Fotó: Veres Nándor
Bár az országos nettó átlagfizetés tavaly novemberben 1743 lej volt, az Országos Statisztikai Intézet (INS) kimutatásai szerint vannak olyan munkaterületek, ahol az átlagfizetések alig súrolják az 1000 lejes küszöböt.
2015. február 13., 13:372015. február 13., 13:37
Mint a rangsorból kiderül, a pincérek és a recepciósok a legrosszabbul fizetett munkaerők 1033 lejes átlagfizetéssel, igaz, hogy esetükben sokszor a borravalónak köszönhetően jóval nagyobb summára kerekíthető a bérük. A vendéglátó-ipari alkalmazottakat a textiliparban dolgozók követik a maguk 1112 lejes átlagbérével, harmadikok pedig az élelmiszeriparban dolgozók havi 1161 lejes fizetéssel.
Nehéz megélhetés
A statisztikákat a legtöbb esetben igazolja a valóság. Egy marosvásárhelyi pizzázó bárosát és pincérnőjét faggatva megtudtuk, valóban nagyjából ennyit keresnek. „Nem változott semmi. A fizetésünk nagyon kevés, akkor lehetne tisztességes megélhetésről beszélni, ha ennek háromszorosát keresnénk. De Romániában nem is tudom, hogy ez lehetséges-e. Ahhoz céget kellene alapítani” – vélték a nevük elhallgatását kérő fiatalok.
Hasonlóképpen alacsony keresetről számolt be érdeklődésünkre a város egyik kenyérboltjának alkalmazottja is. „Mindig is a minimálbért kaptuk, ennél rosszabb már nem lehet” – mondta. „Hogy lenne elég az a pénz? A közköltségért dolgozunk, mindenki tudja, nem titok. Három számjegyű számlák érkeznek, ráadásul télen 3-mal kezdődnek az összegek. Ami megmarad, ki lehet számolni, hogy mire futja” – fogalmazott.
Vannak kivételek?
A tavaly indult Zafir Deco cég egyik tulajdonosa ezzel szemben azt mondja, nem biztos, hogy a valóság megfelel a statisztikai adatoknak. A vállalkozást egy testvérpár vezeti, és elmondásuk szerint először függönyök varrására rendezkedtek be, de a nagy kereslet miatt hamarosan átálltak a jellegzetes roma népviseletek készítésére.
A társtulajdonos maga is sokáig dolgozott varrodában, egykori kollégái, ismerősei közül sokan átigazoltak egy marosszentgyörgyi hasonló létesítménybe, és úgy tudja, valóban sokat dolgoznak. A fizetésekről csak annyit nyilatkozott: „aki siránkozni akar, kevesebbet mond, aki nagyzolni, többet, tehát, hogy mi az igazság, azt nem lehet tudni”.
Beszélgetőtársunk nem panaszkodik, van elég munkájuk. Ugyanakkor azon a véleményen van, hogy ha nem lenne a sok turkáló, még keresettebbek lennének a szolgáltatásaik, hiszen míg egy cipzárcsere belekerülhet 10 lejbe is, addig a turkálóban egy nadrágot három lejért árulnak.
A Zafir Deco tulajdonosa szerint az 1112 lejes átlagbérből egy személy szerény körülmények között meg tud élni, de úgy véli, ahol gyerekek vannak, és egy iskolatáska 100 lejtől kezdődik, nagyon nehéz kijönni.
Április elsejétől Belgiumban havi 2029,88 euróra nő a minimálbér, és ezzel ötre nő azoknak az európai uniós országoknak a száma, ahol a havi bruttó minimálbér meghaladja a 2 000 eurót – írja az Euractiv.
Sürgősségi rendelettel törölte csütörtökön a kormány a 2022/22-es számú sürgősségi rendeletbe foglalt termelő-fogyasztói „napfényadót”, és módosított az energiaárak korlátozásának rendszerén.
A kormány fenntartja az energiaár-sapkákat, de módosít az árplafonokon a fogyasztók javára – jelentette be a csütörtöki kormányülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Elfogadta a bukaresti parlament, hogy 25 ezer lejig terjedő fogyasztási kölcsön esetében legtöbb az összeg kétszeresét kérheti vissza ügyfelétől a hitelező. Eddig olyan esetek előfordultak, hogy a felvett összeg akár hatszorosát kellett visszafizetni.
Az átlagos óránkénti munkaerőköltség tavaly az EU-ban 31,8 euró, az euróövezetben pedig 35,6 euró volt, míg 2022-ben az EU-ban 30,2 euró, az euróövezetben pedig 34 euró – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) szerdán közzétett adataiból.
A Romániai Fuvarozók Szövetsége (COTAR) szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztása „senkinek sem segít”, de ami az árstop után következik, az „felér majd egy katasztrófával”.
A pénzügyminisztérium azt javasolja, hogy hosszabbítsák meg június 30-áig a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztását; az erről szóló tervezetet már közvitára bocsátották – jelentette be Marcel Boloş tárcavezető.
Bár Románia példásan betartja az orosz kőolajtermékek behozatalára vonatkozó EU-s előírást, az orosz kőolaj „tisztára mosásáról” közismert Indiából és Törökországból nagyságrendekkel nőtt a behozatal tavaly.
Románia 2022-höz képest egy helyet rontva a 44. volt 2023-ban az életminőség és a társadalmi jólét tekintetében a vizsgált 170 ország kedden közölt rangsorában.
A közalkalmazotti és a versenyszférában egyaránt látványosan, 34 százalékról 41 százalékra nőtt 2002 és 2021 között a nők aránya a romániai intézmények és vállalatok vezetőtestületeiben – derül ki a Friedrich-Ebert-Stiftung Románia adataiból.
szóljon hozzá!