Görög módra, fizetés nélkül távozzanak azok a vendégek, akiknek a pincér nem adott számlát – ajánlják a vendéglőbe és bárokba járóknak a turisztikai munkáltatók, hátha így sikerül kifehéríteniük valamennyire az ágazatot.
Amint arról korábban beszámoltunk, az Utazási Irodák Országos Egyesületének (ANAT) és a Romániai Turisztikai Munkáltatók Szövetségének (FPTR) képviselői tárgyalásokat folytatnak az idegenforgalmi tárca illetékeseivel, közösen próbálnak megoldást keresni a turizmus fellendítésére és az ágazatra jellemző feketegazdaság felszámolására.
Lucia Morariu ANAT-elnök elmondta, ha fennáll a veszély, hogy a vendég fizetés nélkül távozik, akkor a pincér biztos hivatalos számlát fog adni. Így – tette hozzá a szakember – nem lesz már lehetőség adócsalásra, nőnek a költségvetési bevételek, ami pedig a turisztikai munkáltatók számításai szerint lehetővé teheti, hogy a jelenlegi 24 százalékról 9 százalékra csökkentse a kormány az idegenforgalmi étkeztetés általános forgalmi adóját (áfa/TVA).
A minisztériumhoz benyújtott beadványukban a turisztikai vállalkozók azt is kérték, hogy legyen adómentes az újra befektetett profit és könyveljék el exporttevékenységnek a külföldi turisták fogadását. Szeretnék továbbá elérni egy gyógyturisztikai népszerűsítő projekt összeállítását. Az is felmerült, hogy az ágazat kifehérítése érdekében 16 százalékos adót vetnének ki a borravalóra is, hogy a pincérek teljes jövedelmük után adózzanak. Az intézkedés azonban felemás fogadtatásra talált a szakmán belül.
Hasonló a helyzet a mostani javaslatokkal is. Kovács István, a Sepsiszentgyörgyi Vendéglátó Egységek Szövetségének (SVESZ) elnöke hétfőn a Krónika megkeresésére leszögezte, egyenesen sértő a vállalkozókra nézve, hogy a törvényalkotás folyamatában gyakran abból indulnak ki, hogy mindenki adót csal.
Ugyan azt ő is megtapasztalta, hogy a román tengerparton a szállodák, éttermek egy részében nem adnak számlát a vendégnek, ez azonban elmondása szerint a Székelyföldön egyáltalán nem jellemző. „Erre már most törvény van, senki nem kockáztatja a bírságot, nem akarja bezáratni magát húsz lejért” – fejtette ki a vállalkozó. A SVESZ elnöke ugyanakkor azt is visszásnak tartja, hogy éppen görög mintára próbálják bevezetni, hogy számla nélkül a vendégnek joga legyen fizetés nélkül távozni, „hiszen a görög gazdaság nem éppen mintaszerűen működik”.
Sok gondot megoldana az áfacsökkentés
Kovács István azonban azzal már egyetért, hogy túl magas az áfa az ágazatban, ezért szerinte mindenképpen javallott annak a csökkentése. „Ha a vendég bemegy az étterembe, és kifizet 100 lejt, abból 24 lej az áfa, azért tulajdonképpen nem kapott semmit, ez csak az állam nyeresége, az állam pedig keveset fordít vissza az idegenforgalom fejlesztésére, infrastruktúra kiépítésére” – érvelt a szakember, aki szerint az áfa 24 százalékról 19 százalékra való csökkentése is nagy segítséget jelentene a vendéglátásban vállalkozóknak.
Sok problémát megoldana az áfacsökkentés a nagyváradi Rosecaş Étterem tulajdonosa szerint is. „Nagyon sokat fizetek, havonta több mint 10 ezer lejt. Ha bérelnem kellene az épületet, akkor nem is tudnám fenntartani a vállalkozást. Nem tudom mások, hogy tudnák üzemelni. Van húsz alkalmazottam, és csak alig tudok megélni a bevételből” – magyarázta lapunknak.
Meglátása szerint az áfacsökkentés ellenére az államkasszába is több pénz kerülne, mert akkor talán azok is bevallanák a valós profitot, akik jelenleg nem teszik. Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy az éttermi árak csökkenését semmiképp vonná maga után az intézkedés, mert akárcsak a többi vendéglő, ő sem emelt árain évek óta.
