Különös helyzet állt elő a romániai autópálya-beruházások kapcsán: Dan Marian Costescu közlekedésügyi miniszter elmondása szerint év végén az országban kevesebb használható sztráda lesz, mint ahány kilométeren januárban közlekedni lehetett.
2015. november 25., 19:292015. november 25., 19:29
A furcsa fejlemény annak tudható be, hogy idén szeptemberben lezárták a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Szászváros közötti szakaszának hármas jelzésű, 22 kilométeres részét. Az Országos Útügyi és Autópálya-társaság (CNADNR) ugyan nemrég arról tájékoztatott, hogy a szakaszt december folyamán ismét megnyitják, most azonban a közlekedésügyi tárcavezető kijelentette, hogy év végéig erre nem kerül sor.
„A sztráda zárva marad, amíg minden biztonsági intézkedést és eljárást véglegesítenek. Nem lehet politikai szintén döntést hozni arról, hogy milyen szakaszokat nyissanak meg a forgalom előtt, ehhez elemzéseket kell végezni. Engedély nélkül nem kockáztathatjuk meg, hogy újranyissunk egy autópályarészt, néhány hónap múlva pedig ismét repedések alakuljanak ki, így ördögi körbe kerülünk. Felelősségteljesen kell eljárnunk, ez pedig apró és törvényes lépéseket feltételez” – magyarázta Dan Marian Costescu, aki egy bukaresti metróállomás építőtelepét látogatta meg.
A miniszter ugyanakkor hangsúlyozta: Románia számára a közügyek tekintetében prioritást jelent az autópálya-építés. „Lehet, hogy év végén kevesebb sztrádánk lesz, azokon legalább biztonságosan lehet közlekedni” – fogalmazott a tárcavezető. Arra a kérdésre, hogy találkozni fog-e az érintett szakaszt megépítő Salini-Impregilo olasz vállalat képviselőivel, Costescu elmondta: utánanéz, hogy miniszterként milyen mértékben avatkozhat bele az ügybe, mert nem akarja „zavarni a dolgok menetét”. „Ez nem jelenti azt, hogy a kivitelezőnek nem kell felelősséget vállalnia az esetleges hibákért” – tette hozzá.
A Nagyszeben és Szászváros közötti autópálya-szakaszt tavaly novemberben, az államelnöki választás második fordulója előtt két nappal nyitották meg: az eseményen Victor Ponta volt miniszterelnök, akkori államfőjelölt is részt vett. A kivitelező felhívta a figyelmet arra, hogy a sztráda nem készült el teljes egészében, a kabinet ennek ellenére a megnyitás mellett döntött.
Alig két héten belül azonban az aszfalton repedések jelentek meg, a CNADNR viszont arról számolt be, hogy felületes hibákról van szó, amit gyorsan kijavítanak az olasz vállalat költségén. Idén szeptemberben azonban meghatározatlan ideig lezárták a sztrádakaszt, miután az útügyi társaság arról számolt be, hogy újabb probléma merült fel, mivel „a kivitelező nem végzett jó munkát”.
A 22 kilométeres, hármas jelzésű szakasz megépítésére vonatkozó, 2011-ben aláírt szerződés értéke 182,9 millió euró volt. A Nagyszeben–Szászváros közötti egyes, kettes és négyes jelzésű – összesen 60 kilométeres – részt 2013 decemberében nyitották meg a forgalom előtt, ezek megépítése 326,5 millió euróba került – általános forgalmi adó (áfa/TVA) nélkül.
Tavaly 5200-zal 39 900-ra csökkent a betöltetlen munkahelyek száma Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken ismertetett adatai szerint.
Tavaly az előző évhez képest 13,9 százalékkal 2113 lejre nőtt az átlagnyugdíj Romániában – tájékoztatott pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem elégedett Adrian Câciu európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter az uniós helyreállítási program (PNRR) keretében elköltött összeg mértékével.
Április elsejétől Belgiumban havi 2029,88 euróra nő a minimálbér, és ezzel ötre nő azoknak az európai uniós országoknak a száma, ahol a havi bruttó minimálbér meghaladja a 2 000 eurót – írja az Euractiv.
Sürgősségi rendelettel törölte csütörtökön a kormány a 2022/22-es számú sürgősségi rendeletbe foglalt termelő-fogyasztói „napfényadót”, és módosított az energiaárak korlátozásának rendszerén.
A kormány fenntartja az energiaár-sapkákat, de módosít az árplafonokon a fogyasztók javára – jelentette be a csütörtöki kormányülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Elfogadta a bukaresti parlament, hogy 25 ezer lejig terjedő fogyasztási kölcsön esetében legtöbb az összeg kétszeresét kérheti vissza ügyfelétől a hitelező. Eddig olyan esetek előfordultak, hogy a felvett összeg akár hatszorosát kellett visszafizetni.
Az átlagos óránkénti munkaerőköltség tavaly az EU-ban 31,8 euró, az euróövezetben pedig 35,6 euró volt, míg 2022-ben az EU-ban 30,2 euró, az euróövezetben pedig 34 euró – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) szerdán közzétett adataiból.
A Romániai Fuvarozók Szövetsége (COTAR) szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztása „senkinek sem segít”, de ami az árstop után következik, az „felér majd egy katasztrófával”.
A pénzügyminisztérium azt javasolja, hogy hosszabbítsák meg június 30-áig a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztását; az erről szóló tervezetet már közvitára bocsátották – jelentette be Marcel Boloş tárcavezető.
szóljon hozzá!