Idén márciusban a Romániában tevékenykedő görög bankokban összesen 23 milliárd lejt tartottak a kliensek – 1,7 milliárddal kevesebbet, mint a 2014 decemberében jegyzett összeg –, ez pedig az összes hazai banki letét 10 százaléka volt. A Román Nemzeti Bank (BNR) ugyanakkor elismerte, hogy az elmúlt hetekben sokan vették ki megtakarításukat ezekből a pénzintézetekből, a központi jegybank szerint azonban nem kell attól tartani, hogy a görög tőkéjű bankok pénz nélkül maradnak.

Dan Suciu, a BNR szóvivője hangsúlyozta: ezek a pénzintézetek csak nagyon kis mértékben függnek az anyabankoktól. Hasonlóan vélekedik Cristian Pârvan, a romániai üzletemberek szövetségének főtitkára, aki elmondta: amennyiben a görög bankok külföldi finanszírozás nélkül maradnának, a tartalékokból és az állampapírokból akkor is ki lehetne elégíteni az ügyfelek igényeit.

Romániában négy, többségében görög tőkéjű bank működik: az Alpha Bank, a Piraeus Bank, a Bancpost és a Banca Românească, amelyek összesen 535 fiókot működtetnek és 7200 személynek biztosítanak munkát. A pénzintézetek aktívái elérik a 45 milliárd lejt, ez a teljes hazai piac 12 százalékát teszi.

Frunda György kedden az RFI rádiónak mondta el azt, hogy a görög tőkéjű pénzintézetekben tartott vagyonát máshová utalta át. „Fogalmam sincs, hogy a görögországi bankok miatt Romániában mi fog történni, de én és az ismerőseim is máshová vittük a pénzünket” – fogalmazott az RMDSZ-es politikus.

A miniszterelnök tanácsosa ugyanakkor arra is kitért, hogy szerinte az athéni történések miatt az Európai Unió által a jövőben hozandó intézkedések nagyban befolyásolják majd Románia eurózónához való csatlakozását. „Biztosan szigorítani fogják az eljárást, így az országnak nehezebb utat kell majd bejárnia” – fogalmazott Frunda. Hozzátette: mivel Románia egyelőre nem tagja az eurózónának, minden bizonnyal Görögország esetleges kilépésének nem lesznek súlyos következményei.

Victor Ponta tanácsosa úgy véli: valószínűleg gazdasági következményei is lesznek a görögországi történéseknek, főként az export terén, a polgároknak pedig „össze kell húzniuk a nadrágszíjat”. „A turizmust is érinteni fogja a helyzet, a román turisták ugyanis kétszer is meggondolják, hogy Görögországban akarnak-e nyaralni” – nyilatkozta a rádiónak Frunda.

Görögországban a bankok még legalább két napig zárva tartanak, ugyanakkor továbbra is csak 60 eurót lehet kivenni naponta az automatákból. Az Európai Központi Bank eközben bejelentette: továbbra is biztosítja a finanszírozást a görög pénzintézeteknek, de szigorítani fogja a támogatás feltételeit.

Winkler Gyula: Románia nyerhet a görög helyzetből

Románia akár nyerhetne is a görögországi válság következményein, hiszen megtörténhet, hogy a külföldi befektetők ide helyezik át tevékenységüket – fogalmazott Déván tartott sajtótájékoztatóján Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, aki ugyanakkor elismerte, hogy ez cinikus szemléletnek tűnhet.

Mint rámutatott: a görögországi népszavazás nyomán kialakult helyzet hatással van a lej árfolyamára, de meggyőződése, hogy ideiglenes befolyásról van szó. „Románia gazdaságilag stabil, és akinek megtakarítása van a görög tőkével rendelkező bankokban, nincs oka aggodalomra, hiszen a bankbetétek 100 ezer euró értékig a Román Nemzeti Bank által garantáltak” – magyarázta.

Winkler szerint Görögországnak érdeke megállapodást kötni az Európai Központi Bankkal, az Európai Bizottsággal, valamint a Nemzetközi Valutaalappal, ugyanakkor ennek a megállapodásnak a betartása közös európai elvárás.

Leállt a kétoldali kereskedelem

A Románia és Görögország közötti kereskedelmi kapcsolatot is érintik az athéni történések, a bankok zárva tartása miatt ugyanis a hazai üzletemberek attól tartanak, hogy nem kapnak majd pénzt a beszállított áruért. Mihai Ionescu, az exportőrök és importőrök egyesületének elnöke elmondta: mivel a bankok nem működnek, gyakorlatilag leállt a kereskedelem, és nem tudni, hogy a helyzet mikor fog javulni.

Románia főként üzemanyagot, kohászati termékeket, gépkocsikat és élelmiszert ad el Görögországnak, míg elsősorban gyümölcsöt, üveget és műanyagasztalokat vásárol. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint az idei év első három hónapjában 171 millió euró értékben importáltunk, míg az export értéke 168 millió euró volt.

Románia egyébként a legnagyobb értékben Németországba exportál, tavaly több mint 10 milliárd értékben adott el árut a nyugati országnak. A sorban Olaszország (6,2 milliárd euró) és Franciaország (3,6 milliárd euró) következik. Tavaly ugyanakkor összesen 52,5 milliárd euró értékben exportáltunk.