Nem sokkal éjfél előtt Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az Eurócsoport elnöke úgy fogalmazott: az eredmény „nagyon sajnálatos Görögország jövője szempontjából”. Hozzátette: tudomásul veszi az eredményt, ám álláspontja az, hogy a görög gazdaság talpra állításához nehéz intézkedésekre és reformokra van szükség. „Most megvárjuk a görög hatóságok kezdeményezéseit\" – hangsúlyozta Dijsselbloem. 

Ilie Şerbănescu a Krónikának: sántít a hitelezők érvelése
Kérdés, hogy a görögök most mihez kezdenek. Függetlenedni akarnak, vagy az eurozóna tagja akarnak maradni? Mert függetlennek és eurózónatagnak maradni egyszerre nem lehet – értékelte a Krónika megkeresésére a görög népszavazás után kialakult helyzetet Ilie Şerbănescu makrogazdasági elemező.

A közös pénzt használó országok állam-, illetve kormányfőinek csúcstalálkozóját eközben kedden 18 órára hívta össze Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.

A szavazatok összesítését követően kiderült: a görögországi népszavazáson a választók 61,31 százaléka szavazott arra, hogy Görögország utasítsa el a hitelezők által javasolt reformintézkedéseket, amelyekért cserébe Athén hozzájuthatott volna a június végén lejárt mentőprogramban akkor még számára elérhető összeghez. A januárban hivatalba lépett, a radikális baloldali Sziriza által vezetett görög kormány elsődleges követelése, hogy a hitelezők enyhítsenek Athén adósságterhein.

Öröm és lemondás

Az athéni parlament épülete előtti Szintagma téren ezrek ünnepelték a népszavazás eredményét. Alekszisz Ciprasz görög kormányfő a görög televízióban közvetített beszédében üdvözölte a „nem” szavazatok győzelmét, egyúttal kijelentette, hogy Athén kész azonnal visszatérni a tárgyalóasztalhoz hitelezőivel azzal a céllal, hogy újra kinyithassanak az egy hete zárva tartó görög bankok.

Ciprasz a görög államadósság átstrukturálásáról való tárgyalásokat szorgalmazott. „Az elsődleges cél most az, hogy a görög pénzintézetek újra ki tudjanak nyitni” – mondta. Kijelentette: Athén továbbra is kész reformokra.

Egy másik, a Twitter mikroblogportálon közzétett üzenetében Ciprasz rámutatott: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is úgy foglalt állást, hogy a görög államadósság-teher tarthatatlan. Ciprasz úgy fogalmazott, a választóktól kapott felhatalmazása arra szól, hogy életképes megoldást találjon a görög államadósság-válság kezelésére és ennek érdekében a lehető legjobb tárgyalási pozíciót érje el Görögország számára, nem pedig arra, hogy szakítson Európával.

„A görög nép a legnehezebb körülmények között bizonyította, hogy a demokrácia nem hagyja zsarolni magát\" – fogalmazott a görög kormányfő a nemzetközi hitelezők javaslatcsomagjára utalva. A döntést történelminek nevezte, s úgy vélekedett, az \"meg fogja változtatni az Európával folytatott párbeszédet\".

A szavazás eredményei ellenére hétfő reggel Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter bejelentette lemondását.

 Berlin levette a kezét a görögökről

Innentől kezdve Görögországon és kormányán múlik, hogy az euróövezet tagja marad-e az ország – jelentette ki az eredmények ismeretében hétfőn Angela Merkel német kancellár szóvivője. Steffen Seibert kijelentette, a német kormány tudomásul vette és tiszteletben tartja a görög lakosság vasárnap kinyilvánított akaratát.

Berlin továbbra is készen áll a tárgyalásokra, de a vasárnap tartott görögországi népszavazás eredményét figyelembe véve úgy ítéli meg, hogy hiányoznak a feltételek egy új segélyprogramról való tárgyaláshoz – mondta Seibert. Hozzátette: a német kormány nem akarja kitaszítani Görögországot az euróövezetből, de innentől kezdve Görögországon és kormányán múlik, hogy az eurózóna tagja marad-e, és várják Athénból az új javaslatokat.

