Történelmi és egyúttal sorsdöntő nap lehet a hétfői nem csupán Görögország, hanem az euróövezet és egyúttal a teljes Európai Unió számára: miután továbbra sem sikerült Athénnak és a hitelezői trojkának – Nemzetközi Valutaalap (IMF), Európai Bizottság és Világbank – kompromisszumos megoldást találnia a görög adósságválság ügyében, hétfő este rendkívüli tanácskozásra érkeznek Brüsszelbe az egységes európai fizetőeszközt használó tagállamok államfői és miniszterelnökei.

Kétkedő és reménykedő nyilatkozatok egyaránt elhangzottak a témában a hétvégén, jóslatokba azonban senki nem kívánt bocsátkozni, annyira képlékeny még a helyzet. A Krónika által megkérdezett szakértők szerint mindenképp kihatnak a történések a román gazdaságra, de súlyos, saját zsebbe vágó következményektől nem kell tartaniuk a polgároknak.

Amint arról több ízben is írtunk, Athén 2010 óta mintegy 236 milliárd euró értékben részesült pénzügyi támogatásban, két nagy nemzetközi mentőcsomag révén. Az elsőt közvetlenül követő második program kerete elvben 130 milliárd euró lett volna, de ehhez hozzáadták az első csomagból fel nem használt pénz nagy részét, és így 142 milliárdot ítéltek oda az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) nevű uniós pénzügyi alap révén, valamint közel 20 milliárdot az IMF kasszájából. A második csomagból 7,2 milliárdot ténylegesen még nem folyósítottak.

Az EFSF és Görögország közötti szerződés elvben tavaly december végén lejárt volna, ám akkor két hónappal meghosszabbították, majd e kitolt határidő lejárta előtt, idén február 20-án újra meghosszabbították, ezúttal június 30-áig, azzal a kikötéssel, hogy az athéni kormány a keretösszegből eddig még nem folyósított 7,2 milliárd euróhoz csak akkor juthat hozzá, ha ennek fejében végre hiteles, fenntartható reformprogramot dolgoz ki, ami megnyugtathatja a hitelezőket, hogy a görögök képesek lesznek törleszteni adósságukat.

Mi lehet a közös nevező?

Görögország azonban azóta sem tett le az asztalra olyan csomagtervet, amely kielégítette volna a nemzetközi intézményeket. Miután csütörtökön eredménytelenül zárult az euróövezeti országok pénzügyminiszteri testületének, az eurócsoportnak a luxembourgi ülése, Donald Tusk – aki egyfelől az összes EU-ország csúcsvezetői testületének, az Európai Tanácsnak az elnöke, de egyben ellátja az eurózóna-országok állam-, illetve kormányfői testületének az elnöki teendőit is – úgy döntött, hogy az idő sürgetése miatt hétfőre összehívja ez utóbbi testületet.

Június 30-án nem csupán az EFSF-szerződés hatálya jár le, hanem egyúttal esedékessé válik 1,6 milliárd eurónyi görög törlesztési kötelezettség is az IMF felé. Ha július elsejével olyan helyzet áll elő, hogy az Európai Központi Bank érvényes EFSF-szerződés hiányában nem tarthatja tovább a felszínen a görög bankokat, amelyekből a csődtől való félelem miatt most is tömegesen vonják ki betéteiket a polgárok – csak pénteken 1,7 milliárd eurót vettek ki készpénzben –, ugyanakkor Görögország késedelembe esik az IMF-törlesztéssel, akkor kézzelfogható közelségbe kerül az ország euróövezeti tagságának az elvesztése.

Ezt az EU továbbra is el akarja kerülni, de egyre gyakrabban hallani uniós illetékesektől: nem biztos, hogy ez sikerülni fog. Tusk a hétfői csúcsra szóló meghívásában utalt arra: a legfelső szintű vezetőktől nem várható, hogy megállapodjanak az összes technikai részletkérdésben, a válságtanácskozásra történt összehívásuk inkább annak a jelzését szolgálta, hogy nagyon szorít az idő, hazardírozásnak immár nincs helye, Athénnak elő kell állnia a türelmetlenül várt reformprogrammal.

Hétfő délutánra egyébként újra összehívták Brüsszelbe az eurózóna pénzügyminisztereit is, abban a reményben, hogy néhány órával a csúcstalálkozó esti kezdete előtt lesz végre olyan görög reformcsomag, amelyet tüzetesen megvizsgálhatnak.

