Hitelátváltás: EU-s normával védekeznek a bankok

Hitelátváltás: EU-s normával védekeznek a bankok

Amennyiben sor kerül a devizahitelek lejre való átváltására, a vonatkozó jogszabály kidolgozásakor a romániai hatóságoknak figyelembe kell venniük az európai uniós normákat – mutatott rá közleményében a hazai banki munkáltatók tanácsa (CPBR). 

Kőrössy Andrea

2015. január 29., 16:052015. január 29., 16:05

A szövetség arra is felhívta a figyelmet, hogy a magáncsőd intézménye csak abban az esetben lehet hatékony, ha nem ad lehetőséget a visszaélésekre. Amint a munkáltatói tanács közleményében kifejtette: egy 2014-es EU-s irányelv szerint a devizahiteleket csak az átváltáskor érvényben lévő árfolyam szerint lehet konvertálni.

A normát ugyan csak 2016 márciusától kell alkalmazniuk a tagországoknak, de a CPBR szerint „már ettől az évtől figyelembe lehet venni a jogszabály kidolgozásánál”. A tanács szerint kizárólag a bankok és az ügyfelek között született egyéni megállapodás nyomán lehet más, például a hitelszerződés megkötésekor érvényes árfolyamon átváltani lejre a deviza alapú kölcsönt.

„Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a piacgazdasági és az európai irányelveket figyelmen kívül hagyó jogszabály kiszámíthatatlanná teszi az országot a beruházók számára, és az ügyfeleket is nehéz helyzetbe hozhatja. Előfordulhat például, hogy ugyanazoknak a kedvezményeknek fognak örülni azok, akik objektív okok miatt képtelenek fizetni havi törlesztőrészleteiket, illetve akik több százezer vagy több millió svájci frank vagy euró alapú kölcsönt vettek fel ingatlanbefektetésre” – hangsúlyozta a banki munkáltatókat tömörítő szervezet.

A magáncsőd intézményének bevezetésével kapcsolatban a CPBR azt írja: csak abban az esetben támogatják a kezdeményezést, ha a jogszabály nem ad lehetőséget a visszaélésekre, és csakis a „szélsőséges helyzetben lévő” adósoknak nyújt segítséget.

„A tervezetet eddig helytelenül mutatták be a hatóságok és a sajtó is, hiszen sokan úgy értelmezik, hogy a magáncsőd mindenkinek megoldást jelent, aki hosszabb vagy rövidebb ideig pénzügyi gondokkal küzd, ennek ellenére krízishelyzetben sem hajlandó engedni életszínvonalából. Tévedés – a magánszemélyek fizetésképtelenné nyilvánítása éppen a bevételek hatékony átcsoportosításáról szól” – vélekednek a romániai pénzintézetek.

A CPBR-nek hat tagja van: a Román Kereskedelmi Bank (BCR), a BRD, a Raiffeisen Bank, az UniCredit Ţiriac, az ING és a Volksbank – a hat pénzintézet a hazai bankpiac aktíváinak mintegy felét birtokolja, illetve az alkalmazottak több mint egyharmadát ők foglalkoztatják. Svájci frank alapú hitelt összesen tizennégy hitelintézet – ezek közül tizenegy bank – biztosít Romániában.

Az érintett 75 ezer ügyfél 32 százaléka a Bancposttól, 24 százalék a Volksbanktól, 20 százalék a Piraeus Banktól, 11 százalék pedig a Raiffeisentől vett fel kölcsönt. A Román Nemzeti Bank (BNR) becslése szerint közel 4,3 milliárd lejes, 950 millió eurós kárt okozna a tizenegy banknak, ha az érvényben lévő frankkölcsönöket a hitelszerződés megkötésekor érvényes árfolyam alapján váltanák át lejre.

A Transilvania Bank segítené a Volksbank adósait

A Volksbankot felvásárló Transilvania Bank közbelépne az osztrák pénzintézet romániai leányvállalata svájcifrank-hiteleseinek megsegítése érdekében. Noha a Versenytanács hivatalosan még nem bólintott rá a tranzakcióra, a bukaresti hivatal által hozott döntés értelmében a Transilvania Bank beleavatkozhat az ügy megoldásába. Bogdan Chiriţoiu, a Versenytanács elnöke úgy nyilatkozott: azért határoztak így, mert a Volksbank ügyfeleinek nagy részét nehéz helyzetben van. A Volksbank az adósok megsegítése érdekében nemrég arról döntött, hogy az ügyfeleknek április 17-éig a december 31-én érvényes 3,8035 lej/svájci frankos árfolyam alapján kell fizetniük törlesztőrészletüket. A Román Nemzeti Bank (BNR) közlése szerint egyéként csütörtökön az egy nappal korábbi értékhez képest 2 százalékkal erősödött a lej a svájci frankkal szemben, az árfolyam így elérte a 4,2748-as értéket. Sorozatban ez már a negyedik nap volt, amikor a frank veszített értékéből a lejjel szemben.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 23., kedd

Idő előtt megérkezhet a májusi nyugdíj

Marcel Ciolacu kormányfő kedden felkérte Simona Bucura-Oprescu munkaügyi minisztert, intézkedjen annak érdekében, hogy a nyugdíjasok még az ortodox húsvét előtt kézhez kapják nyugdíjukat.

