A román hatóságok 2012-ben állapodtak meg a nemzetközi hitelezőkkel arról, hogy 2018 végéig mind a lakossági, mind az ipari fogyasztók esetében liberalizálják a belföldi kitermelésű gáz árát. Az akkori ütemterv szerint tavaly október 1-jétől három, januártól két, áprilistól ismét kettő, júliustól pedig további három százalékkal emelkedett volna a lakossági gázár Romániában.

Csakhogy a Ponta-kormány tavaly szeptemberben rendeletet fogadott el arról, hogy 2016 júliusáig befagyasztja az energiahordozó árát, mivel az elmúlt két évben a gáz fogyasztói ára 16 százalékkal emelkedett, az átlagbér viszont csökkent. A parlament által később megszavazott jogszabály ugyanakkor 2021 júliusáig kitolta a hazai kitermelésű gáz árának liberalizációját mind a lakossági, mind az ipari fogyasztók esetében.

A bukaresti felülvizsgálati látogatáson tartózkodó nemzetközi trojka képviselői a hétvégi maratoni tárgyalásokon a gázár befagyasztásáról szóló döntés felülvizsgálatát kérték. Emellett sürgetik a román hatóságokat, hogy mihamarabb zárják be a Zsil-völgyi bányákban kitermelt kőszenet feldolgozó, 6500 alkalmazottnak munkát adó Hunyad megyei energetikai komplexumot, amely tavaly év végén fizetésképtelenné vált.

Az IMF követeli továbbá, hogy szüntessék be az állami segélynyújtás módszerét, amit a nemzetközi hitelezők szerint Románia úgy ad, hogy időnként eltörli a vállalatoknak az állammal szemben felhalmozott adósságát.

„Amikor egy állami vállalat nem fizet egy másik állami vállalatnak, az pedig egy harmadik állami vállalatnak, akkor ez a körbetartozás is egyfajta jogtalan állami segélynyújtásnak számít, hiszen az állami adósság egy részétől mentesített vállalat egy magántulajdonban lévő hasonló céggel állhat így tisztességtelen versenyben” – számolt be a tárgyalásokon felmerült témákról Mihai Tudose gazdasági miniszter. Hozzátette: egy másik követelmény az IMF részéről az állami vállalatok vezetőségének a politika befolyása alóli kivonása, valamint a közszférában a tartozások felhalmozódásának rendezése.

Emellett leállítatná a trojka az Első autó néven nemrég beindított állami hitelgarancia-programot is, amellyel a kormány főleg a 18 és 35 év közötti fiatalokat támogatja abban, hogy egy legfeljebb 50 ezer lej értékű új gépkocsit vásároljanak.

Az egyeztetésekről kiszivárgott információk szerint azonban a Ponta-kabinet képviselői hallani sem akarnak az Első otthon program mintájára elindított projekt beszüntetéséről. Végezetül határozottan ellenzik a nemzetközi hitelezők a frankhitelesek megsegítése céljából bevezetni tervezett magáncsőd intézményét és a devizahitelek lejre történő átváltásáról szóló, a román parlament napirendjén szereplő jogszabályt is.

Mivel a bukaresti kabinet minisztereivel folytatott hétvégi egyeztetéseken nem jutottak közös nevezőre a felek, a Victor Ponta miniszterelnökkel esedékes mai találkozón derül ki, érvényben marad-e Románia és az IMF irányítása alatt megkötött, 4 milliárd euró elővigyázatossági típusú hitelszerződés.

Különben a mostanihoz hasonló nézeteltérések már tavaly is felmerültek a felek között, például amikor a román kormány a nemzetközi hitelezők jóváhagyása nélkül csökkentette öt százalékkal a munkáltatói nyugdíjjárulékot. Sőt az IMF decemberben azt kérte, hogy a román államháztartási hiánycél 2015-ben ne legyen nagyobb a GDP 0,9 százalékánál, de végül sikerült kiegyezni egy 1,83 százalékos derficitben.