Mint részletezte, azoknál a munkaadóknál is felbukkan a feketemunka, ahol időszakos a tevékenység, például az építkezéseken, de ebben az ágazatban is inkább a kisebbek kockáztatnak. „A nagyobb vállalatoknál rendszerint minden rendben van. Valójában nem is éri meg törvénytelenül foglalkoztatni, hiszen 10–20 ezer lej közötti bírság jár minden feketemunkás után” – emlékeztetett a főfelügyelő.

Kovászna megyében egyébként szerinte nem jelenség a feketemunka, ám azért havonta 3-4 esetben kénytelenek eljárást indítani. Áprilisban pedig a szokásosnál több feketemunkást értek tetten: összesen hat ilyen esetre derítettek fényt, ezzel 12-re emelkedett az idén rajtakapott, illegálisan munkát vállalók száma.

Ördög Lajos egyúttal arról is beszámolt, hogy gyakoriak az országos szinten megszervezett, kampányszerű ellenőrzések, amikor az egész országban egyetlen éjszaka alatt például a pékségeket veszik górcső alá. Ezenkívül a felügyelők folyamatosan végeznek rutinellenőrzéseket, de gyakran csapnak le feljelentések alapján is.

„Naponta érkeznek feljelentések, általában a »szürkemunka« miatt fordulnak hozzánk a munkavállalók: arra panaszkodnak, hogy négyórás munkaszerződést kötöttek, ám több órát dolgoztatták őket, vagy hogy nem kapták meg a pénzüket” – tájékoztatott a munkaügyi felügyelőség vezetője. Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy a törvénykezési hiányosságok miatt a szürkemunka már nem tartozik a hatáskörükbe – adócsalásnak minősül, így nehezen tudnak eljárni. Tapasztalatai szerint különben a legtöbb esetben a kárvallottak már csak akkor jelentik a visszaélést, ha felmondtak, nem dolgoznak a cégnél. „A törvény értelmében a munkavállalóra  is napi 300–600 lejes pénzbírságot kell kiróni, ha elfogadta a feketemunka feltételeit\" – figyelmeztet a főfelügyelő.  

Órdög Lajos kérdésünkre arról is beszámolt, hogy a munkavédelmi szabályok be nem tartását általában kívülállók jelzik – legutóbb például a Székely Mikó Kollégium tetőszerkezetét javítókat jelentették fel, mert nem használtak védőfelszerelést. Ilyen esetekben a céget büntetik meg, holott gyakran előfordul, hogy a munkaadó biztosítja az előírásos védőfelszerelést, ám a munkások nem veszik azt fel. Ilyen esetekben a cégvezetőnek kell elszámolnia az alkalmazottaival. Ugyanakkor az is előfordul, hogy a munkavédelmi előírásokat be nem tartó személy feketén dolgozik, ha pedig ilyenkor balesetet szenved, az nem minősül munkabalesetnek, polgári úton lehet csak tisztázni – mutatott rá a szakember.