Többszöri ígéretei ellenére nem adta vissza eddig a kormány az április elsejétől bevezetett, az üzemanyagra kivetett literenkénti hét eurócentes jövedéki adó egy részét.
2014. október 07., 15:082014. október 07., 15:08
Noha a kormány már elfogadta az összeg visszatérítésére vonatkozó sürgősségi tervezetet, még mindig nem dolgozták ki az alkalmazásával kapcsolatos módszertant, a pénzügyminisztérium által többször is hangoztatott költségtérítés így egyelőre működésképtelen.
Az illetékes szaktárca nemrég – fél évvel a különadó hatályba lépése után – olyan sürgősségi kormányrendelet-tervezetet hozott nyilvánosságra, amely az indoklás szerint „hatékonyan ülteti majd gyakorlatba” az intézkedést.
A fuvarozók szerint azonban a kormány jócskán elkésett a tervezettel, a szállító cégek ugyanis a jövedéki adó miatt már jó ideje külföldön szerzik be az üzemanyagot.
A pénzügyminisztérium által nyilvánosságra hozott dokumentum „azzal a céllal jött létre, hogy megteremtse a megfelelő jogi keretet” annak érdekében, hogy a kormány az adóként kivetett hét eurócentből négyet visszaszolgáltasson a fuvarozóknak. A tervezet legfőbb feladata „kijelölni a rendszer működtetésében illetékes hatóságok”, azaz a pénzügyi tárca és a Román Közúti Hatóság (ARR) hatáskörét.
„A kormány rögtön a jövedéki adó bevezetése után elfogadta a négy eurócent visszaadására vonatkozó rendelet, de ahogy mondani szokás, az ördög a részletekben rejtőzik, az intézkedést a mai napig nem sikerült a gyakorlatban is alkalmazni” – hívta fel a figyelmet Radu Dinescu, a romániai közúti fuvarozók egyesületének (UNTRR) főtitkára.
Hangsúlyozta: emiatt egyre több fuvarozó cég vásárol nagy űrtartalmú üzemanyagtartállyal ellátott teherautót, hogy ne kelljen üzemanyagot vásárolnia Románia területén, a határmenti megyékben tevékenykedő vállalkozók pedig Magyarországon vagy Bulgáriában tankolnak.
Dinescu arról is beszámolt, hogy a pénzügyminisztérium egy olyan határozattervezetet is kidolgozott – amelyet egyelőre nem hoztak nyilvánosságra –, amely a négy eurócent visszaigénylésére való válaszadás határidejét két hónapról 60 munkanapra, azaz közel három hónapra emelte. „Ilyen apróságok nehezítik a fuvarozók számára a jövedéki adó egy részének visszatérítését” – magyarázta az egyesület főtitkára.
Az UNTRR illetékeseinek tudomása szerint eddig mindössze tíz fuvarozó vállalkozás igényelte az adó-visszatérítést, Dinescu szerint ez annak tudható be, hogy a kéréshez „egy kamionnyi iratra van szükség, emellett szinte lehetetlen feltételeknek kell eleget tenniük a cégeknek.” A Capital gazdasági lap igénylésére egyébként az adóhatóság (ANAF) azt közölte, hogy nincs országos összesítés arra vonatkozóan, hány cég igényelte vissza a négy eurócentet.
Sürgősségi rendelettel törölte csütörtökön a kormány a 2022/22-es számú sürgősségi rendeletbe foglalt termelő-fogyasztói „napfényadót”, és módosított az energiaárak korlátozásának rendszerén.
A kormány fenntartja az energiaár-sapkákat, de módosít az árplafonokon a fogyasztók javára – jelentette be a csütörtöki kormányülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Elfogadta a bukaresti parlament, hogy 25 ezer lejig terjedő fogyasztási kölcsön esetében legtöbb az összeg kétszeresét kérheti vissza ügyfelétől a hitelező. Eddig olyan esetek előfordultak, hogy a felvett összeg akár hatszorosát kellett visszafizetni.
Az átlagos óránkénti munkaerőköltség tavaly az EU-ban 31,8 euró, az euróövezetben pedig 35,6 euró volt, míg 2022-ben az EU-ban 30,2 euró, az euróövezetben pedig 34 euró – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) szerdán közzétett adataiból.
A Romániai Fuvarozók Szövetsége (COTAR) szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztása „senkinek sem segít”, de ami az árstop után következik, az „felér majd egy katasztrófával”.
A pénzügyminisztérium azt javasolja, hogy hosszabbítsák meg június 30-áig a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztását; az erről szóló tervezetet már közvitára bocsátották – jelentette be Marcel Boloş tárcavezető.
Bár Románia példásan betartja az orosz kőolajtermékek behozatalára vonatkozó EU-s előírást, az orosz kőolaj „tisztára mosásáról” közismert Indiából és Törökországból nagyságrendekkel nőtt a behozatal tavaly.
Románia 2022-höz képest egy helyet rontva a 44. volt 2023-ban az életminőség és a társadalmi jólét tekintetében a vizsgált 170 ország kedden közölt rangsorában.
A közalkalmazotti és a versenyszférában egyaránt látványosan, 34 százalékról 41 százalékra nőtt 2002 és 2021 között a nők aránya a romániai intézmények és vállalatok vezetőtestületeiben – derül ki a Friedrich-Ebert-Stiftung Románia adataiból.
Nem szabhatja meg az állam az embereknek, hogy mikor mehetnek vásárolni – vélekedett hétfőn a hétvégi boltzárról a mezőgazdasági miniszter, aki szerint egy tanulmány alapján hoz majd erről döntést a koalíció.
szóljon hozzá!