A módosítást Cristina Pocora nemzeti liberális (PNL) képviselő kezdeményezte, aki elmondta: pártja azt szeretné, ha a gyermekpénz értékét 200 lejre növelnék – amennyit a gyerek kétéves koráig eddig is megkaptak a szülők –, de tisztában vannak vele, hogy ez csak fokozatosan valósulhat meg, első lépésben pedig a költségvetés az összeg megkétszerezését engedi meg.

A képviselő hangsúlyozta: a kiskorúaknak járó juttatást 2009 januárja óta nem módosították, holott az infláció megkövetelte volna ezt, a fogyasztó árak ugyanis azóta 20 százalékponttal emelkedtek.

Az indítványban az is szerepel, hogy az Európai Unióban a gyerekpénz átlagosan 210 euró, miközben egy Romániában élő kiskorú alig 10 eurót kap havonta, az ország ezzel a sor végén szerepel. „Mintegy 3,6 millió gyermekről beszélünk, akiknek több mint 48 százalékát veszélyezteti a szegénység és a társadalmi kirekesztés, ezért rendkívül fontos, hogy megtaláljuk a szükséges forrásokat a támogatásukra” – hangsúlyozta Cristina Pocora.

Az intézkedéssel kapcsolatban Victor Ponta miniszterelnök úgy nyilatkozott: a kormány és az általa vezetett Szociáldemokrata Párt (PSD) ugyan támogatja a gyerekpénz növelését, de hiányolja, hogy a kezdeményezők nem jelölték meg azokat a finanszírozási forrásokat, amiből fedezni lehet a közel 1,8 milliárd lejes pluszkiadást. A kormányfő szerint ebben az évben és jövőben még sikerül kiszorítani a szükséges összeget, de „mégiscsak meg kellett volna jelölni egy hosszú távú forrást”. Hozzátette: erről már Klaus Johannis államfővel és a képviselőház elnökével is egyeztetett.

Cristina Pocora erről úgy vélekedett: „a kormány feladata, hogy finanszírozást találjon a parlament által elfogadott törvények megvalósításához”. „Úgy gondolom, hogy a pénz megvan, hiszen Victor Ponta gyakran hangoztatja, hogy az ország gazdasága növekszik, bővül a büdzsé. Ilyen körülmények között csak a prioritási listát kell felállítani, szerintem pedig a gyermekek egyértelműen a legfontosabbak” – fogalmazott a PNL-s képviselő.

A képviselőház munkaügyi bizottsága egyébként kedden elutasította az indítványt, a PSD-s honatyák szerint ugyanis a kezdeményezés megvalósítására egyelőre nincs anyagi fedezet, és majd a munkaügyi minisztérium fog javaslatot kidolgozni a gyerekpénz növelésére. Ennek ellenére a képviselőház végül rábólintott a módosításra.

Az alsóház szerdai ülésén az RMDSZ képviselői is igennel szavaztak a gyerekpénz emeléséről – tájékoztatott közleményében a szövetség. A plénumi vitán az RMDSZ álláspontját Kerekes Károly Maros megyei képviselő ismertette. Mint rámutatott: Romániában támogatásra jogosult minden olyan 18 év alatti személy, aki valamilyen tanintézetben tanul, illetve amennyiben már betöltötte 18. életévét, a középiskola vagy szakiskola befejezéséig részesül a juttatásban.

Máté András Levente, a szövetség képviselőházi frakciójának vezetője ugyanakkor elmondta: elfogadhatatlan, hogy Romániában mint az Európai Unió tagállamában a gyerekpénz értéke 35-ször kisebb az uniós átlagnál.

Eltörölnék a gyes felső határát

A gyermeknevelési támogatás felső határának eltörlését javasolja Rovana Plumb munkaügyi miniszter, aki szerint az intézkedés növelné a gyermekvállalási kedvet. Jelenleg az anyák fizetésüknek egy bizonyos százalékát kapják meg gyermeknevelési juttatásként, azonban az összeg nem haladhatja meg a 3400 lejt az egy évig otthonmaradó, illetve az 1200 lejt a kétéves szabadságot igénylő kismamák esetében. A tárcavezető elmondása szerint ezt a határt törölnék el, arról azonban nem beszélt, hogy ez mikortól lépne hatályba.

Rovana Plumb ugyanakkor egy másik, a kismamák számára előnyös javaslatot is tett: szerinte a szülés után járó 18 hetes szabadság alatt az anyáknak nem bérük 85 százalékát kellene megkapniuk, hanem a megelőző 12 hónapban kapott fizetésük átlagát. „A szülés utáni időszak nem egyenlő a betegszabadsággal, a 18 hét alatt pedig semmilyen módon nem kellene büntetni a kismamákat” – fogalmazott a munkaügyi miniszter.

Minden közalkalmazott bérét növelnék jövőre

Javában zajlik az egységes közalkalmazotti bérezési törvény kidolgozása, amelynek értelmében jövő évtől havi bruttó 1200 lejre emelik a minimálbért, az országban a legnagyobb, egyenlő értékű fizetése pedig az államfőnek, a miniszterelnöknek, a képviselőház és a szenátus elnökének, valamint a legfelsőbb bíróság vezetőjének lesz – nyilatkozta Rovana Plumb munkaügyi miniszter keddi sajtótájékoztatóján.

A tárcavezető rámutatott: jelenleg különböző lehetséges forgatókönyveket elemeznek a pénzügyminisztérium szakértővel, hamarosan pedig tárgyalni fognak az alkalmazottakat képviselő szövetségekkel, illetve a többi illetékes minisztérium szakembereivel is.

„Idén sikerült megemelni a két kulcsfontosságú ágazatban – az egészségügyben és a tanügyben – a béreket. A továbbiakban más közalkalmazottakkal is foglalkozunk: a helyi és megyei, valamint a központi állami intézmények munkatársainak is kedveznünk kell, hiszen esetükben meglehetősen rég emelték a fizetéseket, ezért a személyzet nem motivált” – fogalmazott Plumb.