Keresztes kifejtette: a statisztikák papíron jól mutatnak, de a valóság teljesen másként néz ki. Példaként azt hozta fel, hogy noha a Kovászna megyei munkavállalók 10 százaléka a textiliparban tevékenykedik, és az export 51 százalékát ők termelik, közben senki nem beszél arról, hogy tíz év alatt felére csökkent az alkalmazottak száma és az előállított ruhaneműk darabszáma.

Pályázásra biztatnak a szakértők

A fókuszcsoportos beszélgetésen textil-, készruhagyártó és bőripari vállalkozók, egyetemek illetékesei, valamint a cégeknek egy adott környezetbe való beilleszkedését, boldogulását segítő technológiatranszfer-szervezetek képviselői vettek részt. A szakemberek azt próbálták felmérni, hogy milyen ötletek és lehetőségek merültek fel a Regionális Operatív Program keretében lehívható alapok hasznosítására. Mint rámutattak: a finanszírozási program 1-es tengelyének kereteire csak az akkreditált technológiatranszfer-szervezetek tudnak pályázni, de a támogatás közvetlen haszonélvezői a vállalkozások, hiszen az eljárás nyomán híd épül a kutatás és a termelés, vagyis az ipar között. Az így lehívott pénzek által tesztelhetők a termelékenység hatékonyságát növelő technológiák, a fejlesztések pedig a 2-es tengelyen keresztül megpályázott alapokból valósíthatók meg a gyakorlatban.

A központi fejlesztési régió rendezvényen bemutatták az ágazatra vonatkozó aktuális adatokat is. Mint kiderült: országos szinten a textil- és a bőripar a bruttó hazai termék (GDP) 3,3 százalékát, az ipar 5,1 százalékát, illetve az export 10,28 százalékát teszi ki, ugyanakkor a munkavállalók 16,5 százalékát foglalkoztatja. Országszerte 143 vállalkozás tevékenykedik az ágazatban, ezek tavaly összesen 2,38 milliárd lejes üzleti forgalmat bonyolítottak le, és közel 27 ezer személynek adtak munkát.

Kovászna megyében a feldolgozóiparban dolgozók 22 százaléka tevékenykedik a készruhagyártásban, Hargita megyében pedig a 15 százalékuk. Mindezek nyomán azt a következtetést vonták le, hogy a könnyűipart a jelenlegi nagymennyiségű, de kevés hozzáadott értékű termelés irányából az innováció fele kell fejleszteni, a formatervezésre és az új anyagok használatára kell fektetni a hangsúlyt. A központi fejlesztési régió szakemberei arra is rámutattak: a lohnrendszert, vagyis a bérmunkát előbb-utóbb el kell felejteni, a cégeknek önállósodva kell betörniük a hazai és a nemzetközi piacra.

„Nem kerülhető meg a bérmunka”

Keresztes Zoltán viszont úgy véli: a lohnrendszer megkerülhetetlen rossz, az átállás szerinte majdnem lehetetlen, hiszen eddig a bérmunkában termelők mindössze 5 százaléka talált saját piacot. „Csak az én üzemem naponta ezer nadrágot gyárt le lohnrendszerben, ezt a mennyiséget nagyon nehéz lenne a hazai piacon értékesíteni” – érvelt a sepsiszentgyörgyi vállalkozó. Hangsúlyozta: egyre nehezebben találnak munkaerőt, és becsléseik szerint a helyzet csak romlani fog. Igyekeznek technológiával helyettesíteni a hiányzó humánerőforrást, de a textil- és készruhaiparban ez csak kis mértékben kivitelezhető.

Az egyre növekvő munkaerőhiányra Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója is több ízben felhívta a figyelmet. A szakember úgy látja: megváltozott a tendencia, már nem a munkakeresők állnak sorban, hanem a munkaadók igyekeznek minél több potenciális alkalmazottat tájékoztatni a körülményekről, a lehetőségekről. Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke ugyanakkor nemrég arról számolt be: a könnyűipar tavaly jelentős profitot termelt, így talán eljött az ideje a béremelésnek, hiszen „van honnan”.

A központi fejlesztési régió szakemberei egyébként szeptember közepétől október közepéig tíz fókuszcsoportos beszélgetést tartanak a különböző ágazatban illetékes szakemberek számára – szó volt már a fenntartható építkezésről, az élelmiszerágazatról, a gyógyszeriparról, a számítástechnikáról, valamint a gyógyturizmusról, a továbbiakban pedig a fafeldolgozásról és a repülőgépgyártásról fognak beszélgetni.