„A BNR nem mondott le az euróövezeti csatlakozásról, de rádöbbentük, hogy mindenki másképp érti. Melyek azok a mutatók, amelyektől függ, hogy 2018-ban, 2019-ben, 2022-ben vezetjük be az eurót? A konvergenciakritériumok vagy éppen más mutatók, mint például az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP). Félig viccesen, félig komolyan azt mondom, hogy a legkorrektebb határidő az, amikor egy autópálya át fog vezetni a Kárpátokon” – fogalmazott a jegybankelnök.

Isărescu igen sötétnek festette le a vállalkozói szférát. Mint hangsúlyozta, ahhoz, hogy lásd a gazdaság reális helyzetét, el kell menned egy korrekt vállalkozóhoz, s meg kell tőle kérdezned, milyen gondokkal szembesül nap mint nap.

„50-60 százalékosak nálunk az adóterhek. Hát ki tud üzletelni ilyen körülmények között?” – mutatott rá a rendszer visszásságaira a pénzügyi szakember, aki szerint az is nehézséget okoz a tisztességes üzletembereknek, hogy a nem adózók miatt tulajdonképpen egy ördögi kör alakult ki a gazdaságban, ami igen veszélyes.

Az is nagy gondja ugyanakkor Isărescu szerint a román gazdaságnak, hogy nagyfokú alultőkésítés jellemzi a vállalkozásokat. „Ez a probléma a kilencvenes évek óta fennáll. Előbb voltak az állami vállalatok, loptak, veszteségesek voltak. Aztán jöttek a magáncégek. Varsóban nem látsz annyi négykerék meghajtású nagyautót, mint Bukarestben. De még Rómában sem. Ez volt a román vállalkozó. Előbb a jacht, a ház, a nagy autó? Lehetséges ez?” – ecsetelte a további visszásságokat a jegybankelnök, aki szerint ugyanakkor a kereskedelmi bankokat is terheli a felelősség azért, ahol tartunk.

Mugur Isărescu egyébként arról beszélt, hogy az infláció és a jegybanki alapkamat már az idén nyáron meg fog felelni a maastrichti szerződésben rögzített kritériumrendszernek, szerinte azonban csak akkor szabad csatlakozni az euróövezethez, amikor az ország erre valóban készen áll.