
Románia 2022-höz képest egy helyet rontva a 44. volt 2023-ban az életminőség és a társadalmi jólét tekintetében a vizsgált 170 ország kedden közölt rangsorában.
A közalkalmazotti és a versenyszférában egyaránt látványosan, 34 százalékról 41 százalékra nőtt 2002 és 2021 között a nők aránya a romániai intézmények és vállalatok vezetőtestületeiben – derül ki a Friedrich-Ebert-Stiftung Románia adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!