Hirdetés

Menni vagy maradni?

Ellentmondásos a megítélése az állástalanokat munkavállalásra ösztönző sürgősségi kormányrendeletnek: van, aki üdvözli, és valós segítségnek tartja, más viszont alapvetően elhibázottnak nevezi a szülőföld elhagyását támogató kezdeményezést.

Bíró Blanka

2016. október 06., 13:362016. október 06., 13:36

2016. október 06., 16:122016. október 06., 16:12

Mint ismeretes, a kormány szeptember végi ülésén fogadta el a rendeletet, ami szerint 12 500 lejes egyszeri támogatásban részesülhet, aki egy új munkahely kedvéért a lakóhelyétől legkevesebb ötven kilométerre költözik. A dokumentum viszont azóta sem jelent meg a Hivatalos Közlönyben, Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója pedig úgy tudja, azóta a távolságot tizenöt kilométerre módosították, így a kisebb, megyéken belüli költözés esetén is igényelhető a támogatás.

Inkább megyén belül van mozgás

Kelemen Tibor különben a Krónika kérdésére úgy nyilatkozott, amíg a rendelet végleges változata nem jelenik meg, nehéz értékelni annak a hatását, ám amint hatályba lép, mindenképpen népszerűsíteni fogják. Fontosnak tartja azt a rendelkezést, hogy a költözés támogatása mellett 500 lejes pénzsegélyt is kaphatnak azok, akik újra munkába állnak, és korábban nem szerepeltek a munkanélküliségi nyilvántartásokban, tehát nem részesültek semmilyen segélyben. Példaként Kelemen elmondta, a statisztikai adatok szerint csak Kovászna megyében 80-90 ezer munkaképes személy van, akik nem alkalmazottak, ám a munkanélküliségi adatbázisban sem szerepelnek. Ők valószínűleg vidéken, önellátó, egyéni gazdaságokban élnek.

Kelemen Tibor abban bízik, hogy a kormány által tervezett ösztönző támogatásokkal ezt a réteget sikerül valamennyire mozgósítani, és ezáltal csökkenhet a munkaerőhiány. Szerinte az is előrelépés lehet, hogy a munkáltatók a jelenleginél magasabb állami támogatásban részesülnek, ha pályakezdőket, fogyatékkal élőket, 45 év felettieket, tartósan munkanélkülieket vagy a gyereküket egyedül nevelőket alkalmaznak.

A szakember szerint egyébként Háromszéken elsősorban a megyén belüli mozgást segítheti elő a rendelet, nem annyira a megyébe, vagy a megyén kívüli migrációt, hiszen jelenleg is bejárnak falvakból a gyárakba, sőt Barótról is ingáznak a sepsiszentgyörgyi nadrággyárakba. Többen pedig Sepsiszentgyörgyről és Bodzafordulóról Brassóban vállalnak munkát, nekik az ingázás költségeihez való hozzájárulás jelenthet valós segítséget. Kelemen szerint a rendelet arra is ösztönözhet, hogy az emberek ne külföl­dön keressenek munkát, hanem inkább a határokon belül próbálkozzanak.

Antal Árpád: elhibázott intézkedés

Alapvetően elhibázottnak tartja ezzel szemben a kormány elképzelését Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy szociológusvégzettségű polgármestere lapunk megkeresésére kifejtette, nem jelenthet megoldást arra ösztönözni az embereket, hogy elhagyják a szülőföldjüket, a falut, a várost, ahol addig éltek. „Most is azt tapasztaljuk, hogy a kelet–nyugat tengelyen van erős mozgás – az országon belül és a határon túlra is. Nem az a megoldás, hogy tovább bátorítjuk az embereket, hogy elhagyják a szülőföldjüket, és végül az elmaradott régiók kiürüljenek. Nem lehet cél, hogy minden Vaslui megyei lakos átköltözzön Temes megyébe, és még pénzt is kapjon ezért” – érvelt az elöljáró.

