A 384 igen szavazattal, 174 nem ellenében és 56 képviselő tartózkodása mellett elfogadott határozat szerint a feldarabolás a cégek piaci túlsúlyát mérsékelné. A dokumentum nem nevesíti ugyan a Google-t, de miután az amerikai vállalat uralja az európai keresőpiac 90 százalékát, a kaliforniai céget érintené leginkább. Emiatt amerikai törvényhozók és az Egyesült Államok uniós nagykövetsége is felemelte hangját a javaslat ellen.

A washingtoni politikusok szerint az ilyen javaslatok hidak építése helyett falakat emelnek, figyelmen kívül hagyják, hogy a következményeik milyen hatással lehetnek az Egyesült Államok és Európa közötti kereskedelemre. A nagykövetség levelében azt írta: versenyjogi kérdéseket objektív és pártatlan vizsgálati eredmények alapján, nem pedig átpolitizáltan kell eldönteni.

Az Európai Parlament határozata nem kötelező érvényű, vagyis a bizottság szabadon dönthet, hogy megfontolja-e a „darabolós” javaslatot, ahogyan arról is, hogy az esetleges megfontolás után figyelmen kívül hagyja. A szavazás ugyanakkor annak jele, hogy az európai politikusok egyre rosszabb szemmel nézik, hogy a Google mekkora piaci súlyra tett szert az Atlanti-óceán innenső partján.

Az új bizottság alakulása körüli brüsszeli pletykák között olyan is lábra kapott, hogy Berlin éppen azért lobbizik, hogy jelöltje, Günther Oettinger a digitális területet kapja, s így hatással lehessen a Google-t érintő döntésekre, szabályozásra. A bizottság illetékes tagjai ugyanakkor a szavazást megelőzően óvatosságra intettek. Oettinger egy interjúban arról beszélt, hogy nem lesz feldarabolás vagy kisajátítás. Margrethe Vestager versenyjogi biztos pedig összetett folyamatnak nevezte a Google ellen folyó vizsgálatot, amelyhez időre van szükség.

Brüsszel évek óta vizsgálja a Google-t, mert úgy ítéli meg, hogy visszaél piaci túlsúlyával, s kiszorítja versenytársait azáltal, hogy a keresési találatok között saját szolgáltatásait javasolja elsőként. A szavazást kezdeményező EP-képviselők szerint ha a vizsgálat nem hoz kielégítő eredményt, és a versenyellenes magatartás fennmarad, akkor valóban neki kell látni a domináns keresőszolgáltatások szabályozásának.

Az Európai Parlamentnek ugyanakkor nincs önálló jogalkotási joga, nem is kezdeményezheti uniós jogszabály megalkotását. Erre az uniós intézmények közül a szerződés értelmében egyedül az Európai Bizottságnak van lehetősége.