A kötelező lakásbiztosítás jelentős drágulását helyezik kilátásba az elemzők. Nicoleta Radu Neacşu, a Katasztrófák Elleni Biztosítási Alap (PAID) igazgatója is megerősítette a díj emelésének szükségességét, a Capital pénzügyi és üzleti hetilapnak azt nyilatkozta, már tavaly októberben tájékoztatták az Egységes Pénzügyi Felügyelet (ASF) tagjait, hogy a díjszabás módosítása elkerülhetetlen.

Az ASF azonban egyelőre nem tűzte napirendre a drágítást, és Bíró Albin, a felügyelet tagja a Krónika megkeresésére úgy vélekedett, nem is hiszi, hogy lenne politikai akarat a jelenleg 20 eurós kötelező biztosítási kötvény (PAD) árának növelésére, hiszen azt már a kezdetektől szociális jellegű biztosításnak szánták. Azonban elemzéseik során a biztosítótársaságok arra a következtetésre jutottak, hogy módosítani kell a kötelező biztosítási kötvényt: vagy az árat kell növelni, vagy be kell vezetni egy 5–10 százalékos önrészt vagy a kettőnek a kombinációját.

Nicoleta Radu Neacşu, a PAID igazgatója azt azonban nem hozta nyilvánosságra, hogy mekkora emelést tartanak szükségesnek, arra hivatkozva, hogy egy ilyen bejelentésre érzékenyen reagálna a piac. A Capital értesülései szerint viszont 100 százalékos drágítás sem kizárt.

Neacşu ugyanakkor elmondta, 5–10 százalékos önrész bevezetése is tervben van, tehát a jelenlegi 20 ezer eurós biztosított összeg esetében, ha a kár értéke nem haladja meg a 2000 eurót, a biztosító nem fizet. A szakember egyúttal arról is beszámolt, hogy a PAID 28 milliárd euró értékre kötött viszontbiztosítást a legnagyobb biztosítótársaságokkal, ez az összeg nagyobb, mint amekkora kárt egy, az 1977-es hasonló földrengés okozhat.

Az árdrágítást egyelőre nem tűzte napirendre az Egységes Pénzügyi Felügyelet – fejtette ki érdeklődésünkre Bíró Albin, az ASF tagja. Mint részletezte, már korábban döntöttek arról, hogy bevezetik a 10 százalékos önrészt, erről készült is egy határozat, ám a jogászok úgy értékelték, hogy támadható, hiszen a törvény értelmében a felügyelet hatáskörébe csak a díjszabások módosítása – csökkentése vagy növelése tartozik –, az önrésszel kapcsolatos döntések nem.

„Ez a változtatás csak törvénymódosítással lehetséges, vagy olyan módon, hogy a törvény erre is jogot ad a felügyeletnek, vagy belefoglalják a jogszabályba a 10 százalékos önrészt” – vázolta a lehetséges forgatókönyveket Bíró Albin. A szakértő ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy árvíz és földrengés esetén általában kisebb károk keletkeznek, beázások, repedések, ezek értéke pedig nem haladja meg a 2000 eurót, tehát ha módosítják az önrészt, ezeket nem fizetné a biztosító, s így nagymértékben csökkenne a viszontbiztosítás ára.

„A kötelező biztosítási kötvényt már az elején szociális jellegű biztosításnak szánták, nem hiszem, hogy politikai alapon megengedhető az árdrágítás. Nem valószínű, hogy a jelenlegi 20 eurós kötvényt, megemelik 40 euróra, úgy, hogy a biztosított összeg továbbra is 20 ezer euró marad” – szögezte le Bíró Albin.

Szerinte egyébként a kötelező lakásbiztosítás rendszere akkor működne, ha elérnék a megfelelő lefedettséget, hiszen amikor a törvény megszületett, abban bíztak, hogy a lakások 60–70 százalékát biztosítani fogják, ám ez csak 2011-ben történt meg, amikor 5,5 millió lakásra vásároltak kötvényt – de akkor a biztosítótársaságok még szabadon árulhattak.

Ezt tavaly megváltoztatták, és csak a Katasztrófák Elleni Biztosítási Alap forgalmazhat kötelező biztosítási kötvényt. Jelenleg alig haladja meg az egymilliót a kötvények száma, tehát 16–18 százalékos a lefedettség. „Ilyen körülmények között ez a termék csődöt mond” – szögezte le a felügyelet tagja.

Bíró Albin ugyanakkor arról is beszélt lapunknak, hogy folyamatosan bombázza a hatóságokat a javaslatával, hogy mondjanak le erről a formáról, s engedjék vissza a szabadpiacra. „A központosított rendszert kellene felszámolni. Hagyni kell, hogy minden biztosító árulja a saját szakállára a kötelező biztosítási kötvényt, és oldja meg a viszontbiztosítást” – vallja Bíró, aki szerint a pénzügyi felügyeletben egyelőre nem is mernek elgondolkodni a javaslatán.

Asirom–Omniasig-fúzió a láthatáron

Újra szárnyra kaptak a híresztelések az Asirom és az Omniasig biztosítótársaság egybeolvadásáról. A Vienna Insurance Group (VIG) osztrák biztosítónak három helyi társasága van, és a híresztelések szerint már eldöntötték, hogy a romániai piacon újabb fúzióra kerül sor, jövő évtől az Asirom és az Omniasig összevonásával egy újabb társaság alakul – nyilatkozták belső források a Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi napilapnak.

A két romániai biztosító fúziójáról már tavaly felröppentek a hírek, de akkor az osztrákok cáfolták ezeket. Májusban Peter Hagen, az osztrák cégcsoport vezetője azt nyilatkozta, mind a három romániai piacon jelen lévő társaságot megtartják. A nyilatkozatok hangvétele időközben megváltozott, míg korábban cáfolták az összevonásról szóló híreket, jelenleg már úgy nyilatkoznak, hogy ezeket nem kommentálják. A két biztosító piaci részesedése jelenleg 18 százalék, ám összevonásukkal nem valószínű, hogy ezt a szintet tartani tudják. Az osztrák cégcsoport legnagyobb romániai vállalata az Omniasig, amelytől tavaly 881 millió lej értékben vásároltak kötvényeket.