A brit napilap információi szerint az all inclusive nyaralások évi mintegy 2 milliárd eurót hoznak a görög költségvetésbe, a főbb idegenforgalmi központokban több száz hasonló szolgáltatást nyújtó hotel van. A turizmus egyébként összesen 16,1 milliárd euróval járult tavaly hozzá a büdzséhez.

Az újonnan beiktatott kormány ugyanakkor megtilthatja, hogy az állami tulajdonban levő területeket nagy turisztikai beruházások érdekében értékesítsék, továbbá úgy módosíthatják az általános forgalmi adót (áfa), hogy a jelenlegi üdülőközpontoknak többet kelljen fizetniük. „Nem szeretnénk a jelenlegi modellt folytatni” – fogalmazott Ciprasz. Kormánya egyébként nem készül teljes mértékben felszámolni az all inclusive ajánlatokat, inkább arra törekszenek, hogy támogassák a hagyományos turizmust.

Danai Badojanni kormányszóvivő egyelőre csak annyit nyilatkozott, hogy a turisztikai minisztérium all inclusive ajánlatokra vonatkozó tervét a következő napokban hozzák majd nyilvánosságra. Andreasz Andreadisz, a görög idegenforgalmi szövetség elnöke eközben arra figyelmezett, hogy az adóemelés öngyilkossággal érne fel Görögország számára.

A romániai turisták egyébként úgy tűnik, eddig sem a korlátlan étel- és italfogyasztást kínáló lehetőségekért választották Görögországot. Alin Burcea, a Romániai Utazási Irodák Egyesületének (ANAT) elnöke, aki egyben a Paralalela 45 utazási iroda vezetője, azt mondja, évente mintegy 250 ezer román állampolgár nyaral Görögországban, de alig ötödük all inclusive rendszerben.

Szerinte egyébként nem csak a hazai utazási irodáknak nem okozna veszteséget az ajánlatok visszavonása, hanem a görög turizmusnak sem, azt tapasztalta ugyanis, hogy nincs nagy súlya az idegenforgalom egészét nézve.

A szakember úgy véli, továbbra is bővülni fog a Görögországot választó turisták száma, mivel az emberek nem csak az ötcsillagos all inclusive szállodákat keresik, mint Törökország esetében, hanem apartmanokban, villákban, két- vagy háromcsillagos egységekben szállnak meg.

Juncker: az adósság eltörléséről nem lehet szó

Görögországnak tisztelnie kell Európát – szögezte le Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a Le Figaro című francia napilapban csütörtökön megjelent interjúban a radikális baloldali Sziriza párt friss választási győzelme kapcsán. Kizárta a görög államadósság eltörlésének lehetőségét, de jelezte: „megállapodások lehetségesek\".
„Tiszteletben tartjuk a görögországi választásokat, de Görögországnak is tisztelnie kell másokat, Európa többi részének közvéleményét és képviselőit\" – jelentette ki Juncker, aki ugyanakkor arról is beszámolt, hogy már hétfőn, a választások másnapján beszélt az új görög miniszterelnökkel, Alekszisz Ciprasszal. „Azt mondta, hogy nem veszélyt, hanem kihívást jelent Európa számára. Erre válaszoltam én azt, hogy Európa sem veszély Görögország számára, hanem kihívás\" – mondta Juncker.
„Alekszisz Ciprasz esküszik arra, hogy Görögország nem fogadja el többé a megszorításokat. Az euróövezet országai erre meg azt válaszolják, hogy nem lesz több hitel, ha Görögország eltér a kötelezettségvállalásaitól\" – fűzte hozzá.
Juncker szerint egyébként „nem a kampányban elhangzottakra kell reagálni, hanem egy kormányprogramra\". Alekszisz Ciprasz miniszterelnök szerdán az új kormány első ülésén Görögország hitelmegállapodásainak újratárgyalását, a korrupció és az adócsalás, valamint a munkanélküliség elleni küzdelmet, illetve a kis- és középvállalkozások támogatását is felsorolta a legfontosabb feladatok között. Úgy vélte, hogy a szavazóktól radikális változtatásokra kaptak felhatalmazást, amelyekkel helyreállítják a nemzeti szuverenitást.
Ugyanakkor azt ígérte, hogy az új kabinet, a „társadalmi megmentés\" kormánya felelős tárgyalásokat fog folytatni a nemzetközi hitelezőkkel, olyan megoldásokat keres, amelyek minden félnek kedvezőek. Görögország kész hozzájárulni egy olyan rendezés kidolgozásához, amely egész Európa érdekeit szolgálja – mondta.