Aggodalommal és kétkedéssel figyelik a Brassó megyei magyar politikusok a vidombáki repülőtérrel kapcsolatos fejleményeket. Kovács Attila, a Brassó megyei önkormányzat RMDSZ-es tagja a Krónikának elmondta, a politikai hercehurcán kívül bürokratikus akadályok is hátráltatják a légikötő megépítését.
2016. január 14., 19:432016. január 14., 19:43
A parlament megszavazta ugyan, hogy a reptér területe állami tulajdonból visszakerül a Brassó megyei tanács tulajdonába, de Kovács szerint „nem kezelték kellő odafigyelésel, komolysággal ügyet”, összekeverték a telekkönyvi kivonatokat. Így fordulhatott elő, hogy a telekkönyvben szereplő topográfiai adatok nem egyeznek azzal, ami a valóságban a terepen van, ezért az átvétel november óta még nem történt meg.
Kovács Attila ugyanakkor lapunknak arról is beszámolt, hogy a megyei önkormányzat ritkán enged rálátást az RMDSZ-es politikusoknak a repülőtér ügyeire, legutóbb a szerdai tanácsülésen tájékozódhattak a fejleményekről. „Megvan a szándék, hogy különböző befektetőkkel tárgyaljanak a repülőtér befejezéséről és működtetéséről, ám a beruházás alapvető feltétele a terület. Amíg annak az ügyét nem tisztázzák, nincs alapja az egyeztetésnek” – szögezte le Kovács Attila.
A szerdai tanácsülés után egyébként Claudiu Coman, a Brassó megyei közgyűlés alelnöke igen optimistán nyilatkozott, arról számolt be, hogy idén ötmillió eurós banki hitelből folytatják a légikikötő építését, és reményeik szerint be is fejezik az év végéig. Szerinte aktualizálni kell a megvalósíthatósági tanulmányt, ugyanakkor megkezdik a kisajátítást a Besălcin-patak mentén, hogy a vízügyi szakemberek elkezdhessék a gátépítést – ez hozzávetőleg egymillió euróba kerül. A villanyáram-szolgáltatónak eközben két transzformátorházat kell megépítenie a repülőtér környékén.
Coman rámutatott, amíg a terület ügye nem tisztázódik, semmilyen más munkálatot nem tudnak elkezdeni. Mint ismeretes, 2009-ben egy kormányrendelettel a Brassó megyei önkormányzat 200 hektáros területet kapott a repülőtér megépítésére azzal a feltétellel, hogy azt öt év alatt, legkésőbb 2014-ig be is fejezik. Mivel ez nem történt meg, a terület visszakerült az állam tulajdonába.
A Brassó megyei önkormányzat új eljárást indított a területért, ezt szavazta meg tavaly novemberben a parlament, és bár 30 nap alatt az átadást le kellett volna bonyolítani, ez azóta sem történt meg, mert időközben megváltozott a törvény, amelyik ezt a transzfert szabályozza. A közgyűlés alelnöke elmondta, egyeztetnek a prefektúrával, megkeresik a megoldást a bürokratikus akadályok elhárítására, és legkésőbb jövő hónapban elküldik a dokumentációt a kormánynak.
A Brassói Nemzetközi Repülőtér kifutópályáját 2014 októberében adták át, a megépítését a Brassó Megyei Tanács finanszírozta, amely eddig összesen mintegy 30 millió eurót költött a légikikötőre. További 20 millió euróra lenne szükség a terminál megépítésére, egymillióba kerül az irányítótorony, és még két-három millió euró a kivilágítás. Ugyanakkor még ezzel sem lenne teljesen befejezve a projekt, hiszen még sok felszerelésre lenne szükség a működtetéséhez.
Tavaly a brassói Fenntartható Fejlesztési Ügynökség több mint 8000 aláírást gyűjtött össze, ezeket átadták a megye politikusainak, arra hatalmazva fel őket, hogy lobbizzanak a terület használati jogáért, valamint azért, hogy a kétharmad részben már megvalósult beruházást kormánytámogatással fejezhessék be. Ugyanakkor a székely megyék is fontosnak tartják a reptér megépítését, amely a térség gazdasági és társadalmi fejlődésének motorja lehet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!