Az IMF kifogásairól hivatalos levélben értesítette a parlamentet, az igazságügyi és pénzügyi minisztériumot, a Román Nemzeti Bankot (BNR), valamint a képviselőház jogi bizottságát. A levél szerint a valutaalap „támogatja a magánszemélyek fizetésképtelenségére vonatkozó jogszabály megalkotását”, de meglátásuk szerint „az érintett felekkel való egyeztetés nélkül” kétséges, hogy a tervezet eléri-e célját.

„Amennyiben a törvényt nem dolgozzák ki a legapróbb részletekig, az elképzelésnek negatív hatásai lesznek a pénzpiacra nézve” – olvasható a levélben, amelyet Andrea Schaechter, a valutaalap romániai küldöttségének vezetője és Elisabetta Capannelli, a Világbank menedzsere írt alá. Az IMF szerint a romániai hatóságoknak más országok, főként az európai uniós tagországok példájából kellene inspirálódniuk.

A valutaalap ugyanakkor amiatt is kifejezte aggodalmát, hogy a kormány egy másik elképzelése szerint a devizahitelesek megsegítése érdekében a hitelszerződések megkötésekor érvényben lévő árfolyam alapján váltanák át a külföldi pénznemet euróba, az adósok pedig ez alapján fizetnék a kölcsön törlesztőrészleteit.

Victor Ponta miniszterelnök hétfőn újságírói kérdésre úgy nyilatkozott: nem olvasta az IMF hivatalos levelét, a kormány pedig nem tervezi, hogy erről tárgyaljon a hitelintézet képviselőivel. „Amennyiben a valutaalap vezetői igénylik ezt, a parlamenttel kell tárgyalniuk az ügyről” – fogalmazott a kormányfő.

A magáncsődre vonatkozó tervezetet a szenátus még tavaly egyhangúlag fogadta el, a jogszabályt pedig jelenleg a képviselőház bizottságai vitatják. Az elképzelést a hazai pénzintézetek is bírálták. A tervezet szerint a fizetésképtelenné nyilvánítást azok a magánszemélyek kérhetik, akik a törlesztőrészlet befizetésének határideje után 30 nappal legalább két különböző kölcsönt nem tudnak leróni minimum két eltérő hitelezőnek.

A hitelező abban az esetben kérheti a magánszemély elleni csődeljárás kezdeményezését, ha a tartozás meghaladja a 25 ezer lejt. Amennyiben egy magánszemélyt fizetésképtelenné nyilvánítanak, köteles lesz minden tervezett kiadását jelenteni a csődvédelmi biztosnak, akinek vétójoga lesz a tranzakciókkal és a bevételek elköltésének módjával kapcsolatban.