Alekosz Flamburarisz görög államminiszter szombati tévényilatkozata szerint a hitelezők és a görög fél álláspontja között – a szükségesnek tartott intézkedések kiszámítható pénzügyi hatását illetően – immár csupán 450 millió eurónyi a különbség. Az Alekszisz Ciprasz kormányfő egyik legközelebbi munkatársának, bizalmasának tartott politikus úgy vélekedett, hogy az Európai Központi Bank a dominóhatástól tartva akkor sem hagyja sorsára a görög bankrendszert, ha hétfőn este nem születik egyezség.

Şerbănescu nem hisz a Grexitben

„Nem hiszem, de előfordulhat, hogy Görögországot kizárják az eurózónából. Azért nem hiszem, mert akkor felszínre kerülnének a mélyben rejtőző dolgok\" – fejtette ki a Krónika megkeresésére Ilie Şerbănescu makrogazdasági elemző. Mint részletezte: az görög államadósságot francia és német bankok hitelezték meg úgy, hogy jól tudták, Görögország képtelen lesz visszafizetni a kölcsönt, miközben azzal is tisztában voltak, hogy a francia és a német állam visszafizeti nekik az egészet.

„Angela Merkel hazudott, amikor azt állította, kisegítették Görögországot, ugyanis ahhoz a pénzhez valójában a görögök nem férhettek hozzá, azok ugyanis azonnal a hitelező német bankokhoz vándoroltak\" – magyarázta Şerbănescu. A szakértő szerint azért nem fogják a görögöket kiebrudalni az eurózónából, hogy ne derüljön ki, tulajdonképpen a saját bankjait segítette ki Németország adófizetői pénzéből.

Mindenképp vesztes a romániai polgár?

Ugyanakkor meggyőződése, hogy a tárgyalások Görögországgal nem fognak eredményre vezetni, mert „a németek lehetetlent kérnek tőlük\", ha azonban megpróbálják kizárni a görögöket az eurózónából, akkor ők előállnak majd ezzel a történettel. Kérdésünkre, hogy a görög válság milyen hatással lehet a romániai átlagember életére, közölte: teljesen mindegy, mi történik Görögországgal, mi így is, úgyis veszítünk.

Ami az euró árfolyamának esetleges elszabadulását illeti, ha ez be is következik, a kisemberre aligha lesz hatással – fejtette ki Şerbănescu. Mint ecsetelte, a stabil lej-euró árfolyamban elsősorban a külföldi tőke érdekelt, hiszen nekik fontos, hogy a lejben megtermelt profitjuk ne értéktelenedjen el. „Mugur Isărescu, a román jegybank elnöke az ő érdekeiket szem előtt tartva vigyáz az árfolyam stabilitásra\" – vallja a szakember. Hozzáfűzte: azok a cégek – ilyenek a különböző szolgáltatók –, amelyek euróban számláznak, azok megszegik az ország törvényeit, mint ahogy azok is, akik euróban kérik vagy fizetik a lakbért. „Ez a törvény, nem én találtam ki\" – fűzte hozzá Şerbănescu.

Diósi László: intő példa a görög válság

Diósi László, az OTP Bank Románia vezérigazgatója eközben úgy látja, hogy nem érné hatalmas gazdasági sokk az Európai Uniót, ha Görögország kilépne az eurózónából.

Mint kérdésünkre kifejtette, a görög válság csak pillanatnyi felfordulást okozna, ami viszont arra jó lehet, hogy intő példa legyen azoknak a kormányoknak, amelyek hasonló megoldásokkal kacérkodnak – a görög példa ugyanis bizonyítja, hogy az adósság vissza nem fizetése nem vezet jóra, pénzügyi fegyelemre van szükség. Diósi László hangsúlyozta, például a román kormány és a jegybank mindvégig kitartott a kemény monetáris politika mellett, és a pénzügyi fegyelem meghozta az eredményét, „a trendek jók, a gazdaság növekszik\".

A pénzügyi szakértő úgy látja, Romániát így csak átmenetileg érintené a görög válság, inkább csak a pénzpiacok hullámzása miatt. „A lej most is viszonylag nyugodtan viselkedik, pedig a hírek politikai bizonytalanságot sugallnak. Valamennyit gyengült ugyan a lej, de nem omlott össze, a gyengülés sem azért következett be, mert akkora lenne a baj\" – ecsetelte a szakember.

