A kiskereskedelmi üzletláncok visszautasítják a nyitva tartás korlátozását, és azt mondják, az államnak nem kellene beleszólnia abba sem, hogy milyen mértékben legyenek a polcokon román termékek.
2015. október 13., 18:572015. október 13., 18:57
Minderről kedden egy, a Mediafax hírügynökség által szervezett konferencián beszélt Dan Şucu, a romániai kiskereskedelmi láncok egyesületének (AMRCR) elnöke. Mint hangsúlyozta, a vásárló az egyetlen, aki eldöntheti, mikor akar betérni a boltba, és mennyit marad ott. „Az számít, hogy mi tetszik neki, és mit akar” – szögezte le a szakember, utalva arra, hogy felmerült, Romániában korlátoznák a boltok nyitva tartását.
„A különbség az, hogy minket naponta vagy legalább hetente választanak” – jegyezte meg az üzletember, aki régi témának nevezte egyúttal a román termékek polcokon való jelenlétének a kérdését. „Ez a téma bennünket rég foglalkoztat. Az ügyfelek legalább öt éve üzenik nekünk, hogy a polcokon román termékekkel akarnak találkozni. (…) Ez egy folyamat, nem érezzük úgy, hogy ebbe bele kéne avatkozni” – hangsúlyozta a kiskereskedelmi üzletláncok képviselője.
Amint arról beszámoltunk, a szenátus az elmúlt héten elfogadott egy törvénytervezetet, amelynek értelmében legkevesebb 51 százalékban romániai húst, zöldséget és gyümölcsöt kell kínálniuk a kereskedőknek. A jogszabályjavaslatot Ovidiu Donţu szociáldemokrata párti (PSD) szenátor kezdeményezte, és még döntéshozó kamaraként az alsóháznak is meg kell vitatnia és el kell fogadnia azt.
A 2009/321-es számú törvényt kiegészítő javaslat ugyanakkor tesz annyi engedményt, hogy a téli hónapokban, decembertől februárig az üzletek polcain megtalálható gyümölcsök és zöldségek legtöbb 70 százaléka lehet import. A kezdeményezés értelmében 25 ezer és 50 ezer lej közötti pénzbírságra számíthatnak azok, akik semmibe veszik a jogszabály előírásait.
Az európai uniós tagállamok közül Romániában az egyik legnagyobb a különbség a leggazdagabbak és a legszegényebbek jövedelme között – hívta fel a figyelmet a Friedrich-Ebert-Stiftung Románia Alapítvány az Eurostat 2022-es adatait idézve.
Az első két hónapban, a nyers adatok alapján, 41,2 százalékkal csökkent Romániában a lakásépítés volumene éves összevetésben – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Európai Unióban a februári 2,8 százalékról, illetve a januári 3,1 százalékról márciusban 2,6 százalékra csökkent az éves infláció; a tagállamok közül ezúttal is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – derül ki az Eurostat adataiból.
Az év első három hónapjában a 2023-as év hasonló időszakához képest 7,1 százalékkal nőtt a gépkocsigyártás Romániában, összesen 152 912 jármű gördült le a gyártósorról – derül ki a Romániai Gépkocsigyártók Egyesületének szerdán közzétett adataiból.
Már semmi sem indokolja az állam beavatkozását a romániai energiaárakba – állapították meg az Intelligens Energia Egyesület keddi szakmai rendezvényén felszólaló nemzetközi szakértők.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az októberi 3,8 százalékról 2,8 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
Megerősítette a hosszú és rövid futamú román devizaadósság-állomány eddigi BBB-/A3 besorolását és változatlanul stabil kilátás mellett továbbra is befektetésre ajánlja Romániát a Standard&Poor's nemzetközi hitelminősítő – közölte a pénzügyminisztérium.
Összesen 18 millió lejre bírságolt az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) három vállalatot a villamosenergia-nagykereskedelmi piaci tranzakciók szabályainak megsértése miatt.
Történelmi mélypontra csökkent az áramfogyasztás Romániában – írta az economedia.ro a Transelectrica adatai alapján.
A következő időszakban munkahelyváltást tervezők körében a vezető ok a magasabb fizetés, a következő legfontosabb számukra az otthoni munkavégzés lehetősége – derül ki az eJobs munkaerő-közvetítő platform friss felméréséből.
szóljon hozzá!