Hozzátette: arról kell majd határozniuk, hogy az általános áfát csökkentik a jelenlegi 24 százalékról 20 százalékra, vagy az alapélelmiszerek forgalmi adóját engedik le 9 százalékos szintre. A kormányfő szerint 99 százalékban biztos, hogy áprilisban áfacsökkentésről döntenek, azonban még egyeztetniük kell az ország nemzetközi hitelezőivel is.

A kormány eközben szerdai ülésén elfogadta az adótörvénykönyv tervezetét, amelyet a szenátus elé továbbítanak, hogy a felsőház állandó bizottsága már a jövő hét elején napirendre tűzhesse azt. A végső szót döntéshozó kamaraként a képviselőház mondja ki. Victor Ponta azonban a kormány felelősségvállalását sem zárta ki abban az esetben, ha azt tapasztalnák, hogy az ellenzék szándékosan húzza az időt. A kormányfő egyébként az idei év folyamán napirendrendre kerülő legfontosabb közpolitikai dokumentumnak nevezte a készülő adótörvénykönyvet.

Kiterjesztett áfacsökkentés

A most elfogadott jogszabálycsomag-tervezet értelmében 2016. január elsejétől 20 százalékra, 2018-tól pedig 18 százalékra csökkenne az általános áfa, illetve szintén jövő évtől lenne 9 százalékos az alapélelmiszerek általános forgalmi adója.

Ugyanakkor a korábbi sajtóinformációknak megfelelően a kormány bővítette utóbbiak sorát, így már nem csak a kenyér, a hús, a hal, a gyümölcsök, illetve a zöldségek szerepelnek a kedvezményes áfakulcsú termékek listáján, hanem az ezekből készült, feldolgozott élelmiszerek is, továbbá ott találjuk a tojást, a tejtermékeket, az élő állatokat és baromfikat is.

Érdekes színfoltja volt ugyanakkor a szerdai napnak, hogy a felsorolásból a szövegtervezet készítői kifelejtették a mézet, ám Victor Ponta felszólította a kormány illetékeseit, hogy kerüljön be ez is az alapélelmiszerek sorába. „Ismét kifelejtették a mézet? Bevették a mézet? A honatyák beteszik a mézet, mi csak a húst? Gyerünk, uraim, hagyjuk, hogy 24 százalékos áfát fizessenek a méz után? Figyeljenek oda, mert vétek!” – fogalmazott a kormányfő.

Mindössze 9 százalékos áfát kell fizetni januártól ugyanakkor a sportesemények belépője után is. Mint ismeretes, európai uniós szinten jelen pillanatban Romániában az egyik legmagasabb az áfa szintje, ennél többet csak Horvátországban (25 százalék), Dániában (25 százalék), Svédországban (25 százalék) és Magyarországon (27 százalék) kell fizetni.

Megkülönböztetett mikrovállalkozások

Nem mondtak le eközben a mikrovállalkozások differenciált adózásáról, így – amennyiben a most elfogadott formában megy át a tervezet a parlamenten – 1 százalékos adót fizetnének azon kis cégek, amelyeknek kettőnél több alkalmazottjuk van, 3 százalékot, ahol egy dolgozó van, az alkalmazott nélkülieknek pedig 3 százalékot plusz 1530 lejt kell lepengetniük. 3 százalékos adókulcsot alkalmaznak eközben azon mikrovállalkozások esetében, amelyek felszámolás alatt állnak, vagy ideiglenesen felfüggesztették tevékenységüket.

A tervezet szerint ugyanakkor 2017-től 75 ezer euróra, 2018-től 85 ezer euróra, 2019-től pedig százezer euróra nő a mikrovállalkozások besorolási küszöbe.

Tizennégy százalékos adókulcs 2019-től

Az adótörvénykönyv tervezete továbbra is azzal számol, hogy 2019-től 14 százalékra csökkentik a jelenlegi 16 százalékos egységes jövedelemadó-kulcsot. Eközben már 2016-től eltörölnék az osztalékok után fizetendő adót.

Ha a döntéshozók is rábólintanak, alacsonyabb lehet jövőre az üzemanyagok, szeszes italok jövedéki adója, szintén jövő évtől kikerülne az adóköteles termékek lajstromából a belföldi kőolaj, mint ahogy a más jövedékiadó-köteles termékek kategóriában szereplők is – egyebek mellett itt találjuk a kávét, az ékszereket, a szőrméket, illetve a gépkocsikat is. A kormány el kívánja törölni 2016-tól a köznyelvben oszlopadóként meghonosodott, nem ingatlanjellegű építmények adóját is.

Lemondott ugyanakkor a kormány a lakások, telkek és személygépkocsik adóértékének sokat vitatott, a márciusban kiszivárgott tervezetbe bekerült emeléséről, s megtartotta a februárban nyilvánosságra hozott értékeket. Ám ezentúl a polgármestereknek nem háromévente kell majd az adó értékét kiigazítaniuk az inflációs rátával, hanem évente.

Fellendülést várnak a sörgyártók

A sörpiac 8,6 százalékkal csökkent tavaly a 2013-as szinthez viszonyítva, ez immár a második év, amelyben visszaesést regisztráltak az adópolitikai nyomás hatására – közölte szerdán a Sörgyártók Romániai Egyesülete (ABR), amelynek képviselői abban bíznak, hogy a szeszes italok jövedéki adójának az adótörvénykönyv tervezetében is szereplő csökkentése fellendíti majd a forgalmat.

Mint arról korábban írtunk, 2013-ban több mint 10 százalékos visszaesés volt a romániai sörpiacon. Lucian Ghinea, a sörgyártók egyesületének elnöke, aki egyben a Bergenbier vezérigazgatója is, úgy számol, hogy a fogyasztás csökkenése miatt nagyobb összegre rúgtak az állami költségvetés áfa- és más, a söriparral összefüggésben lévő adókiesései, mint amennyi befolyt a jövedéki adóból.

Egyébként az ABR statisztikái szerint tavaly egy romániai fogyasztó éves szinten 74 liter sört fogyasztott el, miközben 2013-ban ez a mennyiség még 81 literre rúgott. A csúcsot a 2008-as esztendő tartja, fejenként 99 liter sörrel.