Nem is mernek csalni
Kérdésünkre a váradi vendéglátós rámutatott, a számlázás az étteremben eddig is kasszagépen keresztül történt, így bevallása szerint már eddig is a valós árulása alapján adózott.
Veres Géza, a kézdivásárhelyi Vadrózsák vendéglő ügyvezetője is úgy véli, hogy a nagyobb vendéglátók nem engedhetik meg maguknak, hogy számla nélkül dolgozzanak, a kasszagép nála is össze van kötve a könyvelőségi számítógéppel, és minden tétel megjelenik a könyvvitelben.
A vállalkozó egyébként azt tapasztalta, hogy inkább a kisebb, vidéki szálláshelyekre, panziókra jellemző, hogy számla nélkül fogadják a vendéget. Veres Géza a borravaló megadózását is kivitelezhetetlennek tartja, ugyanakkor meglátása szerint az áfacsökkentés nagy segítség lehetne, ugyanis azáltal tudnák csökkenteni az árakat a vendéglátásban, és ettől fellendülne a forgalmuk.
A befektetéseket kellene támogatni
Az országos faluturisztikai egyesület Bihar megyei fiókvezetője, Maria Tătar eközben arra irányította rá a figyelmünket, hogy jelenleg igen korlátozottak a szórakozási, kikapcsolódási lehetőségek a megyében, ezek megvalósítási költségei ugyanis nagyon magasak. Ezért szerinte leginkább az idegenforgalmi fejlesztésekbe visszaforgatott profitra kért 16 százalékos adómentességnek lennének pozitív hatásai, hiszen a kiadások csökkenése lehetővé tenne reális beruházásokat, amelyek utána bevételt generálnának az államkasszába.
A számlázás terén ugyanakkor jó ötletnek tartja a „görög mintát”, hiszen az valóban elősegítené az illetékek behajtásának maximalizálását, és akkor talán a helyi, illetve megyei önkormányzatok is visszaforgatnák a pénzt az infrastruktúrába. A szakember az áfacsökkentéssel is egyetért, hiszen amíg a szállásra már jelenleg is 9 százalékos az adó, a többi szolgáltatásra ezt nem alkalmazzák.
Jövő hónaptól sokan árcsökkentést fognak tapasztalni, különösen a gáz esetében, de az elektromos energia esetében is – jelentette ki hétfőn Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
A romániai lakosságnak csupán 16 százaléka gondolja úgy, hogy a biztosítótársaságok foglalkoznak a kártérítés kifizetésével, ha megtörténik a baj – derül ki a romániai fuvarozók szövetsége megbízásából készült közvélemény-kutatásból.
Idén márciusban 22 százalékkal csökkent a forgalomba helyezett új gépjárművek száma Romániában 2023 harmadik hónapjához képest; az elektromos autók szegmensében ennél is nagyobb mértékű, 35,9 százalékos visszaesést jegyeztek.
Hamarosan hivatalosan is befejezettnek nyilvánítják a nagyváradi repülőtér korszerűsítési munkálatait, miután az utolsó szükséges eljárások után elkezdték a projekt átvételét.
Az Európai Unió nem tiltja be a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánokat vagy fűtési rendszereket – például fali gázkazánokat, bojlereket, fűtőberendezéseket stb. – szögezte le közleményében az Európai Bizottság.
Márciusban 1 137 956 nyugdíjas részesült szociális pótlékban, 1647-tel kevesebb, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztar (CNPP) szombaton közzétett adataiból.
Az Európai Unió országaiban átlagban 3,3 százalékkal került többe a hús idén februárban, mint egy évvel ezelőtt; a legnagyobb arányú árnövekedést Bulgáriában (8,2 százalék) és Romániában (7,7 százalék) jegyezték – közölte pénteken az Eurostat.
Péntek óta megrendelhető a romániai márkakereskedéseknél az új Dacia Spring, miután közölték az arculatfrissítésen átesett népszerű elektromos autó árlistáját.
A paradicsom- és fokhagymatermesztési program támogatásaira pályázó gazdák május 16-ig nyújthatják be kérelmeiket. A bukaresti mezőgazdasági szaktárca a hagymatermesztők támogatását is tervezi, erről a következő hetekben dönthet a kormány.
Nőttek a globális élelmiszerárak márciusban havi összevetésben elsősorban a növényi olajárak emelkedése miatt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapjára pénteken felkerült adatok szerint.
szóljon hozzá!