Egyre jobban teljesítenek a Kovászna megyei vállalatok: összforgalmuk, jövedelmük és az alkalmazottaik száma is nagyobb, mint egy évvel korábban – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján Édler András, a Kovászna megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke, aki egyúttal ismertette a megye legeredményesebb vállalkozásainak toplistáját.
2016. szeptember 27., 16:182016. szeptember 27., 16:18
2016. szeptember 27., 16:232016. szeptember 27., 16:23
Mint elhangzott, Kovászna megyében 4576 cég szerepel a nyilvántartásban, ám ezek közül több mint ezer nem nyújtotta be az elmúlt év könyvelési mérlegét, ugyanakkor csak 901 teljesítette a toplistába kerülés országosan egységes feltételeit.
Édler elmondta, 2015-ben a háromszéki vállalkozások 5,3 milliárd lejes forgalmat valósítottak meg, míg egy évvel korábban 5 milliárd lejt, a profitjuk pedig egy év alatt 386 millió lejről 430 millió lejre növekedett, miközben az alkalmazottaik száma 28312-ról 28842-re emelkedett. A kamara elnöke ugyancsak pozitívumként értékelte, hogy már második éve a nagyobb hozzáadott értéket termelő ipar átvette a vezetést, holott korábban évekig a kereskedelem valósította meg a megye gazdaságának jelentős részét. A forgalom tekintetében a kereskedelem a második helyre szorult, majd a szolgáltatások, az építkezés, a mezőgazdaság és végül a kutatás, a hightech következik.
Háromszéken tavaly a legnagyobb forgalmat a tejgyárak valósították meg: a Baróton bejegyzett Brassói Tejgyár nevű vállalat áll az élen évi 338 millió lej forgalommal, a sepsiszentgyörgyi Covalact a második 199 millióval, a kézdivásárhelyi Zarah Moden nadrággyár a harmadik 133 millióval. A Zarah Modennek volt egyébként a legmagasabb a profitja, 19 millió lej. Az Olt Textil gyár következik 14 millió lejjel, míg a szigetelőanyag-gyártó Arcon 10 millió lejes profittal a harmadik a listán. A legtöbb alkalmazottat az RGT nadrággyár, a Valkes autóalkatrész-gyár és a New Fashion nadrággyár foglalkoztatja, mind a három vállalatnál több mint ezren dolgoznak.
Édler András leszögezte, az adatokból egyértelműen kiderül, hogy a könnyűipar a legnagyobb foglalkoztató Háromszéken. A kamara elnöke abban bízik, hogy ha az ipari parkba újabb cégek telepednek, kialakul a verseny a munkavállalóért, és akkor ezek a gyárak is nagyobb fizetést adnak, hiszen elég nagy a profitjuk, tehát „van, honnan”. Hangsúlyozta, mindenki jól járna a béremelésekkel, hiszen az alkalmazottak elégedettebbek lennének, többet költenének, és arra is jobban tudnának figyelni, hogy inkább a helyi vállalkozóknak adják a pénzüket. „Amíg kevés a pénz, a lokálpatriotizmus helyett a legolcsóbb ár a döntő a vásárláskor\" – összegezte a kamara elnöke. A díjátadó gálára október 27-én kerül sor.
Elfogadta a bukaresti parlament, hogy 25 ezer lejig terjedő fogyasztási kölcsön esetében legtöbb az összeg kétszeresét kérheti vissza ügyfelétől a hitelező. Eddig olyan esetek előfordultak, hogy a felvett összeg akár hatszorosát kellett visszafizetni.
Az átlagos óránkénti munkaerőköltség tavaly az EU-ban 31,8 euró, az euróövezetben pedig 35,6 euró volt, míg 2022-ben az EU-ban 30,2 euró, az euróövezetben pedig 34 euró – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) szerdán közzétett adataiból.
A Romániai Fuvarozók Szövetsége (COTAR) szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztása „senkinek sem segít”, de ami az árstop után következik, az „felér majd egy katasztrófával”.
A pénzügyminisztérium azt javasolja, hogy hosszabbítsák meg június 30-áig a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztását; az erről szóló tervezetet már közvitára bocsátották – jelentette be Marcel Boloş tárcavezető.
Bár Románia példásan betartja az orosz kőolajtermékek behozatalára vonatkozó EU-s előírást, az orosz kőolaj „tisztára mosásáról” közismert Indiából és Törökországból nagyságrendekkel nőtt a behozatal tavaly.
Románia 2022-höz képest egy helyet rontva a 44. volt 2023-ban az életminőség és a társadalmi jólét tekintetében a vizsgált 170 ország kedden közölt rangsorában.
A közalkalmazotti és a versenyszférában egyaránt látványosan, 34 százalékról 41 százalékra nőtt 2002 és 2021 között a nők aránya a romániai intézmények és vállalatok vezetőtestületeiben – derül ki a Friedrich-Ebert-Stiftung Románia adataiból.
Nem szabhatja meg az állam az embereknek, hogy mikor mehetnek vásárolni – vélekedett hétfőn a hétvégi boltzárról a mezőgazdasági miniszter, aki szerint egy tanulmány alapján hoz majd erről döntést a koalíció.
Tavaly 17 százalékkal, 24,536 millióra nőtt a romániai repterek utasforgalma – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Harmincötmillió euróra nőtt az üzleti forgalma a különleges egységek, mentősök, tűzoltók számára speciális járműveket gyártó Deltamednek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!