Hosszas betegség után kedden elhunyt Dinu Patriciu, az egyik legismertebb és leggazdagabb román üzletember, aki korábban a politikai életnek is aktív szereplője volt.
2014. augusztus 19., 19:102014. augusztus 19., 19:10
A 64 éves Patriciu, akinél májrákot diagnosztizáltak, egy londoni klinikán halt meg, ahol egy, vélhetően a májátültetése után fellépett fertőzés miatt kezelték. Patriciu közel három éve küzdött a kórral.
A családhoz közeli forrásokra hivatkozva a Mediafax hírügynökség arról írt, hogy előfordulhat: a brit fővárosban helyezik örök nyugalomra. Patriciu, aki 1950-ben, Bukarestben született, apja, Valeriu Patriciu közismert geológus és kőolajipari szakember volt.
A politikában és az üzleti szférában egyaránt otthonosan mozgó Dinu Patriciu többek között a kőolajiparban, valamint a banki és az ingatlanszektorban rendelkezett üzleti érdekeltségekkel. Mind a politikai, mind az üzleti életbe 1990-ben lépett be: ekkor alapító tagként vett részt a Nemzeti Liberális Párt (PNL) újraalapításában, egyúttal arról vált nevezetessé, hogy ő jegyeztette be az első romániai magánvállalkozást a rendszerváltás után: az Alpha Rt. ingatlanfejlesztéssel és ingatlanbefektetésekkel foglalkozott.
Az 1990–92-es törvényhozási ciklusban Temes megyében parlamenti képviselővé választották, majd az 1992 és 1996 közötti ciklusban Dâmboviţa megyében nyert képviselői mandátumot a Demokratikus Konvenció színeiben. 1991-ben a Petre Roman vezette kormányban miniszteri tisztséget kapott: a közmunkaügyi és területfejlesztési miniszteri tárcát bízták rá.
A Liberális Párt ’93, majd 1994-ig a Polgári Párt Szövetség frakcióvezetője volt. 2000-ben szintén képviselővé választották a Nemzeti Liberális Párt színeiben, de 2003-ban összeférhetetlenség miatt lemondott mandátumáról, ezt követően pedig csak üzletemberként tevékenykedett.
A Capital gazdasági hetilap toplistája szerint Patriciu vagyona jelentős mértékben csökkent az utóbbi években, és csupán 250 millió dollárra rúg, miután 2007-ben még mintegy 3 milliárd dollárt tett ki. Ezzel akkor ő volt Románia leggazdagabb embere. Akkor vagyona annak révén ugrott meg, hogy több mint kétmilliárd euróért adott túl a Rompetrol kőolajipari cégen.
Egy idén Kínában kiadott lista, a Hurun Global Rich List 2014 szerint ugyanakkor Patriciu vagyona idén is 2,9 milliárd dollárra rúgott, ezzel a világon az 597. helyen állt. A kiadvány szerint az üzletember vagyona a tavalyi évhez képest növekedett, akkor ugyanis 2,8 milliárd dollárra taksálták. Patriciu mintegy százmillió eurós adósságot halmozott fel, és számos peres ügye volt.
Patriciu egyik legnagyobb üzleti tranzakciója a Rompetrol kőolajcéghez kapcsolódik, amelyet 1998-ban üzlettársával, Sorin Marinnal vásárolt meg. Az akkor 6,6 millió dolláros üzleti forgalommal és 1,5 milliós adóssággal rendelkező cég részvénypakettjének 75 százalékát 2007-ben 2,7 milliárd dollárért adta el a kazah KazMunaiGaz vállalatnak.
2012-ben közel száz ingatlant birtokolt Romániában és Németországban egymilliárd euró értékben, emellett ő volt az Adevărul Holding médiakonszern főrészvényese, társtulajdonosa volt egy grúz banknak, valamint nap- és szélenergia-ipari érdekeltségei is voltak Hollandiában és Angliában.
Olyan jogszabálytervezetet készül kidolgozni a mezőgazdasági minisztérium, amely 20 százalékra korlátozza a kiskereskedők által alkalmazható megengedett árrést a hazai előállítású élelmiszerek esetében – közölte pénteken Florin Barbu miniszter.
Tavaly 5200-zal 39 900-ra csökkent a betöltetlen munkahelyek száma Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken ismertetett adatai szerint.
Tavaly az előző évhez képest 13,9 százalékkal 2113 lejre nőtt az átlagnyugdíj Romániában – tájékoztatott pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem elégedett Adrian Câciu európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter az uniós helyreállítási program (PNRR) keretében elköltött összeg mértékével.
Április elsejétől Belgiumban havi 2029,88 euróra nő a minimálbér, és ezzel ötre nő azoknak az európai uniós országoknak a száma, ahol a havi bruttó minimálbér meghaladja a 2 000 eurót – írja az Euractiv.
Sürgősségi rendelettel törölte csütörtökön a kormány a 2022/22-es számú sürgősségi rendeletbe foglalt termelő-fogyasztói „napfényadót”, és módosított az energiaárak korlátozásának rendszerén.
A kormány fenntartja az energiaár-sapkákat, de módosít az árplafonokon a fogyasztók javára – jelentette be a csütörtöki kormányülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Elfogadta a bukaresti parlament, hogy 25 ezer lejig terjedő fogyasztási kölcsön esetében legtöbb az összeg kétszeresét kérheti vissza ügyfelétől a hitelező. Eddig olyan esetek előfordultak, hogy a felvett összeg akár hatszorosát kellett visszafizetni.
Az átlagos óránkénti munkaerőköltség tavaly az EU-ban 31,8 euró, az euróövezetben pedig 35,6 euró volt, míg 2022-ben az EU-ban 30,2 euró, az euróövezetben pedig 34 euró – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) szerdán közzétett adataiból.
A Romániai Fuvarozók Szövetsége (COTAR) szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztása „senkinek sem segít”, de ami az árstop után következik, az „felér majd egy katasztrófával”.
szóljon hozzá!