Brüsszelben a kolozsvári reptér által a Wizz Airnek fizetett marketingdíj, valamint a Marosvásárhelyen fizetendő alacsony reptérhasználati díj és az önkormányzatok által a reptereknek nyújtott támogatások ébresztettek gyanút.
A kolozsvári reptér az ország második legforgalmasabb légikikötője, tavaly csaknem 1,2 millió utas fordult meg ott, és teljes mértékben a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában áll.
Az Európai Bizottság bejelentést kapott, miszerint a repülőtér tiltott állami támogatást adott a Wizz Airnek, s közfinanszírozás formájában maga is állami támogatást kap a megyei tanácstól.
Brüsszel a repülőtérnek a légitársasággal 2007 és 2010 között kötött olyan megállapodásait vizsgálja, amelyek azt rögzítik, hogy díjazás ellenében a Wizz Air reklámozza a megyét, bizonyos, attól is függő feltételek mellett, hogy a légitársaság mekkora forgalmat bonyolít Kolozsváron. A megállapodás a Wizz Airnek nyújtott földi szolgáltatásokat is szabályozza. Az Európai Bizottság úgy véli, hogy ezáltal a Wizz Air indokolatlan előnyhöz jutott versenytársaihoz képest, a saját pénzét kockáztató magánvállalkozó pedig ilyen körülmények között nem lett volna hajlandó ilyen megállapodást kötni.
A kolozsvári repülőtérnek nyújtott finanszírozással kapcsolatban a bizottság azt fogja megvizsgálni, hogy a 2010 és 2014 között a létesítménynek folyósított közpénzek biztosítottak-e indokolatlan gazdasági előnyt a repülőtérnek. A bizottság szerint a repülőtér állami finanszírozása csak akkor megengedett, ha valóban hozzájárul Erdély megközelíthetőségéhez és az ott élők közlekedésének elősegítéséhez. Külön kiemeli a bizottság, hogy a marosvásárhelyi repülőtér alig több mint 100 kilométerre van, ami mintegy másfél órás autózást jelent.

Az illetékesek cáfolnak
David Ciceo, a kolozsvári légikikötő igazgatója azonban az Agerpres hírügynökség megkeresésére leszögezte, valótlan feljelentésről van szó. Mint fogalmazott, az ügyben eljárók rendelkezésére fog bocsátani valamennyi szükséges iratot, és be fogják bizonyítani, hogy mind a reptér, mind pedig a Kolozs megyei közgyűlés „teljes mértékben tiszteletben tartotta a vonatkozó európai uniós előírásokat”. Ciceo egyúttal arra is emlékeztetett, hogy hasonló vizsgálat kezdődött 2011-ben a temesvári légikikötőnél is, ám annak eredményei máig nem ismertek. „Az eredmény közlése után lehet fellebbezni, így konkrét válasz 10-15 év múlva születhet” – fejtette ki a kolozsvári reptér igazgatója.
Hasonlóképpen nyilatkozott ugyanakkor Vákár István, a Kolozs megyei önkormányzat alelnöke is, aki egyúttal abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy a vizsgálat során kiderül, hogy nem követtek el szabálysértést, és tiszteletben tartották a törvényt.

Túl alacsony a díjszabás?
A szintén kizárólagos megyei tulajdonban lévő marosvásárhelyi repülőtér esetében Brüsszel azt kifogásolja, hogy a reptér használati díja – melynek elsőszámú haszonélvezője a Wizz Air – „abnormálisan” alacsony, és minél nagyobb forgalmat bonyolít egy cég, annál nagyobb kedvezményt kap. A repülőtéren tavaly 350 ezer utas fordult meg. Brüsszel pedig úgy véli, hogy az itt működő légitársaságok az alacsony díjak révén indokolatlan gazdasági előnyhöz jutottak versenytársaikkal szemben.
A légikikötő állami finanszírozásával kapcsolatban az Európai Bizottság ugyanazt fogja vizsgálni, mint Kolozsvár esetében, illetve, hogy szükséges-e közpénzt fordítani két, egymástól 100 kilométerre lévő repülőtérre, valamint, hogy az állam több adólejt költött-e a repülőtérre a szükségesnél.


Mi minősül kihágásnak?
Az Európai Bizottság a gazdasági tevékenységet végző cégekbe való állami beruházásokat akkor tekinti állami támogatásnak, ha magánbefektető, kizárólag üzleti, megtérülési, gazdasági szempontok alapján azonos feltételekkel nem fektetett volna pénzt az adott vállalatba. Brüsszel szerint teljesen legitim, hogy köztulajdonban lévő regionális repülőterek kedvezményekkel csábítsák magukhoz a légitársaságokat, de nem léphetik át azt a határt, amelybe egy profitorientált repülőtér-üzemeltető vállalkozás már nem egyezne bele. Az infrastruktúra, vagyis a repülőtér-építés támogatása terén az uniós szabályok deklarált célja annak elkerülése, hogy közpénzből olyan repülőterek épüljenek, amelyek egy adott földrajzi területen túlkínálatot teremtenek, és így a többszörös kapacitás miatt nem jövedelmező repülőterek jöjjenek létre.