Idő előtt megérkezhet a májusi nyugdíj
2024. április 23., kedd

Olcsóbb gázzal kecsegteti az EU polgárait Ursula von der Leyen

Az Európai Bizottság arra számít, hogy a gázárak csökkenni fognak annak köszönhetően, hogy a cseppfolyósított földgáz (LNG) globális kínálata emelkedik, ami teret ad a megújuló energiaforrásokba történtő befektetéseknek – mondta Ursula von der Leyen.

Olcsóbb gázzal kecsegteti az EU polgárait Ursula von der Leyen
2024. április 23., kedd

Szép kis summát kínál, Magyarországon is munkaerőt toboroz a váradi gigaberuházó

Ütemterv szerint halad a Nokian gumiabroncsgyártó nagyváradi gyárának építése, ahová a partiumi városból és környékéről, így Magyarországról is munkaerőt toboroznak, mégpedig a térségben nagyon magasnak számító bérkínálattal.

Szép kis summát kínál, Magyarországon is munkaerőt toboroz a váradi gigaberuházó
2024. április 22., hétfő

Romániában az egyik legmagasabb a költségvetés hiánya uniós összevetésben

Az Eurostat hétfőn közzétett adatai szerint az Európai Unióban az átlagos GDP-arányos költségvetési hiány a 2022-es 3,4 százalékról 2023-ra 3,5 százalékra nőtt, Románia pedig a legmagasabb deficittel rendelkező tagállamok közé tartozott.

Romániában az egyik legmagasabb a költségvetés hiánya uniós összevetésben
2024. április 22., hétfő

Irdatlan veszteséget szenvednek a teherfuvarozók a schengeni csatlakozás elmaradása miatt

A közúti árufuvarozói ágazat 2022-ben 2,41 milliárd eurót, tavaly pedig 2,55 milliárd eurót veszített a határellenőrzések okozta késések miatt – jelentette ki Radu Dinescu, a Romániai Közúti Fuvarozók Országos Szövetségének (UNTRR) főtitkára.

Irdatlan veszteséget szenvednek a teherfuvarozók a schengeni csatlakozás elmaradása miatt
2024. április 22., hétfő

Erdélyi gyárába helyezi át a termelést a Michelin bezárásra ítélt lengyelországi üzeméből

A közel 30 milliárd eurós éves forgalmat bonyolító francia Michelin gumiabroncsgyártó bezárja a lengyelországi Olsztynban található nehéz tehergépkocsiknak abroncsot gyártó üzemét – értesült a Profit.ro.

Erdélyi gyárába helyezi át a termelést a Michelin bezárásra ítélt lengyelországi üzeméből
2024. április 22., hétfő

Szerényen bővült tavaly a romániai autópálya-hálózat, még mindig sok a földút

2023 végére 48 kilométerrel bővült a romániai autópálya-hálózat, a közúthálózat hossza pedig összesen 86 388 kilométer volt, amiből 17 677 kilométer (20,4 százalék) főút, 35 046 kilométer (40,6 százalék) megyei és 33 665 kilométer (39,0 százalék) községi út.

Szerényen bővült tavaly a romániai autópálya-hálózat, még mindig sok a földút
2024. április 20., szombat

Változó utazási trendek: népszerűbb a hegyvidék, mint a tengerpart

Kétszer népszerűbb az utazni vágyó romániai lakosok körében a hegyvidék, mint a tengerpart, és a gyógyfürdők is megelőzik a Fekete-tengeri kiruccanás iránti vágyat – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.

Változó utazási trendek: népszerűbb a hegyvidék, mint a tengerpart
2024. április 20., szombat

Magukhoz akarják édesgetni a nagy üzletláncok a helyi mezőgazdasági termelőket

A friss mezőgazdasági termékek internetes kínálata és a kézműves vásárok egyre nagyobb népszerűsége irányváltást mutat a vásárlói szokások alakulásában. Az új trend a multinacionális cégek romániai üzletláncait is alkalmazkodásra készteti.

Magukhoz akarják édesgetni a nagy üzletláncok a helyi mezőgazdasági termelőket
2024. április 19., péntek

Románia leggazdagabb 10 százaléka közel ötször többet keres, mint a legszegényebb 10 százalék

Az európai uniós tagállamok közül Romániában az egyik legnagyobb a különbség a leggazdagabbak és a legszegényebbek jövedelme között – hívta fel a figyelmet a Friedrich-Ebert-Stiftung Románia Alapítvány az Eurostat 2022-es adatait idézve.

Románia leggazdagabb 10 százaléka közel ötször többet keres, mint a legszegényebb 10 százalék