A szerződés értéke 252 millió lej, a kivitelezési határidő pedig egy év. A cégcsoportnak 48 hónapig garanciát kell vállalnia az elvégzett munkálatokért. A sztrádaszakasz az észak-erdélyi autópálya Aranyosgyéres és Marosvásárhely közötti 52 kilométeres aszfaltszőnyegének a része. A hivatalos közlés szerint az építési költségek 85 százalékát kohéziós alapokból, 15 százalékát pedig az állami költségvetésből finanszírozzák.

Mint ismeretes, az erre a szakaszra beérkezett pályázatokat még január 27-én felbontották, azonban ki kellett várni az óvási időt. Az 52 kilométeres autópályarészből egyelőre erre az egy útvonalra írtak alá kivitelezési szerződést, azonban még január végén mind az öt szakaszra kiválasztották a kivitelezőt, így hamarosan újabb előrelépés várható. „Amennyiben nem lesznek óvások, az útügyi vállalat még az év első felében aláírhatja a megbízási szerződést a konzorciumokkal\" – nyilatkozta korábban Ioan Rus közlekedési miniszter.

Tarthatatlan határidő?

Azt azonban, hogy tartható lenne a kivitelezési határidő, már január végén két, a licitből győztesként kikerült vállalkozó is megkérdőjelezte. Bereczki Ferenc, a Strabag romániai vállalatának – amely a Straco Gruppal közösen a második és az ötödik szakaszt építheti – vezetője január végén a Krónikának leszögezte, téves az az útügy által terjesztett információ, miszerint a tervezésre a cégek mindössze négy hónapot kaptak volna, a kivitelezésre meg egy évet.

„A tervezés hat hónap, a kivitelezés tizenhat. Ez is jó esetben. Mert ahhoz, hogy minden a lehető legjobban menjen, a tervezőcsapatnak egy tanulmányt is végeznie kell számos talajfúrással\" – szögezte le. „Ha egy csoda folytán 2017 nyarától már használható lesz ez a valamivel több, mint 50 kilométernyi pályaszakasz, naponta betérhetünk a templomba, és pénzt dobhatunk Szent Péter perselyébe!\" – érzékeltette az építkezés homályos jövőjét Bereczki Ferenc.

Hasonlóképpen értékelte a helyzetet a Radnót és Marosugra közötti szakasz építésére kiírt versenytárgyalásból győztesként kikerült Geiger Transilvania Kft. ügyvezető igazgatója is. Csongvay Attila a Krónikának nyilatkozva január végén leszögezte, az első kapavágást legjobb esetben 2016 tavaszán ejthetik meg, hiszen a tervezésre szánt négy hónapos időszak akkortól kezdődik, amikor az országos útügyi hatóság kiállítja a kezdési parancsot. Erre meglátása szerint legjobb esetben április végén, május elején kerülhet sor.

A terv leadására négy hónap áll a cég rendelkezésére. Utána elkezdődik az építkezési engedélyek beszerzési folyamata, ami szintén jó pár hónapig vagy akár egy fél évig elhúzódhat. „A kivitelezésre szánt tizenkét hónapot pedig attól a pillanattól számítják, amikor a CNADNR, immár az összes jóváhagyás birtokában, kiállítja a munkálatokra szóló parancsot\" – számolt be a kötelező lépésekről lapunknak Csongvay Attila.

Hosszú történet, kevés kilométer

Amint arról több ízben is írtunk, az Adrian Năstase vezette szociáldemokrata kormány 2003-ban sürgősségi rendelettel hagyta jóvá, hogy az útügyi hatóság versenytárgyalás nélkül szerződést kössön a Bechtel amerikai céggel. Az Európai Unió által is bírált szerződésről a román lapok azt állították: ez volt az ára Románia NATO-csatlakozásának.

Románia ebben arra vállalkozott, hogy uniós támogatás nélkül, kizárólag költségvetési forrásokból finanszírozza a Nagyvárad–Kolozsvár–Marosvásárhely–Brassó-nyomvonalon haladó sztráda megépítését, de erre sosem jutott elegendő pénz. Azóta a román politikai paletta valamennyi nagy pártjának – összesen nyolc – minisztere váltotta egymást a közlekedési tárca élén, és a román politikai pártok egymásra próbálják hárítani a felelősséget a rendkívül drágán épített, de befejezetlenül maradt észak-erdélyi autópálya ügyében.

A Bechtel még 2004-ben látott neki a munkálatoknak, amelyeket a teljes észak-erdélyi autópálya megépítésére vonatkozó, 2,2 milliárd eurós szerződés értelmében 2012-ig kellett volna befejezni. Az amerikai vállalat azonban tíz év alatt mindössze 52 kilométert épített meg a 415 kilométeresre tervezett sztrádából a Kolozs megyei Gyalu és Aranyosgyéres között. A Ponta-kormány végül szerződést bontott a Bechtellel, az egyes szakaszok megépítésére pedig külön versenytárgyalást írnak ki, továbbá abban bíznak, hogy ezáltal jelentős európai uniós forrást is le tudnak hívni a munkálatokra.

Autópályalázban

A Ponta-kormány egyébként – elődeihez hasonlóan – autópályalázban ég. Éppen a szerdai kormányülésen fogadták el a Ponta-kabinet 2030-ig tervezett nagyobb infrastrukturális projektjeit (master plan) tartalmazó tervezetet. Ennek kapcsán a kormányülés első, sajtónyilvános részében Victor Ponta miniszterelnök arra kérte Ioan Rus közlekedési minisztert, hogy kezdjen el tárgyalni a témában az Európai Bizottsággal. Utóbbi válaszában jelezte, március 9–13. között várhatóak a brüsszeli megbeszélések.

A dokumentum – mint ismeretes – nemrég nyerte el végleges formáját, miután a január közepén elkezdett közvita nyomán a szaktárca úgy döntött, hogy az eredeti elképzelésnél kétszer több autópályát épít. A legutóbb ismertetett stratégia szerint 2030-ig összesen 1300 kilométerrel bővítenék a romániai sztrádahálózatot, ez 645 kilométerrel több, mint amennyi a közvitára bocsátott master planban szerepelt.

A közlekedési minisztérium tájékoztatása szerint mégiscsak autópályának építenek meg több olyan szakaszt, amely eredetileg gyorsforgalmi út lett volna: például a Nagyszeben– Piteşti- és a Marosvásárhely–Târgu Neamţ–Ungheni-útszakaszokat.

A fejlesztési tervbe belefoglaltak egy bukaresti körgyűrűt is, amelynek szintén sztrádaminősítése lesz. A kormány emellett 1877 kilométernyi gyorsforgalmi út építését is tervezi. A közúti projektek költsége a becslések szerint eléri a 26,48 milliárd eurót, ennek körülbelül felét autópályákra fordítják.
Tavaly szeptemberben a közlekedésügyi tárca terveiben még 656 kilométernyi autópálya és 2226 kilométernyi gyorsforgalmi út megépítése szerepelt 2030-ig, azt megelőzően pedig Dan Şova volt tárcavezető 2020-ig ígérte 1800 kilométer sztráda kivitelezését.

Ioan Rus jelenlegi közlekedésügyi miniszter januárban úgy nyilatkozott: a most 700 kilométeres autópálya-hálózatot ebben az évben 50 kilométerrel, jövő évben pedig 200 kilométerrel bővítik. A master planban szereplő beruházások megvalósítására a 2014–2020-as európai uniós költségvetési időszakban biztosított forrásokat hívnának le, a költségek egy kis részét pedig a kormány állná.