Teljes a káosz a hazai vendéglátó-iparban és kereskedelemben annak nyomán, hogy az Országos Adóhatóság (ANAF) adócsalás elleni főigazgatósága (DGAF) március 15-én nagyszabású ellenőrző akcióba kezdett az egész országban.

Az ellenőrök az üzletekben, éttermekben, kávézókban, bárokban és más kereskedelmi és kiszolgáló egységekben végeznek rajtaütésszerű ellenőrzéseket, amelynek során azt vizsgálják, hogy minden vásárló kap-e számlát, illetve a pénztárgépben szereplő készpénz értéke megegyezik-e a nyugtákon szereplő összeggel.

A kereskedők már napok óta az ország minden részében visszaélésekre és túlkapásokra panaszkodnak, csütörtökön pedig egy nagyváradi, nevét elhallgatni kívánó vállalkozó jelezte lapunknak, hogy a hatóság milyen agresszív módon végzi az ellenőrzéseket a partiumi megyeszékhelyen.

Mint rámutatott: mivel az adócsalás elleni igazgatóságnak az észak-nyugati megyékért felelős irodája Nagyváradon működik, az ellenőrök hetente „végigsöpörnek\" a városon, és a boltok, kiszolgáló helyiségek minden négyzetcentiméterét átfésülik.

A hatóság a készpénz és a nyugtán szereplő összeg közötti legkisebb eltérés esetén is szigorúan büntet, és arra is lehetősége van, hogy egy–három hónapra felfüggessze az egység tevékenységét. Ez különösen a vendéglőkben, kávézókban, bárokban okoz nagy gondot, hiszen a pincérek a borravalót is a pénztárgépbe teszik napközben, erről pedig nem készül papíron kimutatás.

„Cselekedjenek kedvük szerint\"

Amint váradi olvasónktól megtudtuk: a helyi vendéglátósok csütörtökön az adóhatóságnál és a főigazgatóságnál is érdeklődtek, hogy a hatályos törvények alapján mi a teendő, hogyan kell eljárniuk a pincéreknek a borravalóval, hogy ne kövessenek el szabálysértést. Az érintettek felhívták a hatóságok figyelmét arra, hogy mivel számos termék ára nem teljes összeg, hanem valamennyi lej és 90 bani, ezért a többlet sok esetben mindössze tíz bani.

„Arra voltunk kíváncsiak, hogy ezekben az esetekben a tíz banis összeget is be kell-e vezetni a pénztárgépbe, vagy mondjuk kihelyezhetünk egy dobozt, amibe a borravalót betehetik a vendégek?\" A DGAF tömör válasza mindössze annyi volt: „cselekedjenek kedvük szerint” (Procedaţi cum doriţi).

Az ügyben mi is megkerestük telefonon az ANAF-ot, ahonnan a főigazgatósághoz irányítottak, ahol viszont elmondásuk szerint azért nem tudtak segíteni, mert „az ügy jogi kérdéseket vet fel, ebben pedig a pénzügyminisztérium illetékes\". Ezt követően György Attila RMDSZ-es pénzügyi államtitkárhoz fordultunk, aki sajnos nem ismerte a vonatkozó törvényt, így írásban kérte a románul megfogalmazott kérdéseket, hogy azokat a szaktárca illetékes alkalmazottainak továbbítsa – erre csütörtök estig nem kaptunk választ.

A székelyföldi kereskedelmi egységeket is átfésülik az ellenőrök

Az adócsalás elleni hatóság nemcsak a Partiumban, hanem a Székelyföldön is komoly akciót folytat: szerdán Székelyudvarhelyen ellenőriztek, ahol állítólag több kereskedelmi, illetve vendéglátó-ipari egység egyszerűen bezárt, miután az alkalmazottak észrevették, hogy az utcában ellenőrzés zajlik.

Csütörtökön Csíkszeredába látogattak el a hatósági alkalmazottak, ahol ugyancsak a borravaló okozta készpénztöbblet miatt zártak be ideiglenesen sokak által látogatott egységeket. A Nagymama cukrászda és a mellette működő látványpékség tevékenységét harminc–harminc napra függesztették fel, mivel a helyszínen 50, illetve 100 lejjel több pénzt találtak, mint amennyi a számlákon szerepelt, ráadásul összesen 14 ezer lejes bírságot is kiróttak.

A cukrászda tulajdonosa elmondta: a négy alkalmazottat kénytelenek fizetés nélküli szabadságra küldeni. Egy közelben lévő egységben szintén rendellenességeket állapítottak meg az ellenőrzök, a helyszínt azonban nem záratták be, mivel ott egy bankautomata működik, és ezt csak bentről lehet pénzzel feltölteni. A városközpontban is több étterem és kávézó tevékenységét felfüggesztette a hatóság, az egyikben mindössze 30 lejes borravalót, azaz készpénztöbbletet találtak.

