Fotó: EP
A tej és a tejipari termékek általános forgalmi adójának (áfa/TVA) a csökkenése fel fogja lendíteni a fogyasztást, és valószínűleg leviszi a farmok által kért árakat – jelentette ki kedden Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter a Mediafax Talks about Agriculture konferenciáján.
2015. március 31., 17:542015. március 31., 17:54
A tejkvóta április elsejei megszűnése miatt felmerülő aggályok kapcsán Constantin azt mondja, a gazdáknak nincs okuk aggodalomra, mivel az előrejelzések a tejtermelés 1 százalékos fellendülésével számolnak az Unióban.
„Hatékonyabbá kell azonban tennünk a begyűjtést, főként hegyvidéken. A legsürgősebb intézkedés pedig, amelyet meg kell hoznunk, az az áfa csökkentése” – tette hozzá a tárcavezető.
Amint arról beszámoltunk, a tejipari munkáltatók szövetsége, az APRIl az év elején abbéli aggodalmának adott hangot, hogy az országban jelenleg működő 130 tejfeldolgozó alig 70 százaléka fogja megérni az év végét a kvóta felszámolása után külföldről beáramló tejdömping miatt.
A kormány eközben áprilisban dönt arról, hogy júniusban az áfát csökkenti-e a jelenlegi 24 százalékról 20 százalékra, vagy pedig az alapélelmiszerek hozzáadottérték-adóját csökkenti 9 százalékosra a mostani szintén 24 százalékos szintről.
A tejkvótarendszer három évtized elteltével szűnik meg az Európai Unióban: a gazdálkodók április 1-jétől annyi tejet termelhetnek büntetlenül, amennyit csak akarnak. A kvótát egyébként azért vezették be, mivel az 1970-es években túltermelés volt. A többletet előbb az Európai Unió elődje, az Európai Közösségek vásárolta fel a piacinál magasabb áron, majd 1984-ben bevezette a termelés mennyiségét szabályozó tejkvótarendszert. Most, harminc évvel később az Európai Unióban teljes egészében liberalizálják a tejpiacot.
A feltörekvő országokban egyre nagyobb az igény a tejtermékek iránt. Ebben a helyzetben a főszereplő Észak-Európa már starthelyzetben várakozik. Írország nem titkolja, hogy 2020-ig meg akarja duplázni tejtermelését. Ugyanez a helyzet Hollandiában, ahol a tejtermelők szövetsége (NZO) „hihetetlenül nagy lehetőségként” tekint a kvótarendszer eltörlésére. Az európai kontinens első számú tejtermelője, Németország évi 1-3 százalékos növekedéssel számol 2020-ig, és a termelők nem is rejtegetik örömüket.
Franciaországban viszont nagy a nyugtalanság, mert még élénken él az emlékezetekben a 2009-es válság, amikor a kereslet drámai visszaesése az árak 30 százalékos csökkenésében csapódott le. Így aztán a második legnagyobb európai tejtermelő országban a termelők és szövetkezetek is azt az álláspontot képviselik, hogy csak akkor növelik a termelést, ha kereslet mutatkozik termékeikre. Sőt Párizs azt követeli, hogy az Európai Unió hozzon létre egyfajta mechanizmust a deregulált piacokon kialakuló esetleges túltermelési válságok kezelésére.
Bár ezt a francia indítvány Olaszország és Lengyelország is támogatja, Brüsszelben meglehetősen nagy ellenállásba ütközik. Annál inkább is, mivel február eleje óta jelentősen emelkedtek az árak, a tejpor például tonnánként 500 euróval 2350 euróra drágult. Az EU 28 tagállamában 2014-ben 151 milliárd liter tejet termeltek.
Az európai uniós tagállamok közül Romániában az egyik legnagyobb a különbség a leggazdagabbak és a legszegényebbek jövedelme között – hívta fel a figyelmet a Friedrich-Ebert-Stiftung Románia Alapítvány az Eurostat 2022-es adatait idézve.
Az első két hónapban, a nyers adatok alapján, 41,2 százalékkal csökkent Romániában a lakásépítés volumene éves összevetésben – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Európai Unióban a februári 2,8 százalékról, illetve a januári 3,1 százalékról márciusban 2,6 százalékra csökkent az éves infláció; a tagállamok közül ezúttal is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – derül ki az Eurostat adataiból.
Az év első három hónapjában a 2023-as év hasonló időszakához képest 7,1 százalékkal nőtt a gépkocsigyártás Romániában, összesen 152 912 jármű gördült le a gyártósorról – derül ki a Romániai Gépkocsigyártók Egyesületének szerdán közzétett adataiból.
Már semmi sem indokolja az állam beavatkozását a romániai energiaárakba – állapították meg az Intelligens Energia Egyesület keddi szakmai rendezvényén felszólaló nemzetközi szakértők.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az októberi 3,8 százalékról 2,8 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
Megerősítette a hosszú és rövid futamú román devizaadósság-állomány eddigi BBB-/A3 besorolását és változatlanul stabil kilátás mellett továbbra is befektetésre ajánlja Romániát a Standard&Poor's nemzetközi hitelminősítő – közölte a pénzügyminisztérium.
Összesen 18 millió lejre bírságolt az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) három vállalatot a villamosenergia-nagykereskedelmi piaci tranzakciók szabályainak megsértése miatt.
Történelmi mélypontra csökkent az áramfogyasztás Romániában – írta az economedia.ro a Transelectrica adatai alapján.
A következő időszakban munkahelyváltást tervezők körében a vezető ok a magasabb fizetés, a következő legfontosabb számukra az otthoni munkavégzés lehetősége – derül ki az eJobs munkaerő-közvetítő platform friss felméréséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!