Világviszonylatban a 35. legnagyobb aranytartaléka a román jegybanknak van, és ezzel Románia rendelkezik Kelet-Európa legnagyobb készletével – idézi keddi lapszámában a Ziarul Financiar a World Gold Council jelentését, amely 40 országot vesz górcső alá.
2016. január 27., 13:572016. január 27., 13:57
2016. január 27., 16:142016. január 27., 16:14
A szervezet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tavaly szeptemberi adatai mentén elemzi a globális aranypiacot. A Román Nemzeti Bank (BNR) aranytartaléka 103,7 tonna (3,3 milliárd eurónak felel meg), amivel megelőz olyan országokat, mint Lengyelország, amely a kelet-európai térség legerősebb gazdasága, vagy éppen Ausztrália. A lengyelek aranytartaléka 103 tonna, az ausztráloké viszont már csak két számjegyű, 80 tonna.
Románia előtt találjuk Koreát 104,4 tonna arannyal, illetve a tavaly súlyos gazdasági válságon átment Görögországot is a maga 133 tonnájával. Az első helyen az Amerikai Egyesült Államok, a világ legnagyobb gazdasága áll 8130 tonna arannyal. Németország, Európa legnagyobb gazdasága következik 3381 tonnával, a dobogó harmadik fokán pedig az IMF áll mintegy 2800 tonnával. 2450, illetve 2430 tonna arannyal Olaszország és Franciaország következik, a hatodik helyen pedig Kínát, a világ második legnagyobb gazdaságát találjuk 1708 tonna arannyal.
A világ legnagyobb gazdaságai állnak tehát az első tíz helyen az aranytartalékok tekintetében. Nagy-Britannia, amely a második legnagyobb gazdaság az Európai Unióban, a 18. helyet szerezte meg a maga 310 tonnájával.
A román jegybank jelenleg nem vásárol aranyat – a döntést még 2000-ben hozták meg. A BNR aranytartalékának 60 százaléka az ország határain kívül maradt 2010–2014-ben, többnyire Londonban található. A román központi pénzintézet aranytartaléka az elmúlt öt évben 103,7 tonnán stagnált, értéke azonban mintegy 1,2 milliárd euróval 3,25 milliárd euróra zsugorodott.
Április elsejétől Belgiumban havi 2029,88 euróra nő a minimálbér, és ezzel ötre nő azoknak az európai uniós országoknak a száma, ahol a havi bruttó minimálbér meghaladja a 2 000 eurót – írja az Euractiv.
Sürgősségi rendelettel törölte csütörtökön a kormány a 2022/22-es számú sürgősségi rendeletbe foglalt termelő-fogyasztói „napfényadót”, és módosított az energiaárak korlátozásának rendszerén.
A kormány fenntartja az energiaár-sapkákat, de módosít az árplafonokon a fogyasztók javára – jelentette be a csütörtöki kormányülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Elfogadta a bukaresti parlament, hogy 25 ezer lejig terjedő fogyasztási kölcsön esetében legtöbb az összeg kétszeresét kérheti vissza ügyfelétől a hitelező. Eddig olyan esetek előfordultak, hogy a felvett összeg akár hatszorosát kellett visszafizetni.
Az átlagos óránkénti munkaerőköltség tavaly az EU-ban 31,8 euró, az euróövezetben pedig 35,6 euró volt, míg 2022-ben az EU-ban 30,2 euró, az euróövezetben pedig 34 euró – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) szerdán közzétett adataiból.
A Romániai Fuvarozók Szövetsége (COTAR) szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztása „senkinek sem segít”, de ami az árstop után következik, az „felér majd egy katasztrófával”.
A pénzügyminisztérium azt javasolja, hogy hosszabbítsák meg június 30-áig a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztását; az erről szóló tervezetet már közvitára bocsátották – jelentette be Marcel Boloş tárcavezető.
Bár Románia példásan betartja az orosz kőolajtermékek behozatalára vonatkozó EU-s előírást, az orosz kőolaj „tisztára mosásáról” közismert Indiából és Törökországból nagyságrendekkel nőtt a behozatal tavaly.
Románia 2022-höz képest egy helyet rontva a 44. volt 2023-ban az életminőség és a társadalmi jólét tekintetében a vizsgált 170 ország kedden közölt rangsorában.
A közalkalmazotti és a versenyszférában egyaránt látványosan, 34 százalékról 41 százalékra nőtt 2002 és 2021 között a nők aránya a romániai intézmények és vállalatok vezetőtestületeiben – derül ki a Friedrich-Ebert-Stiftung Románia adataiból.
szóljon hozzá!