Diósi László különben úgy véli, Görögország jó eséllyel nem fog kilépni az eurózónából, bár most még 50-50 százalék az esély, vagyis „vagy igen, vagy nem\". Ha mégis megtenné, a szakember szerint az már nem okozna akkora veszteséget, hiszen 2011-ben mindenki megijedt, a bankok kivonultak a görög piacról, kivonták a tőkéjüket, megszabadultak a görög állampapíroktól. Ugyanakkor – tette hozzá – a görögök sem támogatják már a saját kormányuk szembefordulását az Európai Unióval, Európa részének gondolják az országukat, nem akarnak kilépni az Unióból, aggasztja őket a kormányuk szembeszegülő politikája, és el kell fogadniuk, hogy a korábbi rendkívüli könnyű élet volt a kevésbé reális.

Diósi egyúttal arról is beszélt, a hírekből is látszik, hogy amíg korábban az EU ellen tüntettek, most a saját, radikális kormányuk ellen vonulnak utcára, s ismerősei is hasonló hangulatról számoltak be.

A bankigazgató ugyanakkor rámutatott, hogy ha Görögország nem lenne az eurózóna tagja, meglenne a drachma, akkor lettek volna mechanizmusok a válság tüneteinek a kezelésére: a drachma elértéktelenedett volna az euróhoz képest, a görögök nem lettek volna képesek importálni, ez pedig utat nyithatott volna a belföldi termelésnek, fellendülhetett volna az export, nagyon olcsó lett volna az ország, érkeztek volna a befektetők, a saját pénzből pedig ki lehet adni a nyugdíjakat, a szociális segélyeket.

„A saját pénz úgy viselkedik, mint a láz az emberi szervezetben: amikor magas lázunk van, legyengülünk, nyomjuk az ágyat, alig tudunk mozogni, de közben a láz elpusztítja a baktériumokat, és a láz elmúltával talpra állunk\" – vont párhuzamot a szakértő.

Készpénzzel utazzunk Görögországba!

A válság hírére senki nem mondta vissza a görög nyaralást, továbbra is az egyik kedvelt turistacélpont maradt, hétről hétre többen utaznak a görög szigetekre – fejtette ki László Endre, a Transilvania Tourist Service utazási iroda ügyvezető igazgatója, amikor arról faggattuk, hogy az elmúlt időszak bizonytalansága kihatott-e az utazási kedvre. Hozzátette: egyetlen ügyfelük sem érdeklődött, nem riasztják el a turistákat a görög válságról érkező hírek.

László Endre ugyanakkor azt tanácsolja a Görögországba utazóknak, hogy ne számítsanak a bankkártyájukra, vigyenek magukkal annyi készpénzt, amennyit szükségesnek vélnek a kirándulás alatt, mert csak így előzhetik meg azt, hogy ne a helyszínen szembesüljenek azzal, hogy nem boldogulnak, mert a bankok sokat lebegtetett bezárása miatt a bankkártyájuk semmire sem jó, pénzt sem tudnak kivenni, és fizetni sem tudnak vele.

Hasonlóképpen nyilatkozott megkeresésünkre Janka Katalin, a kolozsvári székhelyű Boomerang Services utazási iroda vezetője. Mint fogalmazott, eddig semmilyen aggodalmat nem tapasztaltak. A turisták már azért sem aggódnak, mert ha voltak is korábban tüntetések, zavargások Görögországban, azok nem a turisták által látogatott helyszíneken fordultak elő. A görög szállodák most is 90 százalékos telítettséggel üzemelnek. Szerinte ugyanakkor a jelenlegi görög válságnak hosszú távon lehet kihatása.

Mekkora a görög függőség?

A román gazdaság, úgy tűnik, semmiképp sem fogja érintetlenül átvészelni a görög válságot. Mint a Digi 24 hírtelevízió által megkérdezett szakértők is emlékeztettek, Románia nagyobb értékben exportál, mint amennyi itt értékesített termék görög származású. Ugyanakkor az exportőrök mellett nagyon megsínylik majd a gondokat a román piacon jelen lévő hellén bankok.

„Ezek a pénzintézetek valószínűleg elveszítik finanszírozásukat\" – vallja Dragoş Nichifor hitelbróker. Azonban a Román Nemzeti Bank (BNR) ismételten felhívja a figyelmet, hogy nincs okuk aggodalomra azoknak, akik görög bankban tartják a pénzüket, mivel 100 ezer euró értékig garancia van a letétekre.