Informális találkozó keretében egyeztettek hétfőn a cianidos technológiával zajló bányászat elleni közös fellépés lehetőségeiről Tőkés László kezdeményezésére erdélyi, felvidéki és kárpátaljai illetékesek.
2013. június 11., 09:302013. június 11., 09:30
A budapesti egyeztetés apropóját az adta, hogy a verespataki bányaberuházás kapcsán elhíresült, ciánalapú aranybányászat nem csupán Erdélyben jelent valós veszélyt a környezetre, az épített és kulturális örökségre, de hasonló tervek és kezdeményezések léteznek Szlovákiában és Ukrajnában is. Tőkés a találkozón leszögezte: az európai polgároknak a tiszta környezethez, a magántulajdonhoz, illetve a víz- és tájvédelemhez fűződő joga minden gazdasági érdeknél, rövid távú haszonnál előbbre való. Az erdélyi európai parlamenti képviselő emlékeztetett, hogy 2010-ben Áder Jánossal, Magyarország jelenlegi elnökével, akkori EP-képviselővel közösen a cianidos bányászat európai betiltását követelő határozatot nyújtottak be a brüsszeli törvényhozásban.
Noha az EP elfogadta, a határozatnak kevés foganatja volt: az Európai Bizottság illetékesei lesöpörték a témát az asztalról. Zuzana Balážová, Körmöcbánya polgármestere elmondta, a felvidéki település lakói a környezetvédelmi károk mellett attól félnek, hogy a tervezett bányanyitás tönkreteszi a kis- és középvállalatokat, illetve a turizmusra épülő gazdaságukat. (Egyébként az uniós tagállamok környezetvédelmi és területfejlesztési szervezetei által meghirdetett versenyen Szlovákiából éppen Körmöcbánya nyerte el Biodiverzitás Fővárosa címet). A Beregszászi járásban található Nagymuzsaly lakói testközelből is elszenvedhették a bányanyitás következményeit. A Kárpátalján 1996-ban kezdődött és 2006-ban – csődhelyzet miatt – leállt, két szakaszban megvalósított bányászat során az 1300 kilométerre lévő Dnyeper mellé hordták – nyitott teherautókon – az üledékanyagot. 2003 óta a szennyeződésekkel terhelt hulladékanyagot mindenfajta védelem nélkül tárolják Beregszász és vidékének mezőgazdasági területén. Király Melinda torockói önkormányzati képviselő, az Erdélyi Magyar Néppárt országos alelnöke a verespataki bányanyitás veszélyeiről számolt be, felhívva a tavalyi választási kampány időszakában rendezett, érvénytelenül végződött népszavazásra a figyelmet.
A budapesti találkozó részvevői mandátumot adtak Tőkés Lászlónak ügyeik brüsszeli képviseletére, ugyanakkor közös cselekvési terv is körvonalazódott. Első lépésként mindhárom településre ellátogatnak, hogy a helyszínen tájékozódjanak a fennálló állapotokról. Az ügy nemzetköziesítése érdekében az EP-képviselő szervezésében az ősz folyamán, nyilvános közmeghallgatás keretében tárják elő problémáikat az Európai Parlamentben, emellett Janez Potočnik környezetvédelmi biztossal is találkozót szerveznek, és közös memorandumban fordulnak José Manuel Barrosóhoz, az Európai Bizottság elnökéhez.
Az első állásukat elfoglaló fiatalok két évig havi 1000–1250 lej állami bónuszt kapnának első fizetésük mellett a kormány által előterjesztett törvénytervezet szerint.
Az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó újabb kifizetési kérelmet készül benyújtani november végéig Románia az Európai Bizottsághoz – jelentette be hétfőn Ilie Bolojan kormányfő.
A világ legdrágább villamosenergiájával rendelkező országok között Románia a 21. helyen áll – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) által összeállított statisztikából, amely 144 ország lakosságának villamosenergia-árait vizsgálja.
Megerősítette hétfőn a MOL-csoport a Krónikának a temesvári Sistemgas Kft. felvásárlását. Lapunk kérdésére jelezték: az akvizíció illeszkedik a MOL-csoport stratégiájához.
Az élelmiszerek, italok és dohánytermékek kiskereskedelmi forgalmának volumenindexe 0,5 százalékkal nőtt szeptemberben az Európai Unióban és 1 százalékkal az euróövezetben az előző év azonos időszakához képest.
Az idei év első kilenc hónapjában 24,5 milliárd euró volt a külkereskedelmi mérleg hiánya, 4,3 százalékkal, azaz több mint egymilliárd euróval nagyobb, mint 2024 azonos időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn.
Az idei első kilenc hónapban 62 556 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 5,93 százalékkal többet, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közölt adataiból.
Az idei év első kilenc hónapjában 110 894 céget és egyéni magánvállalkozást (PFA) jegyeztek be Romániában, 23,15 százalékkal többet, mint a tavalyi év azonos időszakában az Országos Cégbíróság (ONRC) szombaton közölt adatai szerint.
Románia és Bulgária versenyt fut az idővel, hogy elkerülje az orosz cégek által ellenőrzött finomítók bezárását, mielőtt november végén hatályba lépnek az Egyesült Államok Lukoil és Rosznyeft elleni szankciói – írja a Politico.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) hétfőtől folytatja az rendezvényszervezés területén végzett ellenőrzéseit, amelyek célpontjában több mint 80 olyan adófizető áll, akik nem teljesítették önként a jogszabályi előírásokat és nem tartották be azokat.
szóljon hozzá!