Dönthet úgy a munkáltató, hogy megtartja a borravalót – igazolta a Capital gazdasági és üzleti hetilap birtokába került terveket a kormány vonatkozó sürgősségi kormányhatározat-tervezete.
2015. április 16., 16:082015. április 16., 16:08
Amint arról több ízben is írtunk, a Ponta-kabinetnek mielőbb rendeznie kell a borravaló kérdését, miután az adóhatósági fokozott ellenőrzések nyomán több vendéglátó-ipari egységre is harminc napra pecsét került, miután pluszösszegeket találtak náluk.
Mint kiderült, a legtöbb esetben a pincérek és bárosok által kapott borravalóról volt szó, azt azonban az ellenőrök nem tudták megmondani, hogyan kellett volna eljárni a pluszösszegekkel, hogy ne kerüljenek bajba.
A kormány ezt követően döntött úgy, hogy 16 százalékos adót vet ki a borravalóra is. A kiszivárgott terveket pedig most megerősítette a kormányhatározat-tervezet is: mint kiderült, a Ponta-kabinet a munkáltató belátására bízza, hogy visszaosztja-e a borravalót a munkavállalóknak, vagy pedig a cég profitjaként könyveli el. Mindkét esetben 16 százalékos jövedelemadót kell egyébként fizetni, hacsak nem mikrovállalkozásról van szó, ezek esetében ugyanis 3 százalékos adókulcsot alkalmaznak.
A rendelettervezet szerint munkába állás előtt fel kell írni, hogy a munkatársaknál mennyi készpénz van, hogy követni lehessen a befolyó pluszösszegeket. Erre különleges nyilvántartást alakítanak ki, amit a tervezet értelmében legkésőbb pénteken pénzügyminisztériumi rendelet rögzít.
Az ellenőrök az új rendelkezések hatályba lépését követően megnézhetik, hogy az egyes alkalmazottaknál mennyi pénz van. Ha a pénztárgépbe bevezetett összeg 1 százalékánál kisebb összegről van szó, ami azonban nem haladja meg a 100 lejt, akkor az adóellenőrök megrovásban részesítik a vállalkozást. Az 1 százaléknál nagyobb, ám 100 lejt nem meghaladó különbség esetében 2000 és 5000 lej közötti pénzbírságot rónak ki.
Ha a pénztárgépbe be nem vezetett összeg a regisztrált 1 százalékának kisebb, de 100 és 1000 lej között mozog, akkor 10–15 ezer lej között bírságra kell a működtetőnek számítania. Az 1 százalékot meghaladó különbségeknél viszont a bírság 20 ezer lejre rúg, az egység forgalmát is felfüggesztik 30 napra abban az esetben, ha két év leforgása alatt másodszor is hasonló kihágást tapasztalnak az ellenőrök.
Ha a különbség nagyobb mint 1000 lej, de 1 százalék alatt marad, akkor a bírság 20–25 ezer lej, ha pedig meghaladja az 1 százalékot, akkor a 30 ezer lejes bírság mellé 2 éven belüli második kihágás esetében 30 napra bezárják az egységet.
A kormány számításai szerint a borravaló megadózásából idén 154 millió lej folyik majd be az államkasszába, jövőre 300 millió lej, 2017-ben 319 millió lej, 2018-ban pedig 338 millió lej, vagyis az összeg 3,5 év alatt meghaladja az 1 milliárd lejt.
A kormány fenntartja az energiaár-sapkákat, de módosít az árplafonokon a fogyasztók javára – jelentette be a csütörtöki kormányülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Elfogadta a bukaresti parlament, hogy 25 ezer lejig terjedő fogyasztási kölcsön esetében legtöbb az összeg kétszeresét kérheti vissza ügyfelétől a hitelező. Eddig olyan esetek előfordultak, hogy a felvett összeg akár hatszorosát kellett visszafizetni.
Az átlagos óránkénti munkaerőköltség tavaly az EU-ban 31,8 euró, az euróövezetben pedig 35,6 euró volt, míg 2022-ben az EU-ban 30,2 euró, az euróövezetben pedig 34 euró – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) szerdán közzétett adataiból.
A Romániai Fuvarozók Szövetsége (COTAR) szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztása „senkinek sem segít”, de ami az árstop után következik, az „felér majd egy katasztrófával”.
A pénzügyminisztérium azt javasolja, hogy hosszabbítsák meg június 30-áig a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztását; az erről szóló tervezetet már közvitára bocsátották – jelentette be Marcel Boloş tárcavezető.
Bár Románia példásan betartja az orosz kőolajtermékek behozatalára vonatkozó EU-s előírást, az orosz kőolaj „tisztára mosásáról” közismert Indiából és Törökországból nagyságrendekkel nőtt a behozatal tavaly.
Románia 2022-höz képest egy helyet rontva a 44. volt 2023-ban az életminőség és a társadalmi jólét tekintetében a vizsgált 170 ország kedden közölt rangsorában.
A közalkalmazotti és a versenyszférában egyaránt látványosan, 34 százalékról 41 százalékra nőtt 2002 és 2021 között a nők aránya a romániai intézmények és vállalatok vezetőtestületeiben – derül ki a Friedrich-Ebert-Stiftung Románia adataiból.
Nem szabhatja meg az állam az embereknek, hogy mikor mehetnek vásárolni – vélekedett hétfőn a hétvégi boltzárról a mezőgazdasági miniszter, aki szerint egy tanulmány alapján hoz majd erről döntést a koalíció.
Tavaly 17 százalékkal, 24,536 millióra nőtt a romániai repterek utasforgalma – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!