
Kínai cég érdeklődik a félbe hagyott észak-erdélyi autópálya Berettyószéplak és Gyalu közötti szakaszának megépítése iránt – közölte stratégiai jelentőségű beruházásokért felelős minisztérium.
2013. szeptember 04., 14:522013. szeptember 04., 14:52
2013. szeptember 04., 18:192013. szeptember 04., 18:19
Dan Şova illetékes tárca nélküli miniszter kedden, Pekingben találkozott a China Communications Construction Company vezetőivel, a megbeszélések során pedig kiderült, hogy a kínai cég azért érdeklődik az érintett szakasz iránt, mert az a tervezett Torda–Szászsebes autópálya révén összeköttetésben lesz majd a IV-es számú páneurópai folyosóval, azaz az építés alatt álló dél-erdélyi autópályával.
Dan Şova egy kínai-román üzleti fórumon vett részt a távol-keleti ország fővárosában, a találkozón a kínai gazdasági minisztérium európai befektetésekért felelős osztályának, valamint számos jelentős kínai távközlési, infrastruktúrafejlesztő, építési és energetikai cég vezetője is jelen volt.
Amint arról beszámoltunk, korábban egy spanyol befektetői csoport is jelezte érdeklődését az észak-erdélyi sztráda építkezési munkálatai iránt, továbbá az MPP Kolozs megyei szervezete is jelezte, hogy közvetítenek egy olyan japán beruházó és a romániai hatóságok között, amely akár egymilliárd eurót is hajlandó lenne befektetni az észak-erdélyi sztrádába, őket a korábbi bejelentések értelmében a Marosvásárhely–Bors-szakasz érdekli, amelyből eddig 52 kilométer készült el, és további 203 van hátra. Ezen az útszakaszon összesen négy munkapont van, ráadásul Berettyószéplaknál a korábbi sztrádaépítő Bechtel vállalat a munkálatok mintegy ötven százalékát már elvégezte.
Mint ismeretes, a kormány júniusban bontotta fel az amerikai Bechtel céggel az észak-erdélyi autópálya megépítésére 2003-ban megkötött szerződést. A versenytárgyalás nélkül megkötött, az Európai Unió által is bírált szerződés alapján a 415 kilométeres sztráda megépítését eredetileg 2,2 milliárd euróért vállalta az amerikai óriáscég. Költségvetési források híján azonban az építkezés nem haladt, a felhalmozott adósságokért pedig a Bechtel késedelmi kamatot és kártérítést követelt.
Tíz év alatt mindössze 52 kilométernyi szakaszt adtak át a forgalomnak, időközben azonban a román állam 1,4 milliárd eurót fizetett a Bechtelnek. Miközben az eredeti szerződés alapján az amerikai vállalatnak 2,2 milliárd eurórért kellett volna megépítenie a Bors–Brassó-sztrádát, a 2005-ben eszközölt módosítás nyomán az összeg már 10 milliárd euróra ugrott.
A projekt a szerződés felbontása után újabb botrány középpontjába került, Dan Şova állítása szerint ugyanis azért nem lehet a Bechtellel 2003-ban aláírt eredeti szerződést nyilvánosságra hozni, mert az egyszerűen eltűnt a minisztériumból. Şova ezért ismeretlen tettes ellen ügyészségi feljelentést tett, egyes feltételezések szerint ugyanakkor a jelenlegi, szociáldemokrata vezetésű kormány így próbálja megvédeni a szintén szociáldemokrata Adrian Năstasét, aki 2003-ban, a szerződés aláírásának idején állt a kormány élén.
Egy kínai óriás
A China Communications Construction Company 2005-ben jött létre két jelentős cég, a kikötői infrastruktúrafejlesztéssel foglalkozó China Harbour Engineering Company Group és az út- és hídépítéssel foglalkozó China Road and Bridge Group egyesítése nyomán. Az állami tulajdonban álló cég Kína legnagyobb kikötői infrastruktúrafejlesztő vállalata, és szintén a legnagyobb állami kézben levő infrastruktúrafejlesztő cég, amelyet a hongkongi tőzsdén jegyeznek.
A közel 95 ezer alkalmazottat foglalkoztató, többek között a San Francisco-i öböl fölött átívelő új híd megépítésében is közreműködő cég tőkepiaci értéke 12,86 milliárd dollár. Készpénztartalékai 14,72, adósságai 23,44 milliárd dollárra rúgnak. Forgalma a 2012-es adatok szerint 45 milliárd dollár volt, eszközeinek összértéke 69,6 milliárd dollár. A cég nyeresége 1,89 milliárd dollárra rúgott.
A minimálbér kényszerű emelése veszélybe sodorhatja a kis- és középvállalkozásokat – figyelmeztetett Radu Miruță gazdasági miniszter.
Az idei harmadik negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 63,4 százalékos volt, 0,1 százalékponttal magasabb, mint az előző negyedévben – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az idei harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest 0,3 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,921 millióra nőtt – tájékoztatott hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A romániai mikro-, kis- és középvállalkozások érdekeit képviselő IMM Románia a napokban tette közzé a 2025-ös Mezőgazdasági Fehér Könyvet, amely kiemeli, hogy idén a gazdálkodók mindössze 30%-ának sikerült európai vagy nemzeti támogatást szereznie, m&
Az elmúlt években mintegy 800, bíróság előtt megindult per zárult le peren kívüli egyezséggel a Banki Szektor Alternatív Vitarendezési Központja (CSALB) közreműködésével – közölte a banki jogvitákra szakosodott intézmény.
Technikai recesszió 2025 utolsó két negyedévében, a vagyoni jellegű adók emelése 2026-ban, fogyasztáscsökkenés, a nettó bérek emelésére vonatkozó negatív kilátások azok a fő érvek, amelyek szerint tovább fog romlani a romániai lakosság vásárlóereje.
A közelmúltban több autóipari beszállító jelentette be gyárainak bezárását vagy a termelés áthelyezését az Európai Unión kívülre, ugyanis az ágazat világszerte küzd a zöld átállás, a konkurencia és a vásárlóerő csökkenése jelentette kihívással.
Miközben Magyarország egységes stratégia alapján, integrált projektekkel és kiszámítható ütemterv szerint valósít meg vasútfejlesztéseket, Románia elaprózott beruházásokkal, újra és újra kiírt pályázatokkal, elnyúló határidőkkel dolgozik.
Továbbra is Romániában a leggyengébb az általános forgalmi adó (áfa/TVA) begyűjtésének a hatékonysága – irányította rá a figyelmet az Európai Bizottság által a héten közzétett, Áfarés Európában című jelentés.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!