Seibert szűkszavúan kommentálta Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter váratlan lemondását. „Nem személyről, hanem álláspontokról van szó\" – mondta a szóvivő, aki szerint Varufakisz lemondása nem váltott ki különösebb érzelmeket a kancellárból

Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök hétfő este Párizsban munkavacsora keretében elemzi a görögországi népszavazás következményeit és megvitatja a következő lépéseket.

Román politikusok a görög válságról

 „Bár Görögország nemmel szavazott a hétfői referendumon, remélem, hogy végül a politikai és gazdasági bölcsesség győzedelmeskedik, és megtalálják a megoldásokat arra, ami igent jelent Görögország európai jövőjére. Az Európai Unió valamennyi tagállama számára igen fontos, hogy megoldást keressenek a válságból való kilábalásra” – fogalmazott a görög referendum kapcsán Klaus Johannis államelnök hétfői Facebook-bejegyzésében.

A legnépszerűbb közösségi portálon reagált a történésekre a Törökországban lábadozó Victor Ponta miniszterelnök is. Rámutatott, Görögország „egy működő demokrácia, ezt pedig tisztelni, sőt csodálni kell”, Romániát pedig nem lehet összehasonlítani az athéni helyzettel, mert más a történelme, de mások a politikai és gazdasági körülmények is, így a két állam között minden összehasonlítás erőltetett.

A miniszterelnök szerint a görög népszavazás eredményétől függetlenül strukturális reformokra és áldozatokra lesz szükség. A kormányfő arra is kitért, hogy az európai politikai színtér történései nem változtathatnak azon a pozitív irányon, amerre Románia halad, az egyetlen veszély a belső szolidaritás hiánya.

„Sem a görög, sem az ukrán helyzet, sem a szíriai háború vagy más külföldi események nem zavarhatják meg a pozitív irányba való haladásunkat. Létezik viszont egy hatalmas veszélyforrás, ami mindent elronthat, nemzeti mesterünk, Manole mintájára: egyes románoknak a más románok ellen folytatott kaotikus és irracionális háborúskodása, a konc iránti vak vágya azoknak, akik már voltak hatalmon, és rosszra használták azt, vagy már túl sokat kaptak hiába, és még többet akarnak anélkül, hogy fogalmuk lenne arról, hogy mihez kezdenek a hatalommal! Hamarosan kiderül, hogy ezúttal is elrontunk-e mindent, amikor épp jól állnak a dolgok, vagy képesek leszünk megtörni ezt a nemzeti átkot” – vélekedett Ponta.

Gabriel Oprea ügyvivő kormányfő eközben újságírói kérdésre arról beszélt, hogy a jelenlegi görögországi helyzet elhúzódása kihathat a román gazdaságra is, mivel nagyon sok görög bank és aktíva van az országban. Hozzátette: a görög helyzetet rendezni kell az egész Európai Unió érdekében. A Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak (CSM) a görög kérdés megvitatására történő összehívása kapcsán nem kívánt nyilatkozni.

„Romániának hasznot kell húznia Görögország jelenlegi helyzetéből, hogy megerősítse kapcsolatait a déli állammal – jelentette ki Mihai Tudose gazdasági miniszter, aki szerint az idegenforgalom hozzá fog járulni Görögország válságból való kilábalásából. A gazdasági miniszter szerint jelenleg csak spekulációk hangzanak el azzal kapcsolatban, hogy mi várható.

Grexitet várnak az elemzők

Londoni pénzügyi elemzők szerint a hivatalos hitelezők megállapodási javaslatait határozott többséggel elvető vasárnapi görögországi népszavazás után a legvalószínűbb forgatókönyv most már a Grexit, vagyis Görögország távozása a valutaunióból.

Az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays elemzőstábja vasárnap éjjel összeállított helyzetértékelésében annak a véleményének adott hangot, hogy a görög bankválság a továbbiakban valószínűleg fizetőképességi válsággá fajul, amint az eurójegybank (EKB) leállítja a görög bankoknak nyújtott vészhelyzeti likviditási támogatást (ELA). 

A görög kormány ezután fizetési ígérvények kibocsátására kényszerülhet a likviditás fenntartására. Ezek az eszközök párhuzamos valutává válhatnak, és Athén várhatóan ezeket váltja majd át az új drachmára.