Mint ismeretes, az egyeztetésre azok után került sor, hogy a szakmai egyesület levélben szólította fel erre a felvásárlói árat egyoldalúan csökkentő feldolgozót, ellenkező esetben tüntetések megszervezését is kilátásba helyezték a gazdák.

„Két és fél óra tárgyalás után nem sokat oldottunk meg, de reméljük, a következő egyeztetések eredményhez is vezetnek. A hosszú távú tervekről is beszéltünk, ezek egy következő beszélgetés tárgyát képezik” – beszélt a tárgyalásról Márton István. A megyei egyesület elnökétől megtudtuk, a találkozón a sepsiszentgyörgyi Covalact Rt., illetve a bukaresti főtulajdonos SigmaBleyzer befektetési alap igazgatója is részt vett, a gazdákat pedig az említett egyesület vezetősége és egy tejtermelő képviselte.

Márton elmondása szerint a tejgyárnak eltökélt szándéka, hogy a leszállított tej minősége és mennyisége szerint fizesse a termelőket. Az is kiderült, hogy a felvásárlói ár tekintetében szó sincs 40-45 banis csökkentésekről, a változás minden esetben 8-15 bani között mozog. „Némileg közeledtek az álláspontok, de még több alkalommal le kell ülnünk tárgyalni” – értékelt az egyesületi elnök.

„Van lehetőség előrelépésre. A felvásárló egy úgynevezett rács alapján állapítja meg az árakat, ebben benne van a literenkénti 85 bani, de az 1,4 lejes ár is. Attól függően, hogy a gazdák meg tudják-e szervezni magukat úgy, hogy minél nagyobb mennyiséget tudjanak szolgáltatni” – nyilatkozta a találkozón szintén részt vevő Tánczos Barna.

Az RMDSZ szenátora kiemelte, ahhoz, hogy a maximális árat megkapják a gazdák, meg kell szervezniük tevékenységüket, erre a legjobb megoldás az egyesületi csarnokok működtetése. „Nem hiszem, hogy közép- és hosszútávon jövője van az olyan típusú tejtermelésnek, ahol napi 5-10 liter tejet visz egy gazda a csarnokba. Nem akarom védeni a Covalactot, mert szerződéseikben van egy sor olyan előírás, melyeket nem tartok igazságosnak. De az sem életképes, amikor egy csarnokba naponta hetven liter tejet adnak le a gazdák” – jegyezte meg.

Hozzátette, a környéken számos pozitív példa akad arra, hogy mennyivel előnyösebb egyesületen keresztül értékesíteni a tejet. „Hiszem, hogy az a kelepcében levő, a Covalact csarnokaiba tejet szállító mintegy ötszáz gazda, akiket a legfájdalmasabban érint ez a helyzet, tudnak előrelépni ebben a kérdésben, és képesek felzárkózni a többiekhez a szerveződés tekintetében” – fejtette ki Tánczos.