A tulajdonosok szerint „kivégzés” zajlik

A tulajdonosok szerint ez nem törvényes eljárás, hanem „kivégzés\", hiszen a bezárás miatt a tetemes bírságot sem tudják megtermelni az egységek, és tucatnyi alkalmazott marad munka és fizetés nélkül. A csíkszeredai vendéglátósok is megkérdezték az ellenőröktől, hogy hogyan kezeljék a törvényes kereteknek megfelelően a borravalót, de a hatósági alkalmazottak nekik sem tudtak választ adni.

„Elfogadjuk, ha megbüntetnek, de hagyják, hogy működtessük a vendéglátó-ipari egységet, hogy tudjuk visszatermelni a kieső pénzt. Azt mondták, köszönjem meg, mert még úriemberként viselkedtek, ennél sokkal több kihágást is találnának, ha akarnák. Azt javasolták, kérjek kölcsön, ha nem tudok fizetni\" – panaszolta az egyik ügyvezető. Hozzátette: a felfüggesztés a beszállítókat is érinti, ráadásul a bezárt étterem, kávézó nem tudja befizetni az alkalmazottak után járó adókat, így az eljárás egyáltalán nem logikus.

A kormány az elmúlt években többször is kísérletet tett arra, hogy törvényben szabályozza a borravalót, a tervezeteket azonban végül egy esetben sem fogadták el, mivel a kabinet indoklása szerint ez éppen nem jelentett prioritást.

Néhány hete a kis- és közepes vállalkozásokat tömörítő országos tanács küldött javaslatot egy új jogszabályra, amely szerint a vendéglátó-ipari egységekben a számla kihozása előtt megkérdeznék a vendéget, hogy kíván-e borravalót hagyni, ha pedig igen, akkor az összeget belefoglalják a nyugtába.

Dan Mureşan, az egyesület alelnöke elmondta: természetesen a pluszösszeg kifizetése nem lenne kötelező, az ügyfél borravaló fizetése nélkül is távozhatna. A kormány egyelőre nem reagált a javaslatra. Tavaly a turisztikai ügynökségeket tömörítő egyesület (ANAT) és a turisztikai munkáltatói szövetség (FPTR) kérte a kabinettől egy vonatkozó törvény bevezetését. 

Új büntetőkamatot vezetnének be

Naponta 0,06 százalékos büntetőkamatot kell fizetniük majd azoknak a magánszemélyeknek és cégeknek, amelyek nem vallják be 50 lejesnél nagyobb adójukat, illetve hamis adatokat adnak meg – ez szerepel többek között a kormány által szerdán elfogadott, az új adótörvénykönyv alkalmazására vonatkozó kiegészítő tervezetben.

A kabinet már tavaly júliusban jelezte, hogy szankciók bevezetését tervezik a törvénytelenséget elkövető adófizetők esetében. Az indoklás szerint a jogszabállyal azok között kívánnak különbséget tenni, akik a valóságnak megfelelően vallják be az adót, amit nem fizetnek ki, illetve akik már a bevallásnál is törvényszegést követnek el.

Az új kamat bevezetése nyomán ugyanakkor a kormány az eddigi 0,3-ról 0,2 százalékra mérsékelte azt a napi büntetőkamatot, amit azoknak számolnak fel, akik nem fizetik ki határidőre az országos adóhatóságnak (ANAF) az adókat, illetékeket. A tervezetet a parlament két házának is el kell fogadnia.

Személyes adatokra kíváncsi az ANAF

Rendszeresen jelenteniük kell a bankoknak, ügyvédi és közjegyzői irodáknak, ingatlanügynökségeknek, kaszinóknak a megadott összegnél nagyobb értékű tranzakciókat, a beszámolót az Országos Adóhatóságnak (ANAF) kell elküldeni – ezt tartalmazza egyebek mellett a kormány által szerdán elfogadott, az új adótörvénykönyv alkalmazására vonatkozó kiegészítő tervezet. Az érintett egységeket arra is kötelezhetik, hogy naponta küldjenek tájékoztatást tevékenységükről, illetve ügyfeleikről.

A tervezet szerint – amelyet a parlament két házának is el kell fogadnia – a pénzintézeteknek arról kell beszámolniuk, hogy hány személy nyitott vagy szüntetett meg náluk bankszámlát, hányan bérelnek széfet, hányan hajtottak végre ötezer eurónál nagyobb értékű tranzakciót, a jelentésben ugyanakkor az érintett személyek adatait is meg kell adni.

Jelenleg a bankok csak abban az esetben adhatják ki ügyfeleik személyes adatait, ha erre a pénzmosás elleni országos hatóság kötelezi őket, ez pedig nem oszthatja meg a kapott információt állami hivatalokkal kivéve, ha erre törvényben kötelezik a hatóságot. A kormány indoklása szerint az ANAF bizalmasan fogja kezelni a személyes adatokat.