Eszerint július elsejétől a szolgáltatók az eddigi megawattórákénti 53,3 lej helyett 60 lejért – 13 százalékkal többért – vásárolják meg a belföldi termelésből származó, a lakosságnak eladott földgázt, illetve ennyit kell fizetniük a háztartásokat kiszolgáló távhőszolgáltatóknak is.

Az új érték egy évig lesz érvényben, a határozat szerint ugyanis 2016. július elsejétől a megawattóránkénti ár 66 lejre, 2017 áprilisától pedig 72 lejre emelkedik. 2018 áprilisától ugyanakkor 78 lejre, 2019. április elsejétől 84 lejre, míg 2020-ban 90 lejre drágítják a földgáz árát. A határozat arra is kitért, hogy 2018-ban az addigi tapasztalatok alapján elemzik a folyamatot, és szükség esetén új értékekről döntenek.

Szabadpiac 2021-ben

Az új árliberalizációs naptár alapján a háztartási fogyasztók számára 2021 júliusáig kell megvalósítani a teljes szabadpiacot, vagyis akkortól már nem szabályozott áron vásárolják a lakosok az energiaforrást, hanem a szolgáltatóval egyénileg egyeztetnek a díjszabásokról. 

Olcsóbb a villanyáram
Szerdától 6,8 százalékkal – megawattóránkénti 22,5 lejről 20,97 lejre – csökkent az elektromos energia szállítási költsége az Országos Energiaügyi Hatóságnak (ANRE) a Hivatalos Közlönyben megjelent rendelete alapján. Az ANRE illetékesei egy hete jelentették be, hogy a villanyáram ára a végső fogyasztó számára 0,5–1 százalékkal fog csökkenni az intézkedés nyomán.

Az eljárásról a kormány az Európai Unióval, a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és a Világbankkal egyeztetett: a nemzetközi hitelezők korábban azt akarták, hogy az árliberalizáció már 2018 végéig megvalósuljon, de a kabinet kérésére kitolták a határidőt.

A hitelezők ugyanakkor abba is beleegyeztek, hogy a fokozatos drágításra ne negyed-, illetve félévenként, hanem évente egyszer kerüljön sor. Eddig évente többször is emelkedtek az árak 1–2 lejjel, mostantól viszont egyszer lesz 6 lejes növekedés.

Az új, a 2015. július elseje és 2021. június 30-a közötti időszakra szóló liberalizációs menetrendet a kormány az Országos Energiaügyi Hatósággal (ANRE) együtt dolgozta ki. Nagy-Bege Zoltán, az ANRE szabályozótanácsának tagja lapunknak elmondta: a 60 lejes díjszabás a vásárlási árra vonatkozik, ennyit fizetnek a szolgáltatók a termelőknek, a végső, a fogyasztók által befizetendő árba azonban további költségeket is beleszámolnak – például a szállítási, elosztási és tározói díjat.

A szakértő rámutatott: a végső árat a szolgáltatók határozzák meg, az általuk előterjesztett értékekről szerda délután tárgyalt az energiaügyi hatóság. Nagy-Bege ugyanakkor úgy becsülte: a földgáz végső ár 5–7 százalékkal emelkedhet.

A fogyasztás a számla felét teszi ki

Az Economica.net gazdasági hírportál ehhez képest arról számolt be, hogy a drágulás ennél jóval nagyobb, 10–11 százalékos is lehet. A portál abból indult ki, hogy a gázszámla árának csak mintegy felét teszi ki a ténylegesen elfogyasztott energiaforrás, ennek alapján a fogyasztói értéknek valóban 6–6,5 százalékkal kellene emelkednie.

Mindez azonban csak a belső termelésből származó földgázra érvényes, azonban a szolgáltatóknak importterméket is el kell adniuk, aminek pluszköltségeivel – például a raktározási díjjal – szintén a lakosokat terhelik. A háztartási fogyasztóknak kiszállított energiaforrásnak mintegy 98 százalékát teszi ki a belföldi gáz, 2 százaléka pedig importból származik. Ez utóbbi áráról a szolgáltatók és a termelők kötnek egyéni megállapodást, átlagosan azonban a külföldről vásárolt földgáz megawattonkénti ára 90 lej.

Az Economica.net az ANRE adataira hivatkozva arról számolt be, hogy a raktározási díj a számla 10 százalékát teszi ki, a szállítási költség az összeg 10–20 százalékát jelenti, míg az elosztási díj további 10–15 százalékot ad hozzá, ugyanakkor a szolgáltató is felszámol még körülbelül 10–15 százaléknyi illetéket. Jelenleg egyébként a végső ár mindegyik alkotórészét az állam szabályozza.

Drágább az E.On

A hírportál következtetése szerint mindezeket a költségeket összeadva a német E.On ügyfelei számára 10 százalékkal, megawattóránként 130 lejre drágulhat a földgáz, míg a másik nagy szolgáltató, a belga–francia GDF Suez esetében az emelkedés 11 százalékos lesz, ez megawattóráként 114 lejt jelent. Az árak nem tartalmazzák az általános forgalmi adót (áfa/TVA). Ezzel kapcsolatban Nagy-Bege Zoltán úgy nyilatkozott: elképzelhető, hogy egyes szolgáltatók, például az E.On esetében a drágulás valóban ilyen nagymértékű lesz.

A GDF Suez egyébként áprilistól a földgáz megawattóránkénti árát 102,16 lejre csökkentette a márciusi 112,76 lejhez képest, ezzel szemben az E.On 1,45 százalékkal emelte árait, megawattóránként 116,5 lejről 118,19 lejre. Ennek nyomán az északi fogyasztók 15 százalékkal többet fizetnek ugyanazért az elhasznált mennyiségért, mint a déli háztartások.

Az áprilisi árkiigazítást az ANRE rendelte el, amelynek indoklása szerint az E.On-nak azért kellett árat emelnie, mert a 2011–2014-es időszakban a német cégcsoportnak egy utólag törvénytelennek nyilvánított kormányhatározat miatt pluszkiadásai voltak, amelyet még nem szerzett vissza teljes mértékben. Ehhez képest a belga–francia szolgáltató kiegyenlítette az eltérést.

A szerdai drágítás nyomán a GDF Suez ügyfeleinek nagyjából annyit kell majd fizetniük, mint télen, míg az E.On kliensei számára drágulni fog a gázszámla.

A kormány tájékoztatása szerint az új liberalizációs naptár kidolgozásánál figyelembe vették, hogy az elmúlt időszakban fokozatosan csökkent a gázfogyatás. Ez egyrészt az ipari visszaesésnek tudható be, ugyanakkor az energiahatékonysági programok is szerepet játszanak ebben. A kabinet azt is megállapította, hogy az elektromos energiát előállító vállalkozások egyre kevesebb gázt igényelnek, mivel fokozatosan átállnak a megújulóenergia-fogyasztásra.