Antal Árpád azt sem tartja jó ötletnek, hogy az emberek bejárjanak, vagy beköltözzenek faluról városra, hiszen amikor a hetvenes-nyolcvanas években erőszakkal költöztették be a vidékieket a városi tömbházakba, dolgoztatták őket a gyárakban, az tulajdonképpen senkinek nem tett jót. A székelyföldi polgármester arra is felhívta a figyelmet, Ausztriától nyugatra általános, hogy a falun élők életminősége sokkal jobb, mint a városiaké, hiszen például vidéken sokkal tisztább a levegő, ezért a kormánynak abban kellene segítenie, hogy a vidékiek falun, a városiak pedig városon tudjanak maguknak és családjuknak megfelelő életminőséget teremteni.

„Elhibázott olyan folyamatokat beindítani, hogy az emberek faluról elkezdjenek városra beköltözni” – szögezte le a háromszéki politikus, aki szerint félő, hogy ezzel a különböző régiók közötti szakadék is tovább mélyül. Szerinte a kormány feladata az lenne, hogy azonosítsa az elmaradott régiókat, és arra ösztönözze a vállalkozásokat, hogy oda betelepedjenek. Azt is fontos szempontnak tartja, hogy olyan térségekbe irányítsák a befektetéseket, ahol olyan emberek élnek, akik valóban akarnak dolgozni.

Sok a kérdőjel

Nehéz előre megbecsülni a támogatási rendszer hatását, de jelenleg valós akadályt jelent a munkaerőpiacon, hogy a munkavállalók nehezen mozdulnak, túlságosan kötődnek a lakóhelyükhöz, a házukhoz – szögezte le megkeresésünkre Kerekes Kinga, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának egyetemi docense. „A külföldi munka mégis felülírta ezeket a szempontokat, spanyolországi vagy olaszországi szezonmunkára sokan elmentek, de a helyi mobilitás továbbra sem fokozódott. Ez azt jelenti, hogy az emberek elsősorban azt mérlegelik, hogy mekkora az összeg, amiért megéri elköltözni, vagy éppen ingázni, és ebben lehet ösztönző a kormányrendelet által előírt támogatásrendszer” – részletezte Kerekes Kinga.

Rámutatott, sokan azért döntenek inkább az otthonmaradás mellett, mert kiszámolják, hogy a szociális segélyből is több marad meg, ha a családi házban élnek, mint ha elköltöznek, de a bérből albérletet is kell fizetni. Hasznosnak tartja az ingázás költségeinek támogatását, hiszen a vidéken élőknek így nem kell beköltözniük a városba, ám vállalhatnak ott munkát. Az ingázásnak nemcsak az idő-, hanem a pénzvonzata is sokat nyom a latban, a kiskeresetűek esetében valós akadályt jelent, hogy ha a minimálbérből 100-200 lejt buszbérletre kell költeni. A közgazdász úgy látja, jelenleg is léteznek elnéptelenedett falvak, a lakók külföldön dolgoznak, sokkal hasznosabb lenne, ha sikerülne az országhatárokon belül tartani őket.

Ám a szakember úgy látja, nem lesz könnyű alkalmazni a rendeletet, sok feltételnek kell eleget tenni, és sok körülményt kell majd a hatóságoknak figyelemmel kísérniük, ellenőrizniük, a valós hatását csak az alkalmazás után lehet lemérni. „Az sem kizárt, hogy lesznek, akik visszaélnek a lehetőséggel, ám ezek az összegek mégsem olyan nagyok, hogy csak ezért a pénzért vállalja valaki a költözés vagy éppen a csalás kockázatát. De azoknak, akiknek valóban kínálkozik a lakóhelyüktől távolabb álláslehetőség, segíthet abban, hogy azt el is vállalják” – szögezte le Kerekes Kinga.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 15., hétfő

Gazdasági miniszter: a minimálbér emelése veszélybe sodorhatja a kis- és középvállalkozásokat

A minimálbér kényszerű emelése veszélybe sodorhatja a kis- és középvállalkozásokat – figyelmeztetett Radu Miruță gazdasági miniszter.

Gazdasági miniszter: a minimálbér emelése veszélybe sodorhatja a kis- és középvállalkozásokat
Hirdetés
2025. december 15., hétfő

Enyhén nőtt a munkaképes korú lakosság foglalkoztatási rátája

Az idei harmadik negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 63,4 százalékos volt, 0,1 százalékponttal magasabb, mint az előző negyedévben – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Enyhén nőtt a munkaképes korú lakosság foglalkoztatási rátája
2025. december 15., hétfő

Egy hajszálnyival nőtt az átlagnyugdíj

Az idei harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest 0,3 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,921 millióra nőtt – tájékoztatott hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Egy hajszálnyival nőtt az átlagnyugdíj
Egy hajszálnyival nőtt az átlagnyugdíj
2025. december 15., hétfő

Egy hajszálnyival nőtt az átlagnyugdíj

2025. december 14., vasárnap

Válságban a román agrárium: a gazdák 70 százaléka idén sem jutott támogatáshoz

A romániai mikro-, kis- és középvállalkozások érdekeit képviselő IMM Románia a napokban tette közzé a 2025-ös Mezőgazdasági Fehér Könyvet, amely kiemeli, hogy idén a gazdálkodók mindössze 30%-ának sikerült európai vagy nemzeti támogatást szereznie, m&

Válságban a román agrárium: a gazdák 70 százaléka idén sem jutott támogatáshoz
Hirdetés
2025. december 14., vasárnap

Banki jogviták: erdélyi hitelesek élnek a leginkább a békéltetés előnyeivel

Az elmúlt években mintegy 800, bíróság előtt megindult per zárult le peren kívüli egyezséggel a Banki Szektor Alternatív Vitarendezési Központja (CSALB) közreműködésével – közölte a banki jogvitákra szakosodott intézmény.

Banki jogviták: erdélyi hitelesek élnek a leginkább a békéltetés előnyeivel
2025. december 13., szombat

Egyre kevesebbet ér a pénzünk, tovább romlik az új évben

Technikai recesszió 2025 utolsó két negyedévében, a vagyoni jellegű adók emelése 2026-ban, fogyasztáscsökkenés, a nettó bérek emelésére vonatkozó negatív kilátások azok a fő érvek, amelyek szerint tovább fog romlani a romániai lakosság vásárlóereje.

Egyre kevesebbet ér a pénzünk, tovább romlik az új évben
2025. december 12., péntek

Elárverezik egy svéd autóipari cég romániai gyárát

A közelmúltban több autóipari beszállító jelentette be gyárainak bezárását vagy a termelés áthelyezését az Európai Unión kívülre, ugyanis az ágazat világszerte küzd a zöld átállás, a konkurencia és a vásárlóerő csökkenése jelentette kihívással.

Elárverezik egy svéd autóipari cég romániai gyárát
Hirdetés
2025. december 12., péntek

„Bezzegmagyarországoznak” Romániában a vasútfejlesztések láttán

Miközben Magyarország egységes stratégia alapján, integrált projektekkel és kiszámítható ütemterv szerint valósít meg vasútfejlesztéseket, Románia elaprózott beruházásokkal, újra és újra kiírt pályázatokkal, elnyúló határidőkkel dolgozik.

„Bezzegmagyarországoznak” Romániában a vasútfejlesztések láttán
2025. december 12., péntek

Nem javult az áfabegyűjtés hatékonysága, Románia továbbra is az utolsó helyen áll az EU-ban

Továbbra is Romániában a leggyengébb az általános forgalmi adó (áfa/TVA) begyűjtésének a hatékonysága – irányította rá a figyelmet az Európai Bizottság által a héten közzétett, Áfarés Európában című jelentés.

Nem javult az áfabegyűjtés hatékonysága, Románia továbbra is az utolsó helyen áll az EU-ban
2025. december 12., péntek

Enyhén nőtt az átlagbér októberben

Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Enyhén nőtt az átlagbér októberben
Enyhén nőtt az átlagbér októberben
2025. december 12., péntek

Enyhén nőtt az átlagbér októberben

Hirdetés